Eger - hetilap, 1890

1890-02-18 / 7. szám

50 törvényszékeinket még a kellő színvonalon, kellő magaslaton állók­nak nem tekinthetjük. — A netaláni félreértések kikerülése végett azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen mértéket nem épen a kamaránk területén lévő törvényszékekről vettük; mert a kartár­saknak alkalmuk volt ügyvédi gyakorlatuk folyamán jólkelvén az ország összes törvényszékeivel érintkezni. De miként is volna képzelhető, hogy törvényszéki és egyéb biráink a jogászi képzett­ség magas színvonalára jutottak légyen, midőn a testgörnyesztő és lélekölő Írásbeli munka némelyiknek nem a szellem, de még a test táplálkozására is — a mint erre példákat tudunk — alig enged elégséges időt. A Nagyméltóságcd által kilátásba helyezett azon korszak bekövetkezése, midőn a bíráknak juristai önkimüve- lésiikre is jutna idejük, eddig még mindig csak pium desiderium. Kétségtelennek tartjuk különben, hogy azon esetben, ha a javaslat törvényuyé válik, a bírósági szervezetnek, de, különösen a törvényszékeknek jelentékenyen át. kell alakulniuk. És ez átala­kulás az országtól bizonyára pénzbeli áldozatot is fog követelni; de a mennyi igazságot tartalmaz azon jelmondat: justitia regno- rum fundamentum, épen annyira bizonyos, hogy a mely nemzet e fundamentumtól nem csak sajnálja a költséget, de e fundamentum­ból még kincset is akar ásni: annak ugyan az állami szervezete nem lesz szilárd épület. Nem kívánunk e helyen politikai kérdések fejtegetésébe bocsájtkozni vagy épen a hadügyi költségvetésre ész­revételeket tenni; hanem egyszerűen azon kívánalmunknak adunk kifejezést, hogy az igazságügynél is mellőztessék az önmagát meg- boszúlő íilléreskedő takarékosság, és hogy a justitiának is adas­sák meg a magáé. Minthogy pedig a dolog természetének megfelelően ritkáb­ban fordul elő azon szerencsés alkalom, hogy Nagyméltóságod előtt igazságügyi kérdésekben véleményt nyilváníthassunk: e tör­vényjavaslattal kapcsolatban lévő bírósági reformnál Nagyméltó­ságod becses figyelmébe bátorkodunk a következő eszméket ajánlani: 1- ször. A bírák fizetését, egybevetve az élet követelményei­vel, s a bírákat teljes joggal megillető igényekkel, általában igen alacsonynak tartjuk. 2- szor. Helyeseljük azon, ha nem csalatkozunk, Nagyméltó­ságod által is acceptált eszmét, hogy a bírák magasabb fórumhoz való előléptetés nélkül is nyerhessenek rangban és fizetésbeu emel­kedést. Angolországban egy első fokú bírónak is rendszerint több fizetése van, mint nálunk a kúriai bírónak. 3- szor. Gyakorlati szempontból — figyelemmel a külföld eljá­rására — bizonyos óvatossággal felhasználhatónak találnék azon eszmét, hogy különösen a törvényszékeknél mind a polgári, mind Az „EGER“ tárczáj a. Erdő szélén . . . Erdő szélén te kis virág, Mondd el neki, ha erre jő, Mondd el neki szerelmemet, Melyről zeng a bokor, erdő. Erdő, bokor mind azt zengi, Hogy te vagy a mennyországom, Szivem vágya, lelkem üdve, Egyetlenem a világon. Szálló madár, menj el hozzá, Kopogtasd meg az ablakát, Kívánj neki a nevemben, Csendes, boldog, jó éjszakát. Ozoray Árpád. Betlehemben. Négy évig laktam a szent földön. Minden az ősrégi időkre emlékeztetett, országút nem volt, sem kocsi, sem kocsikerék. Az utazók tevéken, lovakon, öszvé­reken, szamarakon jártak, rendetlen csapásokon, a lapos földön, kiszáradt patakok kavicsos medreiben, a hegyek között; sziklá­kon és sziklák között, a hegytetőkön. i a bűnügyekben a szóbeli tárgyalásoknál és Ítélethozataloknál nyu­galmazott bírák is alkalmazhatók legyenek. Nálunk 65 éves korá­ban nyugdíjazható a biró, Angliában pedig 70 éves ügyvédeket neveznek ki birákká, kik azután hátralévő éveikben Ítélőképessé­gük nyugalmával és előző hosszas gyakorlatuk eredményezte érett­ségével a bírói kar részére a határtalan tiszteletet biztosítják. A tárgyalásokhoz és az ítélethozatalhoz semmi scripturistica, semmi testet fárasztó munka nem kell, hanem a lélek, az itélőtehptség nyugalma, melylyel sok kiérdemült biránk nem csak hogy bir, hanem azzal tündöklik is; és ekként a törvényjavaslat értelmé­ben szükséges írásbeli teendők végzésére alkalmas fiatalabb bíró­val egy senatusban nyugalmazott bírák helyesen lehetnének alkal­mazhatók ; mely eszme természetesen pénzügyi szempontból az igazságügyi költségvetésnek csakis előnyére, könnyítésére szolgálna. 4- szer. Ez eszme mintegy maga elé tolja az ezt kiegészítő azon másik eszmét is, mely szerint a bíróságok, és pedig a legfelsőtől a legalsóig, a külföld sükerűlt példája szerint az életviszonyokat alaposan ösmerő, széles látkörü, gyors felfogású, szabad gondol­kozás^ gyakorló ügyvédek sorából, és pedig nem hosszas időkö­zökben felüdittessenek. Anglia legtiszteletreméltóbb bírósági szer­vezete csak oly tagokat fogad be kebelébe, kik legalább 7 évig gyakorló ügyvédek voltak. 5- ször. Ezen eszmének egyszersmind természetes következ­ménye, hogy azon véleményben vagyunk, miként a biráktól is föltétlenül megkívánandó azon legmagasabb jogászi kvalificatio, melylyel az ügyvédek bírnak. A három docturatus és ügyvédi vizsga bizonyára több garantiát nyújtanak a juristai alapos kép­zettségre, mint pl. a jogakademiákon letett, államvizsgák és ezek után a kellő elméleti képzettség alól gyakran csak kibuvóúl szol­gáló u. n. gyakorlati birói vizsga. Ezen eszméket Nagyméltóságodnak megszivlelésre ajánlva, ismételve kijelentjük, hogy a törvényszékeket, — különösen elv­ben — sommás perek felebbezési fórumául elfogadjuk. Helyesli ügyvédi kamaránk, hogy a törvényszékek Ítéletei ellen a jogkérdésben facultativ szóbeliséggel a fölülvizsgálatot a magy. kir. kúria gyakorolja. Helyesli kamaránk a sommás eljárásnak — a szóbeliség lehető megóvásával — tovább fejlesztését, valamint a járásbírósá­gok hatáskörének kiterjesztését is, melyről különben, mint Nagy- méltóságod által külön felvetett egyik kérdésről, a maga helyén bővebben fogunk nyilatkozni. Végre helyesli kamaránk a törvényjavaslat azon szellemét is, mely szerint az az érvényben lévő perrendet egyelőre ok nőikig ügy mint Ábrahám, Izsák és Jakab korában: csakhogy az akkori hatalmas erdők, a rengetegek elpusztultak azóta s velük a tájképek regényessége is: a sok összeomlott, silány faluvá tör- pült régi város a pusztulás képét viseli. Olyan ez az ország, mint egy elszegényedett ember, kopott, foltozott öltözetben. Jám­bor némettel találkoztam egy Ízben Betlehemben s azon csodál­kozott, mikép nevezhették el a biblia ősrégi Írói Palesztinát tejjel és mézzel folyó országnak, melyet a nagy Jehova isten jutalmul igéit a zsidóknak; jutalmul az arábiai pusztákon történt negyven éves vándorlásuk után! Szebb volt ez az ország valaha, de réges- régen: viruló, zöld, termékeny, vízzel megáldott terület, melyen szebb gabona termett, mint most, a melynek lakói oly gyümölcsök­ben is bővelkedtek, melyeket csak hitéből ismer a mai nemzedék. De mi, kik e messze földet meglátogattuk, nem jöttünk ide az itt nem létező természet szépségeinek bámulására. Ide jöttünk, hogy a romok felett, azon ősi, silány foszlányokká porladt városok szétszórt kövei fölött elmerengjünk a régi nagy idők nagy em­lékein ! . . . Nagy eszmék szülemlettek itt s fenekestül felforgatták az egész régi világot! És én szerettem volna, ha azt a barlangot, melyet a hagyomány a názáreti Jézus születés-helye gyanánt tisztel: őseredeti állapotban láthattam volna, olyannak, a minő volt, cserjékkel, bozótokkal körülvéve akkoron, midőn a környék­beli pásztoroknak szolgált menedékhelyül! . . De most hatalmas épület emelkedik fölötte, magas, erős falakkal védett zárda. És ez alatt, annak nagyszerű temploma alatt, drága lámpák által kivi­lágítva, selyem függönyökkel s oltárokkal díszítve, látjuk az ősi barlangot, melynek márvány padlózatában, ezüst csillag körül ez a felírás olvasható: „Hic de virgine Jézus Christus natus est.“ Itt született szűz Máriától Jézus Krisz­tus. Most idejárnak a zarándokok megünnepelni Jézus Krisztus születésének emlék-napját.. Sokan, igen sokan járnak ide: Euró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom