Eger - hetilap, 1890

1890-02-18 / 7. szám

a legjobb indulattal fogadtatott, de az államsegély fedezet hiányain u elnyerhető nem volt.

Most egy nagy lépéssel előbbre vagyunk, s csak tőlünk függ, hogy Egerváros ezen fontos érdeke már a jövő tanévben megoldást nyerjen. — Ugyanis a vallás és közoktatási miniszter f. évi február hó 3-ról 324-t. sz. a. Hevesvármegye közönségéhez a következő leiratot intézte:

„Minthogy az egri főgymnásiumhoz minden tanévben annyi tanuló jelentkezik fölvételért, hogy azok száma már évek óta meghaladja az alsó három osztályban a törvényes maximumot, s mivel ez intézet pártfogósága sem elég anyagi erővel, sem a kellő személyzeti létszámmal nem rendelkezik párhuzamos osztályok felállítására, e nyomasztó helyzet megszüntetésére okvetlen szükség van Egerben egy alreái vagy polgári iskolára. Tekintettel arra. hogy az ily iskolának felállítását Eger városa mindeddig saját erejéből nem eszközölhette, eltökéltem, amennyiben erre a törvényhozástól kellő fedezetet nyernem sikerül, e várost az alreáliskola, vagy polgári iskola felállításában állami segélylyel támogatni. Felhívom ennélfogva a közönséget, szíveskedjék Eger városát felszólítani, hogy a jövő tanévvel fokozatosan felállítandó alreáliskolára vagy polgári iskolára mily áldozatokat szándékozik hozni s mily évi pénzösszeggel járulhat annak fenntartásához. Eger városának elhatározását a további intézkedés végett annak idején elvárom.“

Tme! amiért évek óta hasztalan kérelmeztünk, most azt gr. Csáky Albin miniszter teljesíteni fogja; ezzel is mutatva városunk iránt érzett jóindulatát, de egyszersmind igazolva kitűnő közoktatási politikáját; mert midőn ily tüzsgyökeres magyar város közművelődését szilárdítja, ezzel az államfenntartó magyar elem értelmi fölényét biztosítja!

Az alispáu már közié a miniszt. leiratot a városi képviselő- testülettel, s felhívta a mielőbbi határozathozatalra. Reméljük, hogy a polgármester haladéktalanul összehívja ez ügyben a képviselőtestület által még 1888. év május 13-án kinevezett küldöttséget s kész javaslatot terjeszt a képviselet elé.

Most már az a kérdés, minő legyen az uj középiskola, minő legyen annak jellege, s mivel járuljon a város annak felállításához, fentartásához .?,

E sorok írója úgy a nyilvánosság, mint a v. képviselőteslü- let küldöttsége előtt begyőző érvekkel megokolta, hogy Egerváros érdekeinek legjobban egy közép kereskedelmi iskolával kapcsolatos polg. iskola felelne meg. A képviselőtestület e felfogást 1888-ban, igaz. hogy szóharcz után, szótöbbséggel magáévá tette;

Kossuth, fogságából kikerülve, sasszemeivel széttekintve, belátta a pusztulás nélkül soká fen nem tartható sikamlós helyzetet. Lapjában, e czim alatt „Kiábrándulás“ egy oly lélekreható, nagy horderejű czikket irt., melynek lelkesitése folytán, a fiókvédegyletek országszerte szaporodtak.

Jelszavunk vala: „A czifrán károsító divatot, egyszerű,

hasznos divattal kell leszorítani.“ Mi, az 1832-ki hosszú ország- gyűlésen jelen volt, akkor már megférfiasodott ifjúság mindenfelé hirdettük az igét, hogy: „A haza szent érdekében, mindaddig, mig hazánk finomabbat, Ízlésnek megfelelőbbet gyártani s készíteni nem képes, ki magyar és hazáját szereti, örömmel kész oly ruhával és egyéb itthon kapható szükséglettel megelégedni, melyet hazánk posztósai, takácsai, festői s minden mesteremberei szolgálni képesek.“

Férfias komolysággal elhatároztuk, hogy oly hölgygyei, ki a táncztermekben más öltönyben jelenik meg, mint az itthon kapható, senki se fog közülünk tánczolni. És hogy irányukban a társalgás alkalmával lovagiasak leszünk ugyan, de minden közlekedést illedelmes komolysággal keriilendünk. De szavunknak igazán meg is feleltünk, noha eleinte sok aprehenziót kellett eltűrnünk.

Eleinte nehézkesen ment a dolog. A védegylet tagjai gácsi, tatai, szakolczai posztóból készíttették öltönyeiket. Midőn ezen gyárak kimerittettek, durvább gyöngyösi, egri szövetekből, de csínnal készíttettük azokat. A hölgyek a finom szepességi vásznat kékre bábosán, csillagosán s fehér levélkékkel festett ruhákat kezdték készíttetni.

Midőn a hölgyek farsang elején tapasztalták, hogy a férfiak komolyan veszik a dolgot, mert petrezselymet árulgatva látták, hogy a kék babos ruhásokat, mint a méhek a nyiladozó virágot, a tánczosok úgy körülzsöngik, akkor ők is igy jelentek meg;

de a m. évben oly egyének, kik a polg. iskola szervezetét egy- átalán nem ismerik, tehát annak közművelődési hatását sem mérlegelhetik, oly idegenkedést keltettek a tervbe vett iskola ellen, hogy a képviselő-testület arról már hallani sem akart, hanem alreáliskolát kívánt.

Bár ma is a polg. iskola mellett vagyok, de ha a képviselő- testület ettől annyira idegenkedik, ám kérjünk alreáliskolát, de kérjük azt állami jelleggel, meit az állam kezében sokkal biztosabb az intézet fejlődése, esetleg a közszükséglethez idomitása.

A képviselő testület 1888. év május 13-án a tervbe vett polg. iskola javára felajánlotta: az intézet elhelyezését, bebútorozását, fűtését, világítását, tisztán tartását és egy tanár évi javadalmazását. — Czélhoz ily ajánlat mellett sem juthattunk. — Azt hiszem, arra gondolnunk sem lehet, hogy most kevesebbet ajánljunk ; sőt, minthogy a miniszter az államsegélyt egyenesen attól teszi függővé, ha erre a törvényhozástól kellő fedezetet síikéről nyernie; — minthogy továbbá az 1890. évi állami költségvetésben az egri uj reáliskola nincs felvéve (csak a beregszászi), s igy ez évben arra fedezete nincs; — az intézet a f. év szeptember havában csak az esetben lesz — nézetem szerint — megnyitható, ha a város a f. év szept.-decz. hónapokra eső összes szükséglet felől gondoskodik.

Bár ismerem a város nyomasztó anyagi helyzetét, de a feunebbi hozzájárulást minden különösebb rázkodtatás nélkül biz- tosithatja, mert alkalmas épülettel rendelkezik, s a regaleváltság- gal — 125 ezer frttal — oly tőkéhez jutott, mely eddig költségvetésében nem szerepelt.

Tehát a képviselő-testülettől függ most már a város ezen — mondhajuk — életérdekének megvalósítása. Nem kételkedünk, hogy a mint minden különösebb nehézség nélkül megszavazott 10 ezer frtot a f.-abony-debreczeni vasút javára, mely pedig a legmesszebb menő érvelés mellett is a városnak távolabbi érdeke; —- úgy nem fog visszahúzódni az áldozattól, melylyel saját gyermekeinek jövőjét s igy a város legközvetlenebb érdekét bizto- sitaudja. Úgy legyen! Egy apa.

Különfélék.

— Dr. Samassa József, egri érsek ő exja, mint örömmel értesülünk, aggasztó betegségéből immár felüdült, s egészségének teljes helyreállása a legrövidebb idő alatt remélhető.

szóval divattá vált a csinosan készített öltöny és iparunk nagy lendületet nyert.

Zepeczauer selyemgyárt emelt Pesten, a selyemgubók mázsaszámra adattak nékie el. Friss, új, fesztelen, nemesen kegyeletes lön a társalkodási élet. így az anyagi téren szebb jövőnek néztünk elébe.

Kosuth igéi tetté váltak és bennünk lakoztak.

Nagyszerű látványt mutatott a budai nyári színház 1845 évi november 14 én. Csupa itthon készített szövetekkel Wiener kárpitos által fénypalotává lön a belseje varázsolva és tánczte- reminé alakítva, melyben Battyányiné, Liptainé, Zichyék és több mint 300 tánczoló angyalkák, mindannyian itthon kékre festett, itthon termett, szót és varrott ruhákban tündököltek. Nem a ruhájok, de a termetük és fejecskéik ragyogtak ott ki. Irigykedve vagy orrfintorgatva nem birálgatta, dicsérte, vagy ócsárlotta ott egyik a másik toálettjét. Egy testvéri lánczolat fűzte ott egybe mindnyáját.

Divattá vált és győzött a honfiak honszerető buzgalma. Bekövetkezett az 1848-dik év, melyben már a Kossuth alkotta „Iparegyesületünk“ is virágzásnak indult . . . Most a „Védegylet“ honi iparmentő nagy eszméje elszunyadt, alszik! De meg nem halt.

Lelkes ifjú nemzedék, melynek keblében el nem szunyadhat a hon szeretete, rátok vár ez a hon érdekeit szárnyaival védendő alvó genius! Egyesüljetek és költsétek fel őt! Úgy néktek, mint unokáinknak füszeresitendi s könnyitendi a napról-napra aggodalmasabbá váló életetek, mert általa évenkint száz milliónál sokkal több forint maradna hazánkban. Minden lehet, hol az izmos, szilárd akaratot, erélyes, kitartó munka követi.

(A „Kritikai Szemlédből.) Besze János.