Eger - hetilap, 1890
1890-10-14 / 41. szám
326 mából befolyt 40 frtnyi teremdijat a tokaji t'.ü ék árosul tak -j/a vára ajánlotta fel. A rendezőség. — Meghívó A „hevesmegyei községi tanítótestület“ évi nagygyűlését f. évi október 20 án Gyöngyösön tartja meg, melyre úgy a tanitótestület tagjai, valamint a tanügy iránt érdeklődő közönség is tisztelettel meghivatnak. A gyűlés kezdetét veszi délelőtti 9 órakor. A gyűlés tárgya: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az egri és gyöngyösi „járási tanitókörök“ évi működéséről. 3. A tanitótestület pénztárának 1889/90-ik évi zárszámadása, valamint az 1890/91-ik évi költségvetési előii’ányzat megállapítása. 4. A tanitótestület által pályamunkául kitűzött „Hevesmegye földrajza tekintettel a III-ik osztály tananyagára“ beérkezett és a bíráló bizottság által megbírált pályamunkák beterjesztése, esetleg aranyban 50 frank pályadij kiadása. 5. A tanitótestület módosított uj alapszabályainak felolvasása. 6. Fejér Béla egri községi tanító jelentése a magyarországi tanítók ÍV. egyetemes közgyűléséről. 7. Az alapszabályok értelmében a tisztikarnak három . évre újbóli megválasztása. 8. Indítványok, javaslatok és más folyó ügyek elintézése. Eger, 1890. október 1-én. Derszib Rudolf, a „hevesmegyei tanitótestület“ elnöke. — Az adófelszólamlási bizottság f. hó 11-én, tizenötnapi munka után befejezte működését. Az egri pénzügyigazgatósági kerületből összesen 413 felszólamlás adatott be, a mely számból Gyöngyösre 86, Egerre 154 felfolyamodó esik. A többi 173 a vidékre oszlik szét. Egerben eddig 1228 egyén van III. osztályú kereseti adó alá fölvéve. — Értesítés. Volt alkalmunk a nagy közönséget értesíteni arról, hogy a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület, székhelyén, Gyöngyösön, f. évi október hó 18-án megnyitandó, és 20-án bezárandó szőlészeti kiállítást rendez, melynek czélja nem a tágas termeknek szemnek tetsző díszes tárgyakkali megtömése, — de összegyűjtése és bemutatása annak, hogy a filloxeravész ellen eddig mily eszközökkel, tárgyakkal: mily eredménynyel védekeztek. A kiállítás előmunkálatai eddig bevégeztetvén, örömmel értesítjük az érdeklődő közönséget, hogy a kiállítás iránti érdeklődés, mely a kiállításban leendő részvételben nyilvánul, olyan, melyek után a kitűzött czélt elérve, a kiállítás sikerét biztosítva hisszük. Tájékozás végett tudomásra hozzuk, hogy a kiállításon: I. A szőlő-ojtás minden eddig alkalmazásba vett nemei, az eredési százalék feltüntetésével az ország különböző helyeiről lesznek bemutatva. II. A védekezés összes eszközei, nevezetesen: az ojtó- kések, ojtógépek, szénkénegfecskendők, permetezőgépek sat., vaEs sehol egy mentő kéz, veszve még a remény is meg menekülhetni. A halálnemeiben lehet már csak válogatni: meg- égjünk-e idebent rettentő kínok közt, vagy a dühös oláh mártsa szivünkbe kardját ? Oh, a férfiak sorsa még a halálban is boldogabb! — Ok mennek, rohannak, halált osztva. Golyó vagy kard átszurja keblüket! — Oh, csatában meghalni, a férfi kebel dicsősége! — de a nők sorsa itt az ön meg adás, — várni, hogy a vad szenvedélyű kar kegyelmet, kardszurást vagy kárhozatot ád-e? Még csak a collégium áll, már annak is kigyuladt az egyik szárnya. Fegyverre ifjak, rohanjunk! ... Ne legyen éltünk olcsó! Föltárultak a kapuk, kirohant a tanuló ifjúság, férfi férfi ellenében ; vitézül oszták a csapásokat. A golyók oda mentek, hová szánva valának. Sok oláh hevert élettelenül a collégium előtt; de a tanulók közűi alig egynéhány. Salánky Sándor ép oly kitűnő volt a harcz mezején, mint a tudományokén. Hajh, de hiába kereste azt, kinek régóta szánt egy golyót! Nem volt egyéb kívánsága, ha meg kell halni, csatában vesszen el. Szemben azzal a magas román ifjúval; akit szeret az, aki szereti azt, kit ő imád. Egyszerre lőni s lebukni élettelenül egyszerre a porba. Bizony nem teljesült be ez egyetlen óhajtása! Jank Ábra- hám fönt a havasok tetején olvasá J. Caesárt s feszité keblét szerelem és dicsőség, gondolatában sem volt, hogy a N. Enyedet elpusztítaná ............ Vé gre mindinkább gyérül a fiatalság, már alig 10 — 15 áll lábon, majd ez is lehűlt, csak egyedül Sándor marad. Rendre 'lámint a javítóanyagok számtalan faja lesz kiállítva. III. A kiállítás egyik legérdekesebb részét képezendi, a direkttermő amerikai szőlők terméseinek 10—12 fajban, valamint ezek több évről való borainak bemutatása és Ízlelése; s igy joggal mondhatjuk el, hogy aki a kiállítást tanulmányi szempontból kívánja megtekinteni : arai a filloxera elleni védekezés terén látható : mindent feltalál, s amennyiben az ellenálló homokterületek mintái is helyt foglalnak, a kiállítás teljes egészet képez. Mindezeknél fogva elpusztult szőlőink újbóli felvirágzása s igy közgazdasági szempontból is felhívjuk a nagy közönséget, hogy e maga nemében egészen új s igy első szőlészeti kiállítást tekintsék meg. — A szölöszeti kiállítás programmja: 1. A kiállítás e hó 18- án Gyöngyösön a „Vaskorona“ termeiben méltóságos dr. Kál- lay Zoltán úr, Hevesmegye főispánja, a kiállítás védnöke által, déli 12 órakor fog ünnepélyesen megnyittatni. — Délután 5 órakor a kiállítás bezáratik, s este 7 órakor a „Kaszinó“ termében társas vacsora tartatik. Egy személy fizet 1 frt 20 krt. 2. Másnap 19-én délelőtt 10 órakor, a kiállítás egyik nagy termében ngys. Miklós Gyula kormánybiztos úr, a filloxera elleni védekezésről tart előadást, s a védekezési szövetkezetei ösmerteti. 3. 20-án délelőtt a védekezési eszközök fognak, a nagymélt. földművelési Minister úr kiküldötte, Engelbrecht Károly vinczeilér-isko- lai igazgató úr által gyakorlatilag bemutattatok — Este 5 órakor a kiállítás bezáratik, s veszi kezdetét a kiállított direkttermő szőlők s borok Ízlelése. Belépti dij : Egy személy 18-án: 40 kr, 19- és 20-án: 20 kr. — A 20-án délután 5 órakor kezdődő szőlö- és borkóstoláshoz 1 frt kiilönfizetés mellett lehet bejutni. Ezen kívül 1 frtos személyre szóló jegyek is adatnak ki, melyek a tulajdonost feljogosítják arra, hogy a kiállítást bármikor, külön dij nélkül is megtekintheti, valamint a szőlő- és borkóstolásnál is külön dij nélkül részt vehet. A kiállítás tartama alatt a szőlő- ojtó-gépek működnek. Kelt Gyöngyös, 1890. ét október hó 10-én A kiállítási bizottság nevében: Csömör Kálmán, bizottsági elnök. Lerner Vilmos, bizottsági jegyző. — Érdekes irodalmi vállalatot indított meg Debreczenben a „Debreczeni Ellenőr“ könyvkiadóhivataia. Ugyanis apró olcsó füzetekben jelenteti meg Vértesi Arnolduak, a széppróza mesterének, e minden izében magyaros irályu, s magyar szellemű írónak elbeszéléseit, hogy azok a nép minden rétegébe elhathassanak s olvashassák azokat azok is, a kiknek nincs anynyi Jövedelmük, hogy egy-egy könyvért forintokat adhassanak ki. És ha valamelyik írónak a müvei alkalmasak s méltók arra, hogy az ország szivébe, a nép közé jussanak el, úgy az Vértesi, mert az hullnak kardja csapásától; — de végre ő is gyengülni, lankadni érzi kardját . . . még egy pisztoly kezében s abban egyetlen golyó, azt nem lövi ki híjába . . . villan a cső s a golyó oda megy, hová szánta — ön szivébe. Még csak az az öröme sem maradt meg a bőszült csapatnak, hogy azt az ifjút, ki oly sokat küldött a másvilágra, megfogván, valami kegyetlen halál-nemmel végezhetnék ki . . Lehullt ime egyetlen jaj nélkül; csak egy gyönge sóhaj lebbent el ajkairól. Talán ez oda ment, hová szánva volt, — Szerénához. Tán elviszi azt a susogó szellő, tudtul adva neki, hogy utolsó gondolata is ő volt, hogy ejtsen érte könnyet. Pedig Szeréna egy könnyet sem ejt érte, nem ejt e világon senkiért. Ugyanazon éjen, melyen Enyedet elpusztitá az oláhság, rombadönté Mi kás Za 1 atnát. Megboszulá Jankót, ki nem akará odaadni azt a leányt, melyért egy egész várost irtott ki. Atyjával együtt halt meg a romok közt, vigasztaltatott a tisztelendő úr kegyes szavai által . . A lányok csókolták Szeréna gyönge tagjait, Mikás vágyó ajkai helyett . . . Tán épen azon perczben sohajtá ki lelkét, melyben Sándor. Milyen szeszélyes a sors még a halálban is! Szegény Sándornak egyetlen óhaját is kigunyolta. A fölkelő nap tündöklő sugarát két füstölgő város romjaira veté. Zalatna és Nagy-Enyed romban heveit. (Folyt, köv.)
