Eger - hetilap, 1890
1890-12-02 / 48. szám
383 rintjával az 189%.. tanév elejétől számítva, az alapitó oklevél értelmében, az egri alreáliskolai tanúlók között osztassék ki, tudomásul vétetett, s a városi tanács a pályázat kihirdetésére uta- sittatott. Ugyancsak a vallás és közoktatásügyi minister leirata, mely szerint a Csonkamecset styl-szerü helyreállításához szükség- lendő összegnek, a műemlékek fentartására előirányzott alapból leendő kiutalását megtagadja; — tekintettel arra, hogy a város oly összeggel, mint a mennyit a Csonkamecset styl-szerü helyreállítása igényelne , ez időszerint nem rendelkezik; de kilátás sincs arra a jelen körülmények között, hogy a helyreállításra költségvetésileg előirányzott 6610 frt 53 kr rövid idő alatt beszerezhető legyen, a mennyiben jelenleg 2516 frt 56 kivan csak készletben; tekintve más részről, hogy kérdés alatti Csonka-mecset leginkább veszélyeztetett részeinek sürgősen leendő helyreállítása halaszthatatlan, a városi tanács megbizatott a szükséges helyreállítás iránt saját hatáskörében teendő intézkedéssel; egyidejűleg azonban Heves megye bizottsága felkéretett, hogy a megye rendelkezése alatt álló alapból szíveskedjék bizonyos ösz- szeget e czélra adományozni, s egyszersmind a megye területén gyűjtést eszközölni. — Györgyényi Ignácz kanonok úr díszpolgári oklevelének átnyujtásával a városi tanács bízatott meg. — Az 1891-ik évre szükséglendő nyomtatványok, és irodai szerekre vonatkozó árlejtés eredménye, melyszerint a nyomtatványok előállítására a lyceumi nyomda, az irodaszerek szállítására pedig Bauer Hermann kereskedő vállalkozott, a közgyűlés részéről helyben hagyatott. — A városi közpénztár, és számvevőségi személyzetre vonatkozó szolgálati utasítás, úgy az egri árvaügyi szabályrendelet — mely egy időközben keletkezett ministeri rendelet folytáu újabban átalakíttatott; 30 napi közszemlére a közigazgatási irodába kitétetett. — Az egri korcsolyázó egyesület f. é. decz. hó 7-én vasárnap d. u. az egri takarékpénztár helyiségében közgyűlést tart, melyre az egyesület t. tagjait ezennel meghívom. Eger, 1890. decz. 2. ifj. Simomji Károly, elnök. — Megyénkben a községi elöljárók választása most van folyamatban. Az érdeklődés a népnél, a legtöbb helyütt igen csekély; csak ott élénkebb a választás, hol egyes családok küzdenek egymással a községi uralomért. — Pályázat. A „Magyar Ifjúság“ czimü képes heti lap a serdültebb (10—16 éves) mindkét nembeli ifjúság számára a következő pályázatot hirdeti: Kívántatik 1) egy rövidebb, 3 — 400 soros ifjúsági elbeszélés; 2) egy ugyanolyan terjedelmű ismeretideig erősen szorítva tartotta neje kezét, azután szó nélkül ajkaihoz emelte s eltávozott. E napot a házastársak nem töltötték el vidáman. Látszólag valami sötét lebegett fejük felett .... de hogy mi volt ez, nem tudták megmondani. Vágyakoztak arra, hogy egymás mellett legyenek, mintha veszély fenyegette volna őket, — de hogy mit mondjanak egymásnak .... nem tudták. Fabius meg akarta kisérleni, hogy festéshez fog, hogy Ariostót olvassa, kinek költeményei kevéssel ezelőtt jelentek meg Ferrarában, s már is nagy feltűnést keltettek Olaszországban, ... de semmi sem süke- rült ................Késő este, épen vacsoraidőre visszaérkezett Mutius is. V II. Nyugodtnak s megelégedettnek látszott, — de keveset beszélt élményeiből, — annál többet kérdezősködött azonban Fabiusnál az előbbi régi közös ismerősök után, a német hadjárat felöl, Károly császár felől, s kijelentette óhaját, hogy Rómába szeretne menni meglátni az új pápát. Ismét megkínálta Valériát a schizes borral, — s ennek elutasító válaszára feleletül mintegy önmagának szólva mondotta: „Most már épen nem is szükséges.“ Miután Fabius nejével hálószobájukba visszavonult, csakhamar elaludt....................s midőn egy óra múlva felébredt, meggyőz ődhetett, hogy fekhelyét senki nem osztja: Valéria nem volt mellette. — Gyorsan felugrott, — s ugyan e pillanatban látta, amint neje, éjjeli pongyolában, a kertből a szobába lépett. A hold élesen világított, habár rövid idővel ezelőtt kevés eső is esett. — Lezárt szemekkel, titkos rettegést kifejező mozdulatlan arcz- czal közeledett Valéria az ágyhoz, s miután kinyújtott kezeivel azután tapogatózott, hirtelen minden hang nélkül belé feküdt. Fabius kérdést intézett hozzá, de nem felelt; szemmellátható volt, hogy alszik. Megérintette őt, — s ruháján, haján esö-cseppeket érzett, mezítelen lábának talpán pedig .... homok szemcséket. Fabius ekkor f Iugrott s a félig kinyitott ajtón át a kertbe rohant. Az élességig fénylő tiszta holdvilág ömlött el minden tárgyon. Fabius maga körül tekintett s az út porondján két pár lábterjesztő czikk bármely tudomány köréből. Mindegyik dolgozat jutalma 100 frank aranyban. A pályaművek deczember 10-éig a lap szerkesztőjéhez: dr. Radó Antalhoz küldendők (Budapest, Károly-körút 15), ki a pályadijakat deczember hó 24-én fizeti ki. — Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek: Falusi Könyvtár. A gazdasági és haszon- növények termelése. Különös tekintettel magról való tenyésztésükre. A magyar gazdaközönség számára irta Dr Nyáry Ferencz. Ara fűzve 50 ki'. Olcsó Könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 276— 284. füzet. Tartalmuk: Indián a. Sand Györgytől. Francziából Récsi Emil 80 kr. Arany János. Emlékbeszéd. Irta Gyulai Pál 20 kr. Utazás ismeretlen állomás felé. 1849 — 1856. Irta Barsi József 80 kr. A Saint-cyri kisasszonyok. Vígjáték 5 felvonásban. Irta id. Dumas Sándor. Francziából fordította Fáy J. Béla 30 kr. A z ok öli uraság két leánya. Elbeszélés. Irta Csiky Gergely 30 kr. Horatius. Élet és jellemrajz. Irta Szász Károly 30 kr. Molly mama. Regény. Irta Peard Frances Mary. Angolból fordította Sz. E 50 kr. Kis János superintendens emlékezései életéből. Maga által feljegyezve. Második kiadás 1 frt 20 kr. A nagy rátermett. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Csiky Gergely. A m. t. Akadémia 1889-ki pályázatán 200 arany Karácsonyi-dijat nyert; 40 kr. — A „Képes Családi Lapok naptára az 1891-ik évre“, e napokban jelent meg, s küldetett be szerkesztőségünkhöz. A szépen és gazdagon illusztrált naptár úgy tartalomra, mint kiállításra nézve bátran kiállja szépirodalmi termékeinkkel a versenyt. Szépirodalmi részét: Tolnai Lajos, Rudnyászky Gyula, Beniczky-Bajza Lenke, Pósa Lajos, Kaas Ivor, Sziklay János, Dalmady Győző, Felméri Lajos, Brankovics György, N—s, Né- medy Imre , Makranczi, Rózsahegyi Náczi, Molnár Viktor, Szerelemhegyi Móczár Jolán, Lauka Gusztáv, Hódsági T. Károly dolgozatai gazdagítják. Humoros részében: 16 kép: és számos anekdota nevetteti meg az olvasót. Mulattató része: A színek, a virág- a napernyő-, legyező-, és bélyeg-nyelven kívül számos szerelmi aprósággal kedveskedik. A gazdasági, kertészeti részben és az orvosi tanácsadóban megbecsülhetetlen czikkeket talál a jó gazda, gazdasszony és családanya. A konyhászati rész a háziasszonyt az étlapkészités gondjaitól menti fel. Az átalános naptári rész, az év története, a naptári jövendőmondó, a czimtár s a hasznos tudnivalók egészítik ki a naptárt, a melynek ára 60 kr. Kapható minden könyvkereskedésben, a hol a „Képes Családi Lapok“-ra is elő lehet fizetni negyedévre 1 frt 50 kr. nyomot pillantott meg, az egyik pár meztelen láb nyoma volt, s e nyomok egy jazmin-lugasba vezettek, mely a pavilion s a ház között oldalt volt. Határozatlanúl állva maradt — mikor egyszerre újból megcsendültek ama dal hangjai, amelyet már a megelőző éjjel is hallott! Fabius össze rezzen, s a pavillonba siet. . . . . Mutius a szoba közepén áll, s a hegedűn játszik. Fabius reá rohant. — Te a kertben voltál, te künn jártál, a te ruhád nedves az esőtől!“ — Nem, — én nem voltam, — csak úgy tetszik, — én nem mentem ki, — feleli Mutius szakadozottan, mintha Fabius megjelenése és izgatottsága felett csodálkoznék. Fabius megragadta a kezét. — És miért játszod ismét ezt a dalt? Talán újból álmodtál valamit? — Mutius hasonló csodálkozással néz Fabiusra s hallgat.-- „Felelj hát!“ A hold, miként egy kerek korong, világosan süt, Mint kígyó úgy ragyog a folyam hulláma. Alszik az ellenség, de készül a barát, A kánya körme a csirkét hirtelen megragadja. — Segítség! — mormogja Mutius énekelve, mintegy álomban. Fabius nehány lépést hátrálva mereven bámult Mutiusra,... gondolkodott, — s visszatért a házba hálószobájába. Fejét mellére horgasztva, karjait erőtlenül oldalt lebocsátva, Valéria mély álomba merülve aludt. Sok időbe került, mig feltudta őt ébreszteni, — de amint csak megpillantotta, nyakába borult s görcsösen átölelte férjét, s egész teste reszketett. — Édes szivem, mi bajod, mi bántott? — ismétlé Fabius, igyekezve őt lecsillapítani. De Valéria mintegy ájultan dőlt keblére. — „Ah mily rettenetes álmaim vannak“, — susogta arczát mellén elrejtve. — Fabius ki akarta kérdezni, — de ő csak remegett. — Már a hajnalpir aranyozta be az ablaktáblákat, mikor Valéria végre férjének karjai között elszunyadt. (Folyt, küv.)
