Eger - hetilap, 1890

1890-11-18 / 46. szám

365 — „A zirczi, pilisi, pásztói és szentgothárdi egyesült apát­ságokba kebelezett cisterczi kiváltságos szent rend személyzeté­nek Névtára, az 1890—91-ik tanévre“ — e napokban hagyta el a sajtót. Közöljük belőle a követaezö éidekesebb statistikai adatokat. A rend összes tagjainak száma 135. Ezekből apát 1; áldozár 98; ünnepélyes fogadalmat tett. alszerpap 1; egyszerű fogadalmat tett 14; ifjabb növendék 16; ujoncznövendék 5. — A rend tagjai közt aranymisés áldozár 4 (a legidősebb rendi tag: Bula Theofil, nyug. perjel s fojószágkormányzó jelen­leg 81 éves); kir. kitüntetésben részesült 5; theol. tanár 4; a gymn. tanügy terén működik 62; lelkipásztorkodással foglalkozik 16; rendi hivatalnok 13; tanárjelölt 2; theol. növendék 17; fő­gymn. növ. 11; ujoncznöv. 1. — Hittudor 7; kánonjogtudor 1; bölcsészettudor 7; a magy. tud. akadémia tagja 1; a bpesti kir. kát. egyetem hittaní karánál bekebelezett tag 2; a bölcsészeti karnál bekebelezett tag 1; fögymn. rendes tanár 20, főgymn. ok­leveles tanár 57, helyettes tanár 16; okleveles gyorsíró 3. — A rend vezetése alatt áll egy hittudományi intézet Bpesten, 14 tanulóval; négy fógymnásium (Eger, Székesfehérvár, Pécs. Baja) 1311 tanulóval; 15 plébánia 56 csatolt részszel, 26,245 kath. vall. lélekszámmal, s 4705 tanköteles növendékkel. A cist. rend ve­zetése alatt álló lelkészségek a veszprémi, székesfehérvári, és szombathelyi egyházmegyék területein feküsznek. Ezek közöl a rend kegyurasága alá 15 hitközség tartozik. — A hevesmegyei jótékony nőegylet elhunyt tagjaiért a szo­kásos gyászmisét f. hó 28-án pénteken d. e. 10 órakor fogja az irgalmas apáczák templomában tartani, melyre az egylet, tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. — Megyebizottsági tagok választása. Eger városa IT. és III. alválasztő kerületében megüresedett egy-egy megyebizottsági tag­sági helynek választás utján való betöltése tegnap, f. hó 17-én történt meg választó po’gárságunk élénk érdeklődése mellett. A II. alválasztő kerületben, mely áll a Hatvan I. II. és a város II. negyedekből (ez utóbbi a 180 házszámtól 360 számig) meg­választatott Horváth József ügyvéd. 51 szavazattöbbséggel; A III. alválasztő kerületben, mely áll a Felnémet-, Czifra- Sáncz­és Város III. negyedekből (ez utóbbi 361. házszámtól 541. ház­számig) meg választatott egyhangúlag: Szabó Iguácz, főgymn. tanár, az „Eger“ szerkesztője. — Vadászat. A múlt hét közepén, egy vadásztársaság, mely­nek tagjai. Hevesmegye főispánjával élükön, megyénk legelőke­lőbb férfiai s sportsmaneiből állanak, az általuk bérelt apátfalvi vadászterületen igen élénk, s e mellett szép sükerii szarvas-va­dászatot tartottak. A vadászat legfőbb eredménye két igen szép példány szarvas volt, melyek egyikét Graefl Jenő poroszlói nagybirtokos, a másikat Czillich János egri kir. pénzügyigaz­gató lőtte. Mindakét fiatal sportsman ez úttal első Ízben lőtt A XVII. sz. kifejtette s magas virágzásra emelte a vitat­kozó stilt, mint szóló-művészeti Ízlést, a hitvitázó visszahatás kor­szakában ; ez a theologiai stil erősen rányomódott, meghatározó bélyegként, a XVIII. századba is behatón, szellemi termékeinkre; lassú, nehézkes, kenetteljes a hang, mely ez ideig csekély számú szépprózai müveinket jellemzi; mialatt, teszem, a francziáknál, szinte játéknemmé válik a túlhajtott könnyűség alatt a rnűfaj- stil: az emberek nem is akarnak más, mint felpiperézett nyelven, beszélleni. Ám. hogy kifesleni kezdett a magyar szellem is burkából, bár idegen szellem melengető tüzénél: mert Kazinczy úgy, mint fentebb emlékeztem róla, nyilatkozni nyelvünk természetéről. S nem is volt kitartóbb törekvése, az Írod. eszthétikai Ízlés fejlesztése körén belül: főkép a sziv-érzelmek különféleségeinek megfelelő — hangnemet az előadásban megalkotni. A készség reá: a törekvésnek nyelv mivelő oldala; — maga a munkafolyamat állandós, izgatott ügyekvése Kazinczynak egész életén keresztül. De, nem szabad egyet felednünk : Kazinczy mindig kedvet akarván a lelkekbe önteni, takargatta a hiányokat; a mivel pedig az a baj jár, hogy, a nyomós hiba maradhatván, bármelyes hala­dás is könnyen látszólagos lehet. Nem kutatván mélyebben a múlt hibáit, a jelen javítása is kétségessé válhatik: ilyszerű elvek hatása alatt, Kazinczy munkálkodása közben, kezd útat törni egy újabb irány, mely, inig czéljaiban főként a szellemi állapotok tisz­tázására törekszik, eszközei megválasztásában, eleddig szembe­tűnően külön nem választott közönségre, a nőközönségre főkép szorítkozik. szarvast. A szép sükerü vadászatot, ősi szokás szerint ünne­pélyes fölavatás, s pompás vadászlakoma fejezte be. — Névestély. Poroszlóról Írják lapunknak: F. hó 3-án, Károly napjának előestéjén, fényes estély volt Graefl Károly poroszlói nagybirtokos úri házánál, melyen a család tagjain kivül az előkelő ház jó barátai s tisztviselői közel- és távolból, nagy számmal sereglettek egybe. A díszes társaságban voltak Horthyék Kenderesről, Brezovay Lászlóék Eger-Formosról, Isaák István, Putnoki Mór, Széki István, Répáczky B. több huszártiszt s huszár­önkéntes Debreczenből, fr. Újhelyi Lajos sarudi, s ft. Farkas Vilmos poroszlói plébánosok stb. A lucullusi estebédet Béla, porosz­lói prímás bandájának talpcsiklandó zenéje mellett másnap regg. 10 óráig, szakadatlan lelkesedéssel tartott tánczvigalom követte, melynek maga az előhaladott korú, vendégszerető s közszeretet­ben álló házi ur is éjfélutáni 3 óráig volt derült szemlélője. — Katalinbálbizottság. Az egervidéki jótékony nőegyesület által, saját árvaháza javára, Egerbeu, a törzskaszinó termeiben, f. é. nov. hó 22-én tartandó K at a 1 in-tá n c z e s t é 1 y rendező bizottsága a következő urakból alakult meg: Babies Aladár, Bariba Endre, Berzeviczy Elek, Berghammer János, Bethlenfalvy Gyula, Biró József, Danek Leó, Danilovich Gyula, Dunkler Fe- rencz, Erdélyi József, Farkas Dezső. Ficzere Béla, Földváry Ár­pád, Frantz Gyula, Fülöp József, dr. Glósz Kálmán, dr. Góth Ferencz, Helvey Adolf, ifj. Imre Miklós, Kállay Sándor, Keleti Izsó, Klasánszky János, Klemm Károly, Légman Imre, Lipcsey Péter, Mészáros Kálmán, dr. Philippy Ödön, Radics István, Rad- vaner Pál, Sándor Szilárd, ifj. Simonyi Károly. Szabó Béla, Szi- gety Lajos, Tóth Imre, Triff György, Vancsó Géza. ;— E diszes névsor már maga teljes garancziát nyújt, a tánczvigalom pompás sükerére nézve, miért is azt hiszszük, hogy annak pártolását nem is szükséges t. tánczkedvelö müveit közönségünk becses figyel­mébe tüzetesebben ajánlani. Úgy halljuk, hogy e bálra vidéki szépeink közöl is sokan készülnek. — Reményi Ede, hírneves hegedűművész hazánkfia, többi évi távullét után, melyeket Amerikában, Ázsia- és Ausztráliában, hangversenyezve töltött, — f. é. nov. hó 23-án érkezik Buda­pestre, hogy utolsó bucsú-hangverseny-körutját hazájában meg­kezdje. Iiren valószínű, hogy e hangverseny-kőrútjába Eger váro­sát is belefoglalja annál is inkább, miután itt rokonsága, s szá­mos régi jó ismerőse van, kikhez, valamint Egerhez is, kedves emlékek fűzik. — Hymen. Loór Gyula, egri városi árvaszéki ülnök, fiatalságunk egyik derék, kedvelt tagja, a múlt okt. hó 23-án váltott jegyet Kempelen Margit kisasszony nyal, néh. Kem- pelen Béla volt bpesii tűzoltó-főparancsnok kedves és müveit leánykájával. E két mozzanathoz: tisztázódni: ugyan valódi-e a haladás, melyet eddig tettünk, vagy csak színes; közelébbi érintkezésbe juttatni a nő-közönséget a szellemmiivelés közmunkájához: még egy harmadik törekvésmozzanat járult kiváló tekintetre méltón: hathatósabban foglalkoztatni az elméket a gondolattal, hogy iro­dalmi középpontra van szükségünk feltétlenül, ha azt akar­juk, hogy művelődésünk folyamatában minden erecske egyetlen közös mederbe gyűlhessen. Mind a három mozzanatot jeleznem kell röviden. A múlt általán nem azért becsülendő, mert valami kiválót őrzött meg. mivel gyengeségeinket takargathatjuk; szól az hoz­zánk még hibáiban is, mert kell hogy okúlásúl legyen. Egy nem­zet sem élhet a múltból csupán: a jelent kell élnie a jövő felé; ezéi't merte megtapsolni a folyton magasztalt múltat Szé­chenyi : csak leszünk, még nem voltunk! . . . , De ehhez független bátorság, világos látás, s hozzájok a maga erő-tudata szükséges feltétlenül. Már, hogy névhez is kössem az eszméket: nagy mértékben feltaláljuk e feltételeket az újabb irány mozgató lelkében, Kálmánban. Százados gyengéit lobbantotta korúinak szemére: hogy meg­feneklettek tudatlan elbizottságukban; önnönmagukat bámúlják s bámultatják: holott, valójában, szivük, lelkűk üres............... Ma könnyű a tájékozódás is, meg a tájékoztatás is. Megszok­tuk a szabad szókimondást; nem tudjuk be erényül a hiányok utógondolat nélkül való felfejtését. De, ha a különböző idők gondolkodásmódját megfigyelem: úgy tetszik nekem, hogy sokszorta bűnös merészségnek nézték a *

Next

/
Oldalképek
Tartalom