Eger - hetilap, 1890
1890-10-21 / 42. szám
332 A tárgyak szakszerű és ízléses elrendezését Ferk Miklós, az egri sz őlősz éti és kertészeti tanfolyam jeles szakképzettségű vezetője intézte. És ha soron kívül említjük fel a kezelése alatt álló egri telep kiállított gyűjteményét, úgy teszszük azért, mert ez szerény egyszerűsége mellett is az amerikai fajok általi védekezés megismertetésének góczpontja volt, amenyiben a zöld ojtások alanyainak meggyökereztetése kérdéséhez igen fontos adatokat nyújtott. Elég ha említjük, hogy kiállításában 1890. május 31-én riparia hajtásába ojtott, június 2-án lehajtott, és már augusztus 2-án az anyatökétől elvágott — tehát ezen naptól fogva már teljesen önálló tőkét láttunk, mely igen dús gyökérzettel ellátva és teljesen érett volt, úgy a nemes mint az alany részeiben. Sőt mi több — nem csak ripariába ojtott gyökeres önálló zöldojtási tőkéket láttunk, hanem a nehezen gyökerezőnek ismert Yaquezba ojtott zöld Sylvánit is állított ki több példányban, — melyek szintén, úgy az alany, mint a nemes hajtása teljesen érettek voltak, és az alany dús gyükérzettel ellátva. Ezek lettek.1890. junius (!) 13-án baranyai zöld ojtással beojtva, és junius 20-án lebujtva, — de csak október 13-án az anyától elvágva. — ígéretét bírjuk, hogy ezen gyökereztetési eljárásának, állítása szerint biztos sikerét külön magyarázó leírásban közölni fogja. — Ott láttunk szintén egy ide i Yaquez-hajtást —- melyből 15 — gyökeres Yaquez-egyéut szaporított. A kiállítást, mint annak védnöke, dr. Kállay Zoltán, megyénk főispánja, nyitotta meg ; kit a vasúti indóháznál Gyöngyös város hatósága élén, Balogh Gyula polgármester és a környékbeli legtekintélyesebb földbirtokosok fogadlak és a hevesm. gazd. egyesület nevében ennek elnöke, Beretvás Endre üdvözölt. A kiállításban a rend. bizottság elnöke, Csömör Kálmán üdvözölte a főispánt, fejtegetvén a gazd. egyesület intentióját a kiállítás rendezésében. Mire a főispán lendületes beszédében hangsúlyozván a kiállítás buzditólag ható, nagy horderejét a szőlészet újjáteremtésére, a kiállítást megnyitódnak nyilvánította. Erre a főispán, a kíséretében levő Kas zap Bertalan alispánnal és számos megyei főtisztviselővel, a kiállítást részletesen megtekintette; kőrútjában Ferk Miklós szolgált vezetőül, mindenütt magyarázva és egyes eszközök kezelését bemutatva, mit a főispán nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisért, sőt egy ojtógéppel maga is ékvágási kísérletet tett. Végre a direkt-termö borokat és az azokból főzött cognacot meg- izlelte és a jelenlevők lelkes éljenzései között, miután másfél órát töltött a kiállítás megtekintésével, távozott. Este a kaszinóban a főispán tiszteletére társas estebéd volt, melyen 180-an vettek részt. Az első pohárköszöntőt BeretAz „EGER“ tárczája. Az apa fiaihoz. (Október 6-án.) („Az én Újságom“ képes gyermek'ap 48. számából.) Fiaim, fiaim, Lecsapott a fejsze: Jertek ide, jertek! Oda a szabadság . . . A tizenháromról Börtön, temető lett Egész Magyarország. Hadd beszélek nektek. Véssétek szavamat Szivetekbe mélyen, Éjszaka borúit rá, Hogy dicső emlékük Mint a holló szárnya, Mindörökre éljen Puskacsövek, bitók Mikor az ellenség Rémületes árnya. Fiaim, fiaim! Rátört a magyarra: Kik a hont szerették. Villámként czikázott Halállal lakoltak Hőseinknek kardja. A vitéz leventék. Futó sereg vére Pirosra festette, Aradi vértanúk Zöldelő borostyán Nem hiába haltak: Lebegett felette. Poraikból élet Egyre szebben hajtott Sarjad a magyarnak. Hallgasd csak a füszált. A szabadság fája . . . Hallgasd a virágot, Északról az orosz Azt susogja: magyar! Fejszét emelt rája. Védd a szabadságot! vás Endre, a gazd. egyesület elnöke mondta a főispánra; a másodikat a főispán az egyesület buzgó, és feladatát oly fényes sikerrel megoldott kiállítási bizottságra. — Hanák K ol ozs szintén a főispánt'köszönté fel, mint Hevesmegyében a társadalmi egyetértés helyrehozóját. — Gyöngyös város polgár- mestere köszöntő fel újra a főispánt, mint az igazság és pártatlanság vezércsillagát. — Csömör Kálmán a földmivelési minister!.,— ki tulajdonképen a kiállítás sikerét leginkább biztosította. és a kiállítókat; — K é k e s s y K á 1 m á n az egri vendégeket, — Szabó Béla valamennyi messziföldről jött vendégeket; — mit igen sikerült beszédben köszönt meg Kovács Kálmán főmérnök Egerből. Erre Kékessy Kálmán újra fölszólalván, a bortermelők generálisát, Miklós Gyulát köszönté fel, mig Grónay Sándor Beretvás Endrére mondott igen szép felköszöntése után, Miklós Gyula a szőlőmives munkásokat éltetvén, alkalmat adott, hogy ezt ifj. Zrubka Ferencz földmives egy igen talpraesett tósztban köszönje meg. A kiállítást nemcsak a megyéből, hanem az ország messze vidékeiről (Mező-Tur, Tasnád, Munkács, stb.) is számosán látogatják. Nagy érdeklődéssel várják Miklós Gyula borászati kormánybiztos holnap (vasárnap) tartandó értekezését és tervezetét a filloxera ellen védekező szövetkezet megalakítására; hétfőn délelőtt Engel brecht Károly fogja a védekezési eszközök kezelését gyakorlatilag bemutatni, délután pedig Ferk Miklós fogja a rend. bizottság felszólítására a kiállítást szakszerűen egy nagy értekezleten megbeszélni. Este lesz a bor- és szőlőkóstolás, mivel a kiállítás befejezést nyer. Remélhetőleg, — bár a kiállítás költségei aránylag igen tetemesek, — deficit nélkül fog záródni, és igy e tekintetben is első leend e hazában. E nagyszerű eredmény hatása alatt — felhívta a főispán az egyletet, hogy a kiállítást legalább a legérdekesebb részeiben Egerbe átvitesse. Ezen felhivásuak Beretvás Endre, az egyesület elnöke örömmel engedve, kieszközölte a jelenlevő kormány- biztosnál, hogy Ferk Miklós a kiállítás átszállittatásával meg- bizatott s igy a jövő szombat és vasárnap f. hó 25—26-án Eger város közönségének is lesz alkalma a megyeház nagy termében a kiállításból tanulságot meríteni. Fénykoszorút fon az Őszi nap sugára, A tizenhárom hős Tábornok szobrára. A magyar nemzetnek Ráhullatott könnye: Sötét fájdalomnak Legragyogóbb gyöngye. Rakd tele gyöngyökkel, Népem ! Hadd ragyogjon ! Lánggal égjen lelked Ott azon a szobron! Millióknak szive Ha körüldobogja: Akkor lesz belőle A szabadság szobra. Az leng a szobornak Babérillatában: Haljatok meg, ha kell, A házáért bátran! Fiaim, fiaim! Legelső a haza . . . Szeressétek forrón! Ez az édes anya! Pósa Lajos. Néhány szó XVIII. századvégebeli művelődésünk, — s mozgató eszközeiről s az „ Urania w-r ól. Imezen szerény sorok, az érdekelt s igen tisztelt sziilőközön- fU'gnek szándékoznak hirt adni azon ismeretkörről, melyben, mind nagyobb mértékben az osztályok fokozata szerint, mozognak a min. újabb rendelet engedményeivel élő, a műveltségtörténeti részt tanuló ifjaink. Egyelőre a magyar művelődés-irányból bátorkodom egyet- mást elmondani. Nem érdektelen akár felelevenítenünk, akár elmélkednünk a dolgon: mely tényezők s melyes irányban és sikerrel hatottak ébresztőleg a XVIII. századbeli szunnyadó magyar szellemre?
