Eger - hetilap, 1890

1890-02-18 / 7. szám

50

törvényszékeinket még a kellő színvonalon, kellő magaslaton állóknak nem tekinthetjük. — A netaláni félreértések kikerülése végett azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen mértéket nem épen a kamaránk területén lévő törvényszékekről vettük; mert a kartársaknak alkalmuk volt ügyvédi gyakorlatuk folyamán jólkelvén az ország összes törvényszékeivel érintkezni. De miként is volna képzelhető, hogy törvényszéki és egyéb biráink a jogászi képzettség magas színvonalára jutottak légyen, midőn a testgörnyesztő és lélekölő Írásbeli munka némelyiknek nem a szellem, de még a test táplálkozására is — a mint erre példákat tudunk — alig enged elégséges időt. A Nagyméltóságcd által kilátásba helyezett azon korszak bekövetkezése, midőn a bíráknak juristai önkimüve- lésiikre is jutna idejük, eddig még mindig csak pium desiderium.

Kétségtelennek tartjuk különben, hogy azon esetben, ha a javaslat törvényuyé válik, a bírósági szervezetnek, de, különösen a törvényszékeknek jelentékenyen át. kell alakulniuk. És ez átalakulás az országtól bizonyára pénzbeli áldozatot is fog követelni; de a mennyi igazságot tartalmaz azon jelmondat: justitia regno- rum fundamentum, épen annyira bizonyos, hogy a mely nemzet e fundamentumtól nem csak sajnálja a költséget, de e fundamentumból még kincset is akar ásni: annak ugyan az állami szervezete nem lesz szilárd épület. Nem kívánunk e helyen politikai kérdések fejtegetésébe bocsájtkozni vagy épen a hadügyi költségvetésre észrevételeket tenni; hanem egyszerűen azon kívánalmunknak adunk kifejezést, hogy az igazságügynél is mellőztessék az önmagát meg- boszúlő íilléreskedő takarékosság, és hogy a justitiának is adassák meg a magáé.

Minthogy pedig a dolog természetének megfelelően ritkábban fordul elő azon szerencsés alkalom, hogy Nagyméltóságod előtt igazságügyi kérdésekben véleményt nyilváníthassunk: e törvényjavaslattal kapcsolatban lévő bírósági reformnál Nagyméltóságod becses figyelmébe bátorkodunk a következő eszméket ajánlani:

1- ször. A bírák fizetését, egybevetve az élet követelményeivel, s a bírákat teljes joggal megillető igényekkel, általában igen alacsonynak tartjuk.

2- szor. Helyeseljük azon, ha nem csalatkozunk, Nagyméltóságod által is acceptált eszmét, hogy a bírák magasabb fórumhoz való előléptetés nélkül is nyerhessenek rangban és fizetésbeu emelkedést. Angolországban egy első fokú bírónak is rendszerint több fizetése van, mint nálunk a kúriai bírónak.

3- szor. Gyakorlati szempontból — figyelemmel a külföld eljárására — bizonyos óvatossággal felhasználhatónak találnék azon eszmét, hogy különösen a törvényszékeknél mind a polgári, mind

Az „EGER“ tárczáj a.

Erdő szélén . . .

Erdő szélén te kis virág,

Mondd el neki, ha erre jő,

Mondd el neki szerelmemet,

Melyről zeng a bokor, erdő.

Erdő, bokor mind azt zengi,

Hogy te vagy a mennyországom,

Szivem vágya, lelkem üdve,

Egyetlenem a világon.

Szálló madár, menj el hozzá,

Kopogtasd meg az ablakát,

Kívánj neki a nevemben,

Csendes, boldog, jó éjszakát.

Ozoray Árpád.

Betlehemben.

Négy évig laktam a szent földön.

Minden az ősrégi időkre emlékeztetett, országút nem volt, sem kocsi, sem kocsikerék. Az utazók tevéken, lovakon, öszvéreken, szamarakon jártak, rendetlen csapásokon, a lapos földön, kiszáradt patakok kavicsos medreiben, a hegyek között; sziklákon és sziklák között, a hegytetőkön.

i

a bűnügyekben a szóbeli tárgyalásoknál és Ítélethozataloknál nyugalmazott bírák is alkalmazhatók legyenek. Nálunk 65 éves korában nyugdíjazható a biró, Angliában pedig 70 éves ügyvédeket neveznek ki birákká, kik azután hátralévő éveikben Ítélőképességük nyugalmával és előző hosszas gyakorlatuk eredményezte érettségével a bírói kar részére a határtalan tiszteletet biztosítják. A tárgyalásokhoz és az ítélethozatalhoz semmi scripturistica, semmi testet fárasztó munka nem kell, hanem a lélek, az itélőtehptség nyugalma, melylyel sok kiérdemült biránk nem csak hogy bir, hanem azzal tündöklik is; és ekként a törvényjavaslat értelmében szükséges írásbeli teendők végzésére alkalmas fiatalabb bíróval egy senatusban nyugalmazott bírák helyesen lehetnének alkalmazhatók ; mely eszme természetesen pénzügyi szempontból az igazságügyi költségvetésnek csakis előnyére, könnyítésére szolgálna.

4- szer. Ez eszme mintegy maga elé tolja az ezt kiegészítő azon másik eszmét is, mely szerint a bíróságok, és pedig a legfelsőtől a legalsóig, a külföld sükerűlt példája szerint az életviszonyokat alaposan ösmerő, széles látkörü, gyors felfogású, szabad gondolkozás^ gyakorló ügyvédek sorából, és pedig nem hosszas időközökben felüdittessenek. Anglia legtiszteletreméltóbb bírósági szervezete csak oly tagokat fogad be kebelébe, kik legalább 7 évig gyakorló ügyvédek voltak.

5- ször. Ezen eszmének egyszersmind természetes következménye, hogy azon véleményben vagyunk, miként a biráktól is föltétlenül megkívánandó azon legmagasabb jogászi kvalificatio, melylyel az ügyvédek bírnak. A három docturatus és ügyvédi vizsga bizonyára több garantiát nyújtanak a juristai alapos képzettségre, mint pl. a jogakademiákon letett, államvizsgák és ezek után a kellő elméleti képzettség alól gyakran csak kibuvóúl szolgáló u. n. gyakorlati birói vizsga.

Ezen eszméket Nagyméltóságodnak megszivlelésre ajánlva, ismételve kijelentjük, hogy a törvényszékeket, — különösen elvben — sommás perek felebbezési fórumául elfogadjuk.

Helyesli ügyvédi kamaránk, hogy a törvényszékek Ítéletei ellen a jogkérdésben facultativ szóbeliséggel a fölülvizsgálatot a magy. kir. kúria gyakorolja.

Helyesli kamaránk a sommás eljárásnak — a szóbeliség lehető megóvásával — tovább fejlesztését, valamint a járásbíróságok hatáskörének kiterjesztését is, melyről különben, mint Nagy- méltóságod által külön felvetett egyik kérdésről, a maga helyén bővebben fogunk nyilatkozni.

Végre helyesli kamaránk a törvényjavaslat azon szellemét is, mely szerint az az érvényben lévő perrendet egyelőre ok nőikig

ügy mint Ábrahám, Izsák és Jakab korában: csakhogy az akkori hatalmas erdők, a rengetegek elpusztultak azóta s velük a tájképek regényessége is: a sok összeomlott, silány faluvá tör- pült régi város a pusztulás képét viseli. Olyan ez az ország, mint egy elszegényedett ember, kopott, foltozott öltözetben. Jámbor némettel találkoztam egy Ízben Betlehemben s azon csodálkozott, mikép nevezhették el a biblia ősrégi Írói Palesztinát tejjel és mézzel folyó országnak, melyet a nagy Jehova isten jutalmul igéit a zsidóknak; jutalmul az arábiai pusztákon történt negyven éves vándorlásuk után! Szebb volt ez az ország valaha, de réges- régen: viruló, zöld, termékeny, vízzel megáldott terület, melyen szebb gabona termett, mint most, a melynek lakói oly gyümölcsökben is bővelkedtek, melyeket csak hitéből ismer a mai nemzedék.

De mi, kik e messze földet meglátogattuk, nem jöttünk ide az itt nem létező természet szépségeinek bámulására. Ide jöttünk, hogy a romok felett, azon ősi, silány foszlányokká porladt városok szétszórt kövei fölött elmerengjünk a régi nagy idők nagy emlékein ! . . .

Nagy eszmék szülemlettek itt s fenekestül felforgatták az egész régi világot! És én szerettem volna, ha azt a barlangot, melyet a hagyomány a názáreti Jézus születés-helye gyanánt tisztel: őseredeti állapotban láthattam volna, olyannak, a minő volt, cserjékkel, bozótokkal körülvéve akkoron, midőn a környékbeli pásztoroknak szolgált menedékhelyül! . . De most hatalmas épület emelkedik fölötte, magas, erős falakkal védett zárda. És ez alatt, annak nagyszerű temploma alatt, drága lámpák által kivilágítva, selyem függönyökkel s oltárokkal díszítve, látjuk az ősi barlangot, melynek márvány padlózatában, ezüst csillag körül ez a felírás olvasható: „Hic de virgine Jézus Christus natus est.“ Itt született szűz Máriától Jézus Krisztus. Most idejárnak a zarándokok megünnepelni Jézus Krisztus születésének emlék-napját.. Sokan, igen sokan járnak ide: Euró-