Eger - hetilap, 1890

1890-12-09 / 49. szám

389 kedésünk szerint — a körülmények egészen máskép, sőt ellenke­zőleg állanak; ugyanis nagyon sok hivatalnoka — és mondhat­juk a legjavából — van jelenben a megyéknek, kikkel a kine­vezés jövőre nem rendelkezik, mert van ugyan sejtelmünk arról, hogy legelső fogásra valamennyi jelen állásában hagyatván meg, abban hihetőleg meg is marad, de majd mikor egyik-másik cir­kuláris tisztnek megfujják az indulót a számára Pesten kiszemelt állomásra, és kell vándorolnia Pozsonyból Szabadkára, Csikból Baranyába, mit fog reá mondani az illető, kinek vagyona, családi egybeköttetései, sociális állása esetleg az általa betöltött helyen van csupán; vájjon el fog-e az illető a horvát vagy galíciai határszélre vándorolni, a kormány szép szeméért, vagy azon né­hány száz forintért, melyre Szilágyi ő kegyelmessége generositása fizetését fölemelni méltóztat.ott ? Bizonyára az illetők közül azok, kiknek vagyoni állásuk megengedi, köszönettel visszaküldik a kinevezést, és maradnak továbbra megyéjük elégedetlen adófize­tői s mivelik velünk együtt a paterna rura göröngyeit: tehát ezekkel, kik — körülbelül — színét javát képezték eddig a me­gyék tisztikarának, épen nem disponál a kinevezés, hanem kiné­zésünk lehet reá — ha a czélba vett törvény életbelép, — hogy a megyei kormányzat is a kultusproletariátus tenyészetének egyik melegágya lesz, nem maradván ott idők folytán más elem, mint a birtoktalanok sorából kiemelkedett qualifikalt egyének tömege, kiknek össszes vagyonuk a status cassáiban leledzik. Különfélék. — Mária-ünnepély. Az egri növendékpapság magyar egyház­irodalmi iskolája által évenkinf tartatni szokott „Mária-ünne­pély“ ez idén f. decz. hó 14-én, d. e. 10 órakor fog a papnö- velő intézet dísztermében végbemenni. Az ünnepély változatos és érdekes műsora a következő: 1. Üdvözlő dal, Zsasskovszky Ká- rolytól; előadja a növ. papság énekkara. 2. Elnöki megnyitó beszéd; mondja Török Kálmán IV. é. hittanhallgató. 3. Serenade, kvintett, Widortól; előadva hegedűn, fuvolán, gordonkán, harmo- niumon és zongorán. 4. A Szeplőtelenhez, Kalocsay Alántól; sza­valja Panulin Péter III. é. hittanhallgató. 5. Tota pulchra . . . Kemptertől; vegyeskar által előadva. 6. A Vatikán, Pály Edétől; szavalja Halászy Czézár II. é. hittanhallgató. 7. Largo, Händel Messiás ez. Oratóriumából; előadva gordonkán, harmonium-kisé- ret mellett. 8. Hunyady Mátyás kultur-törekvései, értekezés; ol­vassa Török Kálmán IV. é. hittanhallgató. 9. Zsolozsma-ének, Reinecketől; vegyeskar által előadva. 10. Mátyás király sírja, legenda Rudnyánszky Gyulától; szavalja Dömötör György VIII. o. növendék. 11. Duos brillants, két hegedűre, Danclától; zon­gora-kíséret mellett előadják Petlies Kálmán I. é. hittanhallgató, és Lehoczky József VIII. o. növendék. 12. Mózes a Nébő hegyén, Mindszentytől; szavalja Perényi László IV. é. hittanhallgató. 13. határtalan bizalommal viseltetett. Fabius kutató szavaira s kér­dez ősködésére csak aunyit válaszolt, hogy a gyónás által a szi­vén akarna könnyíteni, melyre az utóbbi napok rendkívüli be- nyo másai nagyon nyomasztólag hatottak. Mikor Fabius Valéria beesett arczába pillantott s bágyadt hangját hallotta, maga is csak helyeselte ezt a szándékát: a tiszteletre méltó Lorenzó aty a üdvö s tanácsot adhat neki, kételyeit eloszlathatja ............ N égy vezetőnek a védelme alatt indult el Valéria a kolostorba. — mi alatt Fabius otthon maradt s nejének visszatértéig a kertben barangolt, ki akarva okoskodni azt, mi történhetett ne­jével, s állandóan félelmet, haragot és egy határozatlan gyanú­nak a fájdalmait érezte. Több Ízben bement a pavillonba, de Mu- tius még nem tért vissza, — a malayi pedig mint egy bálvány úgy tekintett Fabiusra, szolgailag lebocsátott fejjel, és, — leg­alább Fabiusnak igy tűnt fel, — titkos mosolynak a nyomával bronz-szinü arczán. Valéria a gyónás alatt lelkiatyjának mindent elmondott, ke- vésbbé szégyennel, mint inkább félelemmel telve. A gyóntató eléggé figyelemmel hallgatta őt, megáldotta, öntudatlanul elköve­tett bűne alól feloldozta, — magában pedig azt gondolta: ,Varázs­lás, ördögi szemfényvesztés, —- ez nem maradhat igy!‘ — s Va­lériát nyaralójukba hazakisérte azon ürügy alatt, hogy őt telje­sen megnyugtassa és megvigasztalja. — A gyóntató atyát meg­pillantva, Fabiuson izgatottság vett erőt, de a tapasztalt lelki­atya már jó eleve meggondolta, miképeD bánjon vele. Mikor Fa- biussal egyedül maradt, bár a gyónási titkot el nem árulta, azt A ve verum .. . . Loreuzótól, férfikarra átírta Zsasskovszky Ká­roly; előadják nyolezan a növendékpapság énekkarából. 14. Jegy­zői zárszó; mondja Pigay István IV. é. hittanhallgató. 15. Zár­dalok (pápára, királyra, főpásztorra) . . . Zsasskovszky Károly- tól; előadja a növendékpapság énekkara. Az ünnepélyre szóló meghívók ma és holnap fognak szétküldetni. — Hevesmegyei bál. A hevesmegyei bál érdekében, mint azt lapunk utóbbi számában jeleztük, megyénk néhány tekinté­lyes tagja, a megyeközönség előkelőbb férfiait értekezletre hívta meg. Az értekezlet, a megyei értelmiség kiválóbb tagjaiból a megyeház kisebb teremében egybegyült mintegy 30-40 tag rész­véte mellett, a múlt hétfőn, f. hó 8-án, igen élénk érdeklődés mellett tartatott meg. Az értekezletet megyénk közszeretetben álló főispánja, dr. Kállay Zoltán ő mlga nyitotta meg, röviden előadva az összejövetel czélját, s megbeszéllés tárgyává téve a következő kérdéseket: 1. Tartassék-e, a többi megyék példájára, a küszöbön álló farsangon, úgynevezett „hevesmegyei bál“? 2. Ha igen: mi czélra fordittassék a bál jövedelme ? Az értekezlet rövid, de igen élénk eszmecsere után, mely különösen Isaak István fel­szólalása alapján, erősen hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a megyei előkelő értelmiség közelebbi érintkezésére, s a megyei társas élet kifejlesztésére minden kedvező alkalom megragadtas- sék : a hevesmegyei bál, mint az emlhett ozélokra nézve egyik leghathatósabb eszköz — megtartását egész lelkesedéssel kimon­dotta. A második kérdésre nézve, azon indítvány ellenében, hogy a bál tiszta jövedelme a hevesmegyei nyugdíjalap javára fordit­tassék : azon, erősen okadatolt indítvány fogadtatott el közmeg­állapodással, hogy a jövedelem a hevesmegyei szegény-alaphoz csatoltassék. Ezek elintézése után az értekezlet a hevesmegyei bál nagy bizottságát a következőleg alakította meg: elnök lett, az értekezlet közakaraté felkérése folytán: dr. Kállay Zoltán főispán; helyettes elnök: Kaszap Bertalan alispán; alelnökök: Graefl Jenő, Imre Miklós, Zalár József; pénztáros: Székely János; jegyzők: Szentkirályi Ödön, iíj. Simonyi Károly. Bizottsági tagok : Babies Aladár, Babies Béla, Beökönyi Viktor, Beökönyi Zoltán. Beniczky György, Borhy Adám, Czillich János, ifj. Dobóczky Ignácz, Drisnyey Béla, Fáy Zoltán, Farkas Kálmán, Graefl Andor, Grónay Sándor,, Hám Gyula, Hollner Ervin, Isaak István. Isaak Gyula, Kállay Árpád, Kiszely Géza, Kovács Kálmán, Kovássy Kálmán, Lipcsey Tamás, Majzik Viktor, Maczky Emil, Martonffy László, Mészáros Kálmán, Nánássy Ödön, Okolicsányi Lajos, Pappszász György, Pappszász Lajos, dr. Philippy Ödön, Samassa János, Szerelem Alfréd, Széky Péter, Szabó Béla, Szabó Ignácz, Zalesky Imre, Zalesky Jenő. E nagy bizottság, a bál egyes rész­leteinek intézésére nézve szükebb bizottságokra fog, közelebbről oszlani s joga lesz, a szükséghez képest, magát kiegészíteni. A szükebb körű bál-rendező bizottság nyomban a következő tagok­ból alakíttatott meg: Kaszap Bertalan h. elnök elnöklete alatt: Babies Aladár, Babies Béla, Czillich János, Farkas Kálmán, Hám Gyula, Okolicsányi Lajos, dr. Philippy Ödön, ifj. Simonyi Károly, tanácsolta neki, hogy vendégét, hacsak lehetséges, távolítsa el házából, mert elbeszélései, dalai, egész magaviseleté Valéria kép- zelmét megzavarták. S ezen felül Mutius az öreg véleménye szerint, amennyire visszaemlékezik, előbb sem volt valami erős hi­tében s miután oly hosszú ideig oly országokban tartózkodott, melyeket a kereszténység világossága még át nem hatott, lehet­séges, hogy onnan hazug tanok dögvészét hozta magával, sőt az is lehet, hegy a természet titkaival is megismerkedett: s ha régi barátságuk igényekre jogosítaná is fel, de az okos elővígyázat a válás szükségét követeli! Fabius teljesen osztotta a tiszteletre méltó szerzetes nézetét, Valéria pedig egészen felvidult, mikor férje gyóntató atyjának tanácsát közölte, — s a két hitestárs jó kivánatai és áldásával kisérve, s gazdag ajándékokkal terhelten a kolostor és a szegények számára, tért vissza Lorenzo atya házába. Fabius elhatározta, hogy vacsora után rögtön nyilatkozik Mutius előtt; de különös vendége estére nem tért vissza. Ekkor Fabius eltökélte, hogy a megbeszélést Mutiussal a következő napra halasztja, s nejével együtt visszavonult hálószobájukba. IX. Valéria csakhamar elszunnyadt, de Fabius szemeire nem jött álom. Az éjjeli csendben mindaz, amit látott, amit átélt, sze­mei előtt állott; mind makacsabbúl tolúlt eléje a kérdés, anélkül hogy arra, mint eddig is, választ tudott volna találni. Vájjon nem büvész-e Mutius, és hogy Valériát már is nem varázsolta-e el ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom