Eger - hetilap, 1890
1890-10-28 / 43. szám
345 kisasszony az egri müveit közönség zeneművészeti fejlettségének niveauját oly alacson fokra helyezte, hogy épen minket szemelt ki első nyilvános szereplésének meghallgatására kényszerült áldozatokul. A másik vendégmüvésznő, kinek e hangverseny-estén a közreműködésben szintén jelentékeny s ismételt szerep jutott, Rosenfeld Sarolta k. a. a bpesti zeneakademia egyik elismert tehetségű s több Ízben kitüntetett tagja volt. S örömünkre szolgál nekünk is konstatálhatni, hogy Rosenfeld kisasszony többé nem a tuczat-zougoramüvésznők közé tartozik. Technikája ügyes, játéka könnyed és biztos; fiatal koránál fogva remény lehet hozzá, hogy idővel felfogása s zeneértelme is arányosan fejlődni fog, valamint balkezének kis ujja is, mely, hogy egy-két helyen ez alkalommal kissé rövidnek bizonyult, az nem a kisasszony hibája. S ép e zeneértelmi fejlődés érdekében nem ajánlhatjuk neki eléggé az „összhangzattan“ alapos tanulmányozását, mint oly stúdiumot, melyre múlhatatlan szüksége van annak, aki ex professo a zeneművészeti pályára készül, mert akkor legalább nem jő abba a — mondhatnék: komikusán sanyarú — helyzetbe, hogy ex abrupto, a legegyszerűbb magyar dallamokhoz sem képes a legegyszerűbb akkordokat a zongorán megtalálni. S mig ez a t. kisasszonynyal tényleg megtörtént, midőn Várady Sándor magyar dalai mellé harmonikus akkordokat keresett: másrészt el kell ismernünk, hogy midőn Váradit és Gombosi Aranka k. a.-t. „kótábul“ kisérte, nemcsak kísérete volt teljesen korrekt és minden tekintetben finom, discrét, és öntudatra valló, hanem igen szép vonása is az udvarias készségnek, egy oly akadémiai növendék részéről, aki — s előrebocsátjuk: joggal! —máris művésznősorb a szereti magát helyezni. E két idegen hölgyön kívül a hangversenyen még egy helybeli műkedvelő hölgy is közreműködött: Gombosi Aranka kisasszony, Gombosi Mól- szorgalmas egri kereskedő, s vállalkozó kedves leánykája, ki hegedűn játszott Berenstől egy románczot, Rosenfeld k. a. zongorakisérete mellett. A Gombosi kisasszony tiszta és biztos játékáról s könnyed vonó-kezeléséről elég legyen annyit megjegyeznünk, hogy, — amit már úgy is tudtunk, — tanítómestere, Hirsch Hugó, nemcsak kiváló, alapos szakképzettségű, de ritka szorgalmú s türelmű hegedűmester is egyszersmind. S most, midőn a t. közreműködő hölgyek föllépésével végeztünk: a hangversenyben szerepelt t. urakról röviden szólhatunk. Várady Sándor, földink, a budapesti magy. kir. opera tagja, szívességből, programmon kívül énekelt két dalt, egyet az „Álarczosbál“, másikat a „Teli Vilmos“ operákból, s a méltán megérdemlett ovácziók- és tapsokra megt.oldta még egy pár magyar dallal. Várady Sándort még mint egri fógymn. tanulót évek előtt hallottuk az egri főgymn, ifjúság énekkarának nyilvános hangversenyén énekelni, s már akkor feltűnt müertő közönségünk előtt behízelgő szép csengő, mély bassus hangjával. Tehát ez úttal csakis jót és szépet vártunk tőle. De amit a hangversenyen nyújtott, az minden várakozásunkat fölülmúlta. Hangja, mely azóta magas-baritonná fejlődött, nemcsak erőben és szépségben nyert, de magas zeneiskolai képessége oly energiát és hatást kölcsönzött úgy hangjának mint valódi művészi interpre- tácziójának, hogy még azokat is meglepte, kik vele szemben magasabb igényekkel léptek fól. Mint biztos forrásból értesülünk, fiatal énekművészünket közelebbről egy, a művészetek iránt lelkesülő nagyon gazdag magyar főúr vette pártfogásába, s ez fog Várady Sáudor további művészi kiképeztetéséről, egyelőre Becsben, bőkezüleg gondoskodni. Szivünkből gratulálunk e szerencséhez Váradynak, Eger szülöttének, ki hivatva lesz az „egri“ névnek újabb dicsőséget szerezni; de egyszersmind gratulálunk a magyar énekművészeinek is. A hangverseny nyitányául, a múlt évről oly előnyösen ismert „egri ötös“ két tagja: dr. Tróján Alajos (gordonka), és Hirsch Hugó (hegedű), egy újabb derék műkedvelő erő: dr. Philippy Ödön (zongora) hozzájárulásával, Niels W. Gade kedves zenéjü, Hármasát“ (Noveletten- Trio) játszották szokás szerint, kifogástalan szabatossággal, s kellemes előadással. — A hangversenyt tánczmulatság követre, melyet — mint előre jelezve volt — az egri „jeunesse dorée“ rögtönzött, a hangversenyben résztvett, valamint az azon jelen volt szépszámú helybeli és vidéki hölgyközönség folytatólagos szórakoztatására, mely Balogh Gábor zenekarának talpalávalói mellett, lankadni nem akaró animóval, az éjfél utáni órákba nyúlt bele. Talán tovább is tartott volna, ha nem történik meg az a nálunk még eddig szokatlan dolog, hogy a közönség egy része közvetlen a hangverseny után hozzáfogott a souper-hez, majd a másik rész tártott soupert. minek folytán lassan-lassan szétoszlott. Mint halljuk : a brutto az 500 frtot meghaladta, s így: remélhető, hogy a tiszta-jövedelem a 300 frtot meg fogja haladni. — Az egri polgári lövésztársulat ez évi bezáró liba lövészetét november elsején d. u. 2 órától estig, másodikán d. e. 10 órától társas-ebéddel estig, és harmadikén d. u. 2 órától estig fogja megtartani, mely ünnepélyre a társulat minden lövészet-kedvelőt szívesen lát, habár nem tagjai is a társulatnak. — Felhívás. Emlékezzünk meg a megholtakról, kik már a zivataros életpályát megfutva, az örök nyugalmat biztosi tó sir- gödrökben háborítatlanul pihennek ! A hevesmegyti 1848/49-ki honvéd egylet is ezen czélból, a folyó évi november hí 1-sö napján, a hatvani hóstyai temetőben nyugvó, az 1849 ik évi február hó 27—28 ik napján Kápolnánál hősiesen vívott szabadságharcz- ban elvérzett honvédek szobránál fogja, az ő s a többi szintén ott porladó honfi és honleányi társainak lelke üdvéért az egek urának alkalmi szónoklatok kíséretében buzgó imáját bemutatni. Ezen okból a rész/ételre, és közreműködésre, a mindkét nembeli t. közönséget tisztelettel felhívja. A gyülekezés délutáni 4 órakor a lyceurn előtti térségen, az indulás pedig szintén onnan fél 5 órakor történik. Eger, okt. 22. 1890. A rendezőség. — Esküvő. Tegnap, f. hó 27-én a reggeli órákban vezette oltárhoz a főszékesegyházban Petráss Irma k. a.-t., Petráss Nándor kir. törvszéki irodatiszt, városunk közszeretetben álló polgára kedves szép leánykáját, Tahy István nyíregyházai tekintélyes kereskedő. Az esketési szertartást főt. Demko György érs.- lycz. theologiai tanár, a vőlegény volt iskolatársa végezte. Maga az esküvő egész cseudben, a legszorosabb családi körben folyt le. — Az egri alreáliskola fentartási költségeire, a vallás- és közoktatási magy. kir. ministerium költségvetésében, az 1891-ik évre 1400 frt van felvéve. Bizony kevés! — Kedvezmények a szőlőterületeknek. A pénzügyminisztériumban a szőlőterületeknek adandó újabb állami kedvezményekről szóló törvényjavaslat, — mint a bpesti lapok írják — már elkészült, s legközelébb a képviselőház elé fog terjesztetni. — Betörési kísérlet. A múlt szombaton, f. hó 25-én éjjel a kisvölgyben fekvő pinczék egyikének feltörését a pincze-tolvajok újból megkisérlették, ez úttal azonban siikeretlenül, miután a pinczeajtó erőssége a kísérletnek ellenállt. Minthogy e vidéken a pinczefeltörések, úgy látszik, napi rendre kezdenek jőni, tisztelettel kérjük rendőrhatóságunkat, hogy e vidékre becses őrködő figyelmét az eddiginél nagyobb mértékben kiterjeszteni szíveskedjék. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósitónktól.) Jelentéktelen behozatal mellett a terményüzlet emelkedő irányzatot vett, s a termelők tartózkodó magatartása folytán az árak 20 krral emelkedtek. Jegyzett áraink: t. búza 7.20 — 7.40; (vaggonrakomáuyoknál 30 krral drágább); rozs és kétszeres 6.10—6.40; árpa (gyönge vevéskedv) 6.20—7.00; kukoricza (fogyasztásra keresett) 6.20—6.50; zab 6.20 — 6.40 mmkint. Felelős szerkesztő: Szabó lerraá-cz;. Farbige Seidenstoffe von 60 kr. bis fi. 7.65 per Meter — glatt und gemustert (ca 2500 versch. Farben und Dessins) — vers. roben-und stückweise porto-und zollfrei das Fabrik-Dépö G. Henneberg (K u. K. Hoflieferant), Zürich. Muster umge- C-9) is- hend. Briefe kosten 10 kr. Porto. Hirdetmény. 6774. sz. ‘ p. 1890. A Halmaj községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45896. számú igazságügyminiszteri rendelet 9. és 10. §§-aihoz képest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi deczember hó 11-nek d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél L. Farkas Kálmán kir. törv.-széki biró hivatalszobájába kitüzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Az egri kir. törvényszék 1890. évi szept. hó 30-án. (2ß7) í* Erdély, h. elnök.
