Eger - hetilap, 1890
1890-01-07 / 1. szám
7 tagsági helyre pedig Dusárdy József városi főjegyző jelöltetett ki. — Am. kir. honvéd-kerületi parancsnokság kérelme folytán, az egri várban épitett laktanyának mielőbbi szárazzá tétele végett szükséglendő 31 kbm. tűzifa megajánltatott. — Néh. szakállas- falvi Lengyel Miklós nagyprépost által hagyományozott, s az örökösök által készségesen kifizetett 1000 fit a városi tisztviselői nyugdíjalap javára fordittatott, s az örökösöknek köszönet nyilvánítása határoztatok el. — A magyar asphalt-részvény-társa- sággal fenálló szerződés 1890. évre meghosszabbitatott, s ily értelemben h. polgármester utasittatott. Csoór Dezső közig, igtató és kiadó tiszteletbeli jegyzői czimmel ruháztatok fel. A tanácskozás legutolsó tárgyául a tárgysorozat 16-ik pontja maradt, mely a következőleg szól: „A jogügyi szakosztály véleménye a Klein Péter által a húsos piaczon birt 53-ik számú bolt bérletére vonatkozólag.“ — E pontnál elnöklő Grónay Sándor h. polgármester szólalt föl először, kijelentve, hogy miután e pont az ő, valamint a főjegyző, mint a városi tanács tagjainak személyét is közvetlenül érinti, ez okból a tanácskozást nem vezetheti; s azért kéri a képviselőtestületet, hogy e kérdéses pont letárgyalása folyamára a közgyűlés vezetésére kebeléből egy ad hoc elnököt és jegyzőt választani szíveskedjék. — Rövid vita után a közgyűlés ad hoc elnökül Horvát József, jegyzőül Polon- kay Endre városi képviselőket választja meg, kik helyeiket nyomban elfoglalják. Felolvastatik azután a kérdéses tárgyban a jogügyi szakosztály jelentése, mely az ügyiratokból konstatálja, hogy a városi tanács önhatalmúlag, s igy törvényellenesen járt el, midőn Klein Pétert a bolt bérleti szerződése alul alapos ok nélkül feloldotta, a nélkül, hogy ez eljárását jóváhagyás végett a képviselőtestületnek annak rendje és módja szerint bejelentette volna. E hivatalos mulasztása s törvénytelen eljárása miatt a jogügyi szakosztály az eljáró városi tanács fegyelmi vád alá helyezését indítványozza. — Az ügy hosszas, s elég meddő, és részben személyeskedő vitára adott alkalmat, melynek folyamán kisült, hogy Klein Péterrel a kérdéses bolt bérletire nézve formális szerződés kötve sem volt, s igy a tanács teljesen járt el, midőn Klein Pétert, kinek kétes vagyoni viszonyaiban a bérfizetésre nézve kellő ga- rancziát nem látott, — az önként vállalt bérleti kötelezettség alul időközben feloldotta. ■ Végül Babócsay Sándor képviselő s a jogügyi szakosztály elnökének alaposau megokolt következő indítványát, hogy „a képviselő-gyűlés, annak kijelentésével, hogy a városi tanács a kérdéses ügyben törvényellenesen járt el, de annak jóhiszemüleg reményében, hogy a jelen esetből okulva, jövőre óvakodni fog hasonló törvényszegések és hivatalos mulasztások elkövetésétől, a kérdéses tárgy fölött napi rendre tér“ — közfelkiáltással elfogadta. — Az egri törzskaszinó tísztujitása f. hó 6 án az alápszabályszerü titkos szavazással következőleg ment végbe: Beadatott összesen 122 szabályszerűen kiállított zavazat-iv melyeken Igazgatókká lettek: Szuhányi János 113, Gáspárdy Géza 58 szavazattal. Petravich Bertalan és Kosa Kálmán 57—57 szavazatot nyervén, a közgyűlés által Kosa Kálmán lemondása folytán 3-ik igazgatónak Petravich Bertalan választatott meg. Választmányi tagokká Hám Gyula 113, Babócsay Sándor 108, Horváth József 107, id. Imre Miklós 102, Kosa Kálmán 101, Luga László 95, Kapácsy Dezső 94, Éliássy Ferencz 92, Mednyánszky Sándor 92, dr. Ury József 92, Halász Ferencz 89, Berkó Aladár 88, id. Simonyi Károly 87, Kaszap Bertalan 86, Mártonffy László 82, Babies Béla 67, dr. Brünauer Ambró 66, dr. Schvartz Dávid 64, Polonkay Endre 59, Kovács Kálmán 48 szavazattal, pénz tárnok: id. Eötvös József 109, számvevő: Kovács József m. pénztári ellenőr 103, könyvtárnok: Bánhidy Gyula 117, könyvtár,bizottsági tagok: Szabó Ignácz 98, dr. Kerekes Arvéd 51, dr. Kohn .Tágó 42; ügyész: dr. Pásztor Bertalan 91, jegyzők: Fülöp Zoltán 93, dr. Csutorás László 88, ifj. Simo- nyi Károly 50 szavazattal. — Werner Gyula, az egri arany-fiatalságnak még csak nem rég is egyik kiváló tagja, fiatal tehetséges költő, ki egy időben lapunknak is buzgó munkatársa volt, s ki utóbb, mint hevesmegyei közigazgatási gyakornok, néhány hét előtt hasonló állásban az erdélyrészi Besztercze-Naszód megyébe, lett áthelyezve, ügyan- itt a legutóbb megtartott megyei tisztujitáson szolgabiróvá választatott meg. Werner Gyula, Egerben lakó szülei s számos jóbarátai látogatására e napokban városunkban tartózkodott. — Az egri kath. legényegylet szokásos évi jótékony ezélú tánczmulatságát f. hó 18-án (szombaton) fogja megtartani az „Ó-casino“ termeiben. Beléptidij személyenkint 1 frt. — A zenét Balogh Gábor kedvelt bandája fogja szolgáltatni. A meghívók f. hó 5—6-án szétküldettek, s ha valaki, ki arra különben igényt tart, tévedésből meghívót nem kapna, e tekintetben forduljon az elöljárósághoz. Ezen, rendszerint igen szép sikerű mulatságot, az egylet üdvös működésére és a jótékony czélra való tekintetből is, melegen ajánljuk a m. t. közönség figyelmébe és pártfogásába. — Gyászhir. Makó Lóránt, egri fókápt. urad. gazdatiszt, hosszas szenvedés után, élete 38-ik, boldog házassága 3-ik évében, f. hó 1-én Tisza-Polgáron elhunyt. A boldogult temetése ugyanott f. hó 2-án közrészvét mellett ment végbe. Elhunytat nején szül. Rigó Szidónia asszonyon s két kiskorú árvaján kívül számos rokonai siratják. — Gyászhir. Sz inger József, városunknak „Szinger Pepi“ név alatt általán ismert egyik tipikus alakja, f. hó 6-án, élete 67-ik évében elhalálozátt. Temetése ma, f. hó 7-én megy végbe az egri irgalmasok rendházából, melynek az elhunyt évek hosszú sora óta lakója volt. — Lörinczfy kegyelmi kérvénye. Lőrinczfy János, az egri hírhedt sikkasztó városi árvagyám, közelebbről kegyelmi kéi’véuyt intézett királyunk ő felségéhez, mely kérvény, a magy. kir. igaz- ságügymiuisterium utján, további eljárás és felhasználás végett, az egri kir. ügyészséghez tétetett által. E kegyelmi kérvényről s annak körülményeiről, amennyiben azok a vizsgálat folyamatára nézve nem bírván fontossággal, a nyilvánosság elé hozhatók, egészen magán-uton a következőkről értesülünk. A kegyelmi kérvény, melyben sem a keltezés helye, sem ideje nincs kitéve, — egész terjedelmében a Lőrinczfy János jól ismert kézírása. Kérvényében elmondja, hogy a sikkasztást az 1878-ik évi restaurácziót követő időben kezdene, midőn mellékjövedelmi forrásaitól meg lön fosztva, s egyes tisztviselő társaitól, még az alárendeltebbektől is, kölcsönök és ajándékok zsarolása által mindjobban zaklathatott, mit tűrnie kellett, miután számadásaiban némely elnézett hiányok mutatkoztak. Növelte és súlyosbította nyomasztó anyagi helyzetét házi békéjének egy házi barát által történt feldulatása; továbbá legidősb leányának az ő atyai akarata ellen történt egybekelése egy veszedelmes egyénnel, ki őt erősen kiszipolyozta, s ki később neje vagyonát elfecsérelve, azt gyermekeivel együtt elhagyta; továbbá második leányának, Jankának, kiházasitása, mely szintén tetemes pénzébe került. Ezek folytán vagyonsága folyvást gyöngült, terhei szaporodtak, s a sikkasztások egyre nagyobb mérvben ismétlődtek. Végre a legkeserübb poharat is ki kelle ürítenie. 1886. szept. hó végén a Fr. árvák 7000 frtos tömegét, midőn épen gyümöl- csoztetés végett a takarékpénztárba vitte, útközben elvesztette. Ekkor látta már, hogy nem marad egyéb hátra számára, mint az infámiába, melybe mások, és saját sorsa kegyetlensége kénysze- ritette, beleugrani. Kezdetben arra határozta magát, hogy életének önönmaga vet véget, s e czélból gyógyszerész vejéhez, ki vagyona s polgári becsülete elvesztésének úgy is egyik előmozdítója volt, — fordult,, hogy küldjön neki gyilkoló mérget. De az megtagadta kérését. Élete kioltását fegyverrel megkísérelni nem volt bátorsága, miután születésétől fogva mindig szerencsétlen lévén, attól tartott, hogy e kísérlete is balul fog kiütni. Nem volt tehát számára más menekvés, mint eltűnni. Most messzeföldön az idő nagyobb részét munkálkodással tölti, és egyes jóltevők szívességéből éldegél könnyeinek zápora között, csupán abban találva némi vigasztalást, hogy sem szüléi, sem egykori tanítói nem élnek, s igy nem lehetnek szomorú tanúi gyászos sorsának. — A körmönfont sikkasztó aztán, kérvénye további folyamában úti kalandjait meséli el. valódi akasztófa-humorral. Legelőször is — úgymond — Rómába (!) menekült, a hol a Sz.-Péter templomában ájtatosságot végezvén, egy baráthoz ment gyónni; de az nem absolválta, liáné n azt mondta, hogy a pápai consistoriumban elő fogja adni ügyét. Ekkor aztán R ampul la bibornok ő emi- nencziájához küldték, ki a bűnöst trónján várta kezében egy mogyorófa-vesszővel, s ki midőn a bűnös sikkasztót absolválta, e vesszővel hármat csapott hátára. Olaszországból, Francia, majd, Angolországba került. Londonban egy ottani ismerősétől értesült a magyarországi lapok azon közleményéről, hogy az egri gyám sikkasztásának összege 58 ezer forintot teszen, - holott az ő sikkasztása nem tesz ki többet 38 ezer írtnál, minek folytán a hiányzó 20 ezer forintot nem ő rajta, hanem másokon kell keresni. — Kegyelmi kérvénye végén azt törekszik a sikkasztó Lőrinczfy kimutatni, hogy ama 3000 frtos összeg, melyet Aranka leánya számára apanageul, egy budapesti banknál évek előtt elhelyezett, s melyet közelebbről, az ellene folyamatban levő vizsgálat, az elsikkasztott összegek födözésére lefoglalt, néh. édes anyja s egy nagybátyja hagyatékából s nem sikkasztásból származik s azért esedezik király ő felségéhez, hogy e 3000 írtnak
