Eger - hetilap, 1890
1890-10-07 / 40. szám
321 jól lefőztek!“ „Majd visszafőzöm őket — monda Csutak apó nyugodtan. Nem sokára kiment Csutak apó az erdőre fáért. Ott fogott egy farkast, s azt elvitte a vásárra. Megint odajött a három testvér, s kérdezték tőle: mit árul a zsákban? — „Egy szép nagy kecskebakot — felelt Csutak apó, — csakhogy letört a szarva." „Hogy tartja kend?“ — Od’ adom tiz forintért.“ — A testvérek kifizették Csutak apónak a 10 forintot, mert az árút elég olcsónak találták; aztán azon versenyeztek, hogy melyikük vigye legelébb a megvett kecskebakot a birkanyája közé ? Csutak apónak kellett köztük igazságot tenni. „A legöregebbé az elsőbbség!“ — mondá — s csakugyan a legidősbb vitte el s bocsátotta legelébb a nyája közé a megvásárolt — farkast, amely reggelre az egész nyájat elpusztitotta. így járt vele a másik két testvér is. E miatt a testvérek szörnyen felboszankodtak, s elhatározták, hogy Csutak apót, amiért őket igy rászedte, agyonütik. Csutak apó azonban idejekorán észrevette gonosz szándékukat, s védelemre készült ellenök. Kihozta a legjobb lovát az udvarra, odakötötte egy karóhoz, egy ezüst húszast dugott a farka alá, s drága szőnyeget terített mügéje. Kora reggel látogatóba jöttek hozzá a testvérek, s bámulva látták, hogy a Csutak apó lova ott ugrál a drága szőnyegen, miközben maga Csutak apó kaparász a szőnyegre hullatott lótrágyában. „Mit csinál kend itt?“ — kérdik a testvérek. „Hát keresem a húszast, — feleié Csutak apó. Minden reggel szokott a lovam egyet kipottyautani.“ — „Ez aztán derék ló! — kiálták a testvérek, — hogy adja kend?“ — „Száz forintnál alább egy fityinggel se!“ — A testvérek rögtön kifizették a lóért a száz forintot. Először is a legidősebb vitte haza, s nyomban drága szőnyegeket teritett alája. Alig pitymal- lott a reggel, tüstént sietett az istállóba, nagy buzgalommal össze is f turkálta a trágyát, de bizony húszast hasztalan keresett benne. „Én tán szerencsésebb leszek,“ — mondá a középső testvér, s magához vitte a lovat. De ő is csak úgy járt, meg a legfiatalabb testvér is, mint a legidősebb. A huszas csak nem került elő a ló alul, de annál jobban össze voltak rondítva a drága szőnyegek. Ekkor a testvérek még jobban feldühödtek Csutak apó ellen, s nyomban elhatározták, hogy haladék nélkül agyonverik ő kémét. Föl is fegyverkeztek cséplőkkel vasvillákkal, s menten mentek Csutak apóhoz, aki épen disznó-öléssel foglalkozott, s hurkát töltött. Amint messziről meglátta, hogy jönnek a felbőszült testvérek, nagy hirtelen egy véres hurkakoszorut akasztott a felesége nyakába s rövid, gyors szavakban adott neki utasítást a további teendőkre nézve. — Amint a testvérek a házba léptek, Csutak apó odakiáltott a feleségéhez: „Gyorsan! hozz székeket és pipákat! Itt vannak az én derék vásárlóim!“ — De az asszony akaratoskodott, s nem engedelmeskedett. „Micsoda ? Még te daczolni mersz velem ? Mindjárt keresztülvágom a nyakad, ha tüstént nem engedelmeskedel!“ Mikor pedig az asszony e kemény parancs-szóra se mozdult, csak a vállát rázta, Csutak apó hozzá rohant a nagy ménkő disznó-ölő késsel s keresztül hasította vele a felesége nyakán az oda akasztott hurkát, melyből patak módra folyt ki a sűrű aludt vér. Az asszony pedig hirtelen hányát, vágta magát, s mint egy halott, terült el a padlón. Ekkor Csutak apó elővett zsebébo! egy kis sipot s belefújt. A sip éles hangjára pedig az asszony nyomban felugrott, s a legserényebben hozta elő a székeket meg a pipákat, sőt ráadásul még egy kancsó bort meg poharakat is. — Ejnye, Csutak apó! ez már aztán derék! — kiálták a testvérek, — hát hogy csinálja kend ezt a bűvös mesterséget?“ — „Igen könnyen, — viszonzá Csutak apó. Ha a feleségem mak- ranczoskodik, keresztülvágom a nyakát. Akkor előveszem ezt a kis bűvös sípomat, s belefujok. Mire a feleségem rögtön megelevenedik, s olyan engedelmes lesz, mint a parancsolat. „A sipot el kell nekünk adnod, bármi áron, — kiálták a testvérek, — mert a mi feleségeink sokkal makranczosabbak, mint a kendé. Mire tartja kend a sípját?“ — „Kétszáz forintnál alább a nagyapámnak sem adom!“ — henczegett Csutak apó. De a testvérek nem ijedtek meg az árától, s kifizették Csutak apónak a kétszáz forintot a csuda-sípért, melyet a legidősb testvér mindjárt haza is vitt magával, hogy kísérletet, tegyen vele. „Hozd el a csizma- húzómat!“ — kiáltott, amint haza ért, a feleségére. „Nem hozom biz’ én; eddig is maga kereste meg kend magának; keresse meg most is,“ — mondá az asszony. Mire a férje torkon ragadta, s egy késsel keresztülmetszette a nyakát. Az asszony holtan rogyott össze. A férj pedig elővette a Csutak apó sípját; de bizony akármilyen keservesen fújta is azt, a felesége nem támadt fel tőle. Hasonlóképen járt a sippal a másik két testvér is. Azok is elvágták a feleségeik nyakát, de többé nem támaszthatták fel őket. De már most az elkeseredett testvérek csakugyan föltették magukban, hogy Csutak apót irgalom kegyelem nélkül felkonczol- ják. Útnak is eredtek nyomban, s benyitottak a hajlékába; de csak a felségét találták otthon. „Hol az urad?“ -— kérdik tőle dühösen. „Szegény Csutak felakasztotta magát!“ — viszonzá az asszony siránkozva. „Hol?“ kérdek a testvérek. „Künn a kertben!“ Érre a testvérek kimentek a kertbe, azon hitben, hogy Csutak apó ezúttal is ki akarja őket játszani. De meglepetve látták, hogy az egyik fán csakugyan ott csüng felakasztva egy nagy ménkű szalmacsutak, nadrágba öltöztetve, melynek egyik szára még akkor is kegyetlenül rángatózott, jeléül, hogy még akkor is volt élet benne. Ettől annyira megrémültek a testvérek hogy rögtön futásnak eredtek, s talán még most is szaladnak, hacsak valami utszéli csapszékben meg nem állapodtak. Nyilttér. *) Med. Univ. Dr. Glósz Kálmán orvos, sebész, szemész, szülész, és nőgyógyász, Rendel d. u. 2—4 óráig. Lakik: Czukor-utcza, GIósz-féIe ház. _________ (236) 1-2 * ) Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Szabó Ignácz. “íiáéT Hirdetmény. Eger város határában lévő közlegelőkön a vadászati jog képviselőtestületi határozat folytán 6 egymásutáni évre árverés utján kiadatik s az árverés megtartására határidőül f. évi október hó 16-ik napjának d. e. 9 órája a polgármester hivatalos helyiségében kitíize- tett, hová az árverezni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a feltételek a közigazgatási irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Egerváros tanácsának 1890. év október hó 4-én tartott ülésből. Grónay Sándor, (250) l* polgármester. Hirdetmény. 6028. sz. p. 1890. A Gyöngyös-pata községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási ösz- szegre vonatkozólag, az 1889. évi 45896. számú igazságügyminiszteri rendelet 9. és 10. §§-ailioz képest, az egyesség megkisér- sérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi deczemberhó 3-nak d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél L. Farkas Kálmán" kir. tszéki biró hivatalszobájáha kitü- zeüftt. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Az egri kir. törvényszéknél 1890. évi júliushó 29-én. Hunyor Sándor, (251) 1* elnök. 6231. sz. Hirdetmény. p. 1890. A Detk községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag, az 1889. évi 45896. számú igazságügyminiszteri rendelet 9. és 10. §§-aihoz képest, az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1891. évi január hó 8 nak d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél L. Farkas Kálmán kir. tszéki biró hivatalszobájáha kitüzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Az egri kir. törvényszéknél 1890. évi aug. hó 5-én. Hunyor Sándor, (248) 1* elnök.
