Eger - hetilap, 1890
1890-09-16 / 37. szám
295 Azután meg a Csiky-utcza lakói s háztulajdonosai, ha rövid időn is, átérzik a boldogságot, melyet hegyeknek látása nyújt a szemnek, kár is lenne azokat a bekövetkezendő tél előtt elbontani, mert legalább némi védfalat nyújtanak a zord északi szél ellen. Azután meg a szüret is közéig. Úgy látszik, az utcza építésének vezetője azt tartja, hogy úgy sem lesz bor, azért a pár ezer liter borért, mit a szőlőhegyek még az idén meg fognak adni, nem érdemes oly nagyon sietni a munkával, azután meg köztisztasági, közbiztonsági s forgalmi érdekek és tekintetek is követelik, hogy a szüreti termés-kocsiknak forgalma az utczában megakadályoz- tassék, s a pinczék hozzáférhetőkké ne tétessenek! Ez utóbbi pedig nem is baj, hacsak nem előny, mert sok pinczetulajdonos- nak megmarad a bora, s ez idővel nyerhet értékben. Mi azonban köszönjük a szives gondoskodást, nem kérünk belőle, hanem azon általánosan hangoztatott véleménynek adunk kifejezést, hogy valóban itt lenne az ideje, hogy ezen (enyhe szóval élve) rendetlenségnek végre valahára eleje vétessék. (Beküldetett.) — A czukorgyárak pőre. Megírtuk annak idején, hogy tornyai Schossberger Henrik és érdektársai, a Deutschféle hatvani czukorgyár sükerein neki buzdulva, Nógrádmegye Selyp községében, tehát Hatvantól 12 kilométernyi távolságban, szintén czukor- gyárat akartak létrehozni és pedig közvetlen a Zagyva mentén, ennek vizét használva fel a gyártásra. — Miután azonban a hatvani czukorgyár tulajdonosai már előzetes jogot szereztek arra, hogy a Zagyvából másodperczenkint 200 liter vizet merítsenek és használhassanak fel czukorgyártási czélokra, s vannak időszakok, midőn a Zagyva ennyi vizet sem képes szolgáltatni: ha megengedtetnék, hogy a Hatvanon fölül csak 12 kilométernyi távolságra eső Selypen tervezett czukorgyár szintén a Zagyvából lássa el magát a szükséges vízzel, akkor gyakran megtörténnék, hogy a hatvani czukorgyár, mely e részben szerzett jogokkal bir, vízhiányban szenvedne, s egész üzemét beszüntetni volna kénytelen. Ennél nem kevésbbé veszélyes és sérelmes körülmény volna a hatvani czukorgyárra nézve az is, hogy a tervbe vett, felsőbb fekvésű selypi czukorgyárban elhasznált Zagyvaviz, az aránylag csekély 12 kilométernyi úton megfertőzve, s igy czukorgyártásra teljesen hasznavehetetlen állapotban érkeznék a hatvani czukor- gyárhoz. Ehhez járul, hogy a czukorgyár nagy mértékben emeli a gyártásra használt viz hőfokát, s ha ez visszaeresztetik a Zagyvába, a tiszta viz hőfokát is növelni fogja. Szennyes és meleg viz fogna tehát a Zagyva medrében Hatvannál folyni, mely az itteni czukorgyár czéljaira teljesen haszonvehetetlenné leszen. Minthogy mindeme körülmények a hatvani czukorgyár létérdekét veszélyeztetik, melyet a megszerzett jogok sérelme nélkül megengedni nem szabad: Deutsch Ign. és fia czég, mint a hatvani czukorgyár tulajdonosai, kérvényt intéztek Nógrádmegye alispánjához, mint vízjogi ügyekben első fokú hatósághoz, hogy Schossber- geréknek a selypi czukorgyár fölállithatásaért beadott kérvényö— Oh de jó, hogy halovány vagyok! Nagyon lassan telt az idő, — végre mégis léptek hallat- szának, s kopogtatás az ajtón. — Szabad. Szeréna szive úgy dobogott. — Oh hogy megijesztett, rósz Sándor! ugyan miért jön most oly lassan ? tévé utána vontatva. — Hiszen elég hangosan kopogtam — szólt a belépő s köszönő Sándor, nem győzve eléggé csodálkozni, hogy Szeréna most nem oly vidám, mint szokott lenni, — de sőt komor, majdnem haragos . . Szegény Sándor, ha tudta volna, hogy miért boszús most Szeréna, hogy rohant volna ki a szobából, el egyenesen Enyedre, be a nagykönyvtárba, hol nincsenek boszus női, — hanem komoly, nyugodt férfi-arczok . . . Miért is jött most Szerénához? lám jobb lett volna otthon maradni és olvasni; de, tudja isten! valami úgy vonta ide! . . — Itthon van-e a tekintetes ur? — Odaben van. Olvas. Nézze meg. Nem is kellett sok biztatás Sándornak, — fölkereső az öreg urat, ki nem oly boszús, s kivel el lehet beszélgetni tudományos dolgokról, melyben meg nem szégyeníti senki e világon. . A folyosón szembe jött vele Jank. . Szeréna egyedül maradt. Valóban haragudott Sándorra, hogy megcsalódott: nem az jött, kit várt. . De megint léptek! — Ez ő! Csakugyan ,ő’ volt: Jank Ábra hám, a tegnapi táncos. — Mily jó, hogy Sándor nincs itt! s mily jó, hogy ,ő’ itt van. — két a fónebb elősorolt indokokból utasítsa el, s egyszersmind a nevezett gyár fölállítása ellen óvásukat bejelentették. — Szczi- tovszky János, Nógrádmegye alispánja, ez óvás vétele után nyomban elhatározta, hogy a Deutschféle kérvényben foglalt állításokra nézve, tekintettel arra, hogy itt nagy fontosságú érdekek forognak szóban, s hogy a jelen eset praecedens nélkül áll hazánkban, — kiváló szaktudósok véleményét fogja ez ügyben kikérni, s e czélból, mint annak idején tüzetesen megírtuk, a szakvizsgálatra Klimm Mihály műegyetemi rektort, Wittmann Ferencz és Schlick Ferencz műegyetemi tanárokat, és Liebermann Leó drt., az állami vegykisérleti állomás főnökét kérte föl, kik a helyszinén meg is jelentek, a szemlét megtartották, s arról nagy apparátussal, s alaposan megokolva készült jelentést terjesztettek be, melynek lényege az, hogy a Zagyva némely időszakokban másodperczenkint 40 liter vizet sem képes szolgáltatni; hogy a khémiai szakértő szerint igaz az, hogy a czukorgyárban felhasznált viz be lesz szennyezve, és hogy oly módszer, mely ezt az inficiált vizet teljesen kielégítően megtisztítaná, nem létezik; végre a hőtani szakértő véleménye szerint a czukorgyárban felforrasztott viz még 12 kilométernyi távolságban is érezteti hatását a folyó vizére. — Daczára annak, hogy Schossberger Henrik és érdektársai a vízjogi törvényekre való hivatkozással tagadták az eljáró hatóság jogát előzetes szakértői szemle elrendelésére, az alispán, a tudósok véleménye után, a gyakorlat embereinek nézetét is meghallgatta, és valamennyi magyar czukorgyártól kért a vitás ügyben véleményt. A beérkezett vélemények többsége azonban koránsem hangzott oly határozottan kedvezőn a hatvani czukorgyár álláspontjára nézve, mint a tudós szakértők véleménye, amennyiben amazok oda nyilatkoztak, hogy kellő óvó rendszabályok alkalmazása mellett, a selypi czukorgyár miatt a hatvani czukorgyárra nem fog veszély háramlani. A szakértő vélemények beérkezte után tartatott meg a tárgyalás, melyen a hatvani czukorgyár érdekeit dr. Chorin Ferencz, a selypiét pedig Horánszky Nándor bpesti ügyvédek s orsz. képviselők védelmezték. Az ügyvédek pörbeszédei után hozta meg az első fokú hatóság határozatát, mely szerint jogot nyert ugyan a selypi gyár a Zagyvából vizet használni, ámde számos óvó és ellenőrző rendszabályoknak föltétele alatt, és ama megszorítással, hogy ha mindezek daczára kár háromolna a hatvani czukorgyárra : akkor az engedély meg fog vonatni a selypi gyártól. — Ez első fokú határozatot minda két fél megfelebbezte, s igy- került az ügy Nógrádmegye közigazgatási bizottsága elé, — miáltal az csakhamar megyei kérdéssé vált. Ha van Hevesmegyének czukorgyára, nekünk is kell egy! Ez vala Nógrádmegye közigazgatási bizottságának jelszava, s igy igen természetes, hogy a bizottság minden megszorítás és minden óvó rendszabály nélkül megengedte a selypi czukorgyárnak a Zagyvaviz használatát. — Erre következett a legfelsőbb fórum, a földmivelésügyi ministerium, mely e rendkívül bonyolult kérdésben e napokban Egyedül, ketten voltak. Szerelmesek előtt legkedvesebb a háborithatlan magány. Szeréna a mit úgy óhajtott, im elérte. . Jank tudta az alkalmat használni, — beszédes ajka megnyílt. Két szerető szív oly könnyen megérti egymást! Itt a boldogság: a szomszéd teremben keserű fájdalom. Sándor olyan furcsát érzett, az öreg ur retteneteset. — Újságot olvasott s abban rémi tő hii volt: az oláhok föllázadtak s földesuraikat irtják! Jaj, és mennyi az oláh Zalatna körül, s neki mily sok jobbágya van. — — Rémülten futott leánya szobájába — és Szeréna egy román ifjú keblén. . Oh mért nincs egy kés kezében, hogy átdöfhetné mindkettő szivét! — — Oh, de még sem! ki tehet arról, hogy egyik oláh, másik magyar ? — — Tehetek én! — gondolá az öreg ur — és eltiltá házától Jank Ábrahámot. III. Campu libertici. Valami lázitó elem van Európa levegőjében, hogy népei mind forrnak s irtják egymást. A forradalom szele dühösen fúj a Calaistól az oláh Havasokig. Erdély bérczei csatadaloktól visszhangzanak. A lelkesült ifjúság dalába belévegyül a hölgyek fülmile-éneke, mint hullámzó tengerbe a tiszta hegyipatak ... A természet dús kertjében kevés a virág, Kolozsvár boltjaiban a háromszin szalag. Munkához nem szokott bársonypuha kezecskék folyvást tűzkődnek — bokrétát dobogó férfikeblekre ... A fél ország kovácscsá váltó
