Eger - hetilap, 1890
1890-09-02 / 35. szám
279 az egri előőkelő Mészáros-, és Matékovics-családok kedves rokonuk elhuny tát gyászolják. — Köszönet. Az egri önkéntes tűzoltó egyesületnek, testületeknek s mindazoknak, kik feledhetlen férjem végtisztességénél megjelenésükkel, és ama számosaknak, kik részvétteljes soraikkal mérhetlen fájdalmamban osztozni szívesek voltak, családom nevében is ez utón nyilvánítom mélyen érzett köszönetemet. Eger 1890. augustus 26. Özv. Fischer Sománé, szül. Schönberger Mária. — Beálltak az iskolák! Vége a „grata vacatio“-nak. Máskor csöndes utczáink, pár nap óta szokatlanul megélénkültek. Mindenütt tanulók serege zsibong, kisebb-nagyobb csoportozatokra oszolva, a szülék kíséretében. Legélénkebb a mozgalom a cist.- rendház terrasseán, hol a gymnázisták sokadalma valóságos zsibvásárt csap — ócska könyvek elárüsitásával. — Az egri polgári lövész-társulat helyiségének ujja építésére adakozók névsorának folytatása. Bóday Aurél ivén: Baknyik Miklós 1 frt. id. Mózer Antal 5 frt. Veréb Mátyás 5 frt.-Énekes Gusztáv 1 frt. Dr. Ludányi Béla 1 frt. Rajcsányi Ferencz 1 frt. Csókás Istvánné 5 frt. Rajcsány Ferencz 5 kr. Pecze Károly 1 frt 50 kr. Borsos Flórián (Terpes) 1 frt. Keleti Aladár 1 frt. Filgóssy 1 frt. Chilko János (M.-Tárkány) 1 frt. Dr. Eötvös József 1 frt. Dr. Briinauer Bálint 1 frt. Gramantik Pál (Mindszent) 1 frt. Brünaner Emil 1 frt. Balpataky Sándor (Apátfalva) 1 frt. Dr. Kozma 2 frt. Dr. Kohn Jágó 1 frt. Bata Szilárd (Budapest) 1 frt. If). Pap János (Füzesabony) 1 frt. Gres- kovics Antal (Szalók) 1 frt. Dr. Fodor László 1 frt. Polgáry Károly 50 kr. Luga László 1 frt. Radinovics Gábor 2 frt. Ösz- szesen 40 frt 55 kr. (Folytatása következik.) — Előfizetési fölhívás. A „Tanulmány a takarmány neműek mesterséges eltartásáról“ czimű műre. Gazdasági szakirodalmunk terén mindenkor szívesen látott esemény az oly mű megjelenése, mely hivatva van az érdeklődő gazdaközönségnek valamely eljárási módnak praktikus és hasznavehető tanácsokat adni s nélkü- lözhetővé tenni a bár jeles, de hazai viszonyainkat gyakran csak felületesen tárgyaló külföldi hasonirányú műveket. A gazdálkodás legfontosabb része az okszerű takarmány-termesztés és kezelés ; e szempontból tehát különösen a jelenlegi takarmányszűk években valóban igen hasznos és becses minden gyakorlati gazdára a „Tanulmány a takarmányneműek mesterséges eltartásáról“ czimű mű, mely praktikus irányban Írva, úgy a hazai, mint a külföldi különböző és a gazdára nézve a legczélszerübb takarmányeltartási módokat tárgyalja. Megjelenik szeptember hó közepén 5 nagy 8-ad rétü ivén, finom papíron, a szövegbe nyomott több csinos ábrával. A mű szerzője: Hreblay Emil okleveles gazda. Előfizetési ára 60 kr. mely összeg a szerző nevére czimezve Kassára küldendő. Bolti ára 80 kr. — Jó madarak. Közel egy éve iizte már furfangos csalásait különféle vármegyékben, az együgyű falusi nép között, egy kitanult, csavargó, szélhámos házaspár, névszerint Garas János és felesége, állítólag veszprémi lakosok. Az utóbbi időkben a mi vidékünkre jöttek; itt azonban hurokra kerültek, amennyiben a verpeléti csendőr-örs közelebbről letartóztatta s az egri kir. törvényszék kezeibe szolgáltatta a kitanult, mákvirágokat. Csalási eljárásuk csaknem mindenütt abból állott, hogy urias viseletben beállítottak valamely helységbe, s ott a szülésznő után kérdezősködve, ennek azt mesélték, hogy helyet keresnek rokonuk számára, ki ennél és ennél a falusi papnál gazdasszonykodván, várandós állapotba esett, s lebetegedése idejére ellátást és ápolást kérnek számára, díjul havonkint 60 frtot Ígérvén. A szegény együgyű népek lépre mentek a csalóknak, kik e furfangos módon Egedné Holló Borbála felnémeti lakost 140 frt. — Kra- csovics Pál egri Makiár II. negyedbeli lakost 8 frt, — Pálgyi Mária bessenyői szülésznőt 3 frt. — Tajti Mártonná jász-puszta- sz.-Andrási lakost 51 frt. — Gazsi Istvánné Nőgrádmegyebeli kökényesi szülésznőt 11 frt 30 kr. — továbbá Dől* Zsuzsánua hajdu-nánási szülésznőt 4 frt, ugyanottani lakos Zanga Imrét 1 frt, s még több másokat kisebb-nagyobb összegek erejéig megkárosították. Végre Verpelét vidékén hurokra kerültek a jó madarak, s most az egri kir. törvényszék börtönében, — hol az általuk megcsalatottak közöl már is többen fölismerték őket, — elmélkednek viselt szélhámos dolgaik fölött. — Rendőri hir. Baleset. Múlt hó 26 án este 10 órakor Barta (Kecső) János, Bozse István, Koczur Konstantin és Császár Ferencz napszámosok, az újkaszáruya építkezésnél egy állvány lebontásával foglalkoztak. Hárman fölül voltak, Barta János pedig lent dolgozott. így történt, hogy munkaközben Koczur Konstantin, a ki egy kissé ittas volt, a szokásos figyelmeztető jeladás elmulasztásával, egy súlyos szálfát oly vigyázatlanul dobott le, hogy az az alaut álló Barta Jánost elütötte és ballábát a térden alul ketté törte. A rendőrség a sebesültet korházba szállíttatta, Koczur Konstantin ellen pedig, vétkes gondatlanság miatt, jelentést tett a kir. fény. törvényszékhez. — Terményüzlet. (Sonnenschein. V. terménykereskedő r. tudósitónktól.) Hetivásárainkon a terményüzlet folyvást élénkül, a kínálat egyre erősebb, minek folytán az árak szállottak. Jegyzett áraink : t. búza 6.20 — 6.60; jobb minőség 6.50—7 frt. rozs és kétszeres 4.50—5; árpa (a gabnavásárról érkezett tudósítások folytán csökkent) 5.50—6 ; jobb fajta 6.30—7; kukoricza (csekély forgalom) 5.50—5.80; zab (kevés behozatal) 6.20—6.40; bab (lanyha kereslet) uj: 7.—7.20; tavalyi 6.50—7 frt. mmkint. Már több órája haladtunk egészen átázva és fázva, de még mindig nem láthattak a kis várost, mely után szemeink annyira sóvárogtak. Egy üteg előtt két tüzértiszt lovagolt, csaknem szótlan unalommal fújva bodor füstöket rövid vadászpipáikból, s csak olykor szakasztva meg a néma csendet egy-egy „komisz idő“-féle mordulással. Hosszabb szünet után az idősebb tiszt törte meg a némaságot. — A morgás mit sem használ, hallod-e; attól biz az idő nem fordúl jobbra. Ennél sokkal okosabban teszszük, ha egy kortytyal fölmelegitjük magunkat. — Igazad van, Henrik barátom; egy korty nem fog ártani. De hát Montargisnak sem messze kellene már lennie. Embereink ugyancsak meg vannak viselve. — A’már igaz! — válaszolt a másik, miután az átnyújtott csutorát jól meghúzta. A beszélgető két tiszt első osztályú tüzérhadnagy volt, kik a beteg ütegparancsnokok helyett vezényelték most ütegeiket. Henrik, kinek nevét emlitém, az én parancsnokom volt; a másik Gusztáv, a másik üteget vezényelte, s csak a társalgás kedvéért lovagolt előre barátjához. — Szállásmester, előre! — hangzók egyszerre a segédtiszt vezényszava. Hál’istennek, elértük Montargist, s fél óra múlva szállásunkon valánk. * Jó helyünk volt. Én parancsnokommal közös szállásra jutottam, egy jó módú öreg házaspárhoz. Kevés idő múlva pompás ebéd párolgott előttünk. Midőn házi gazdánk, ki elejénte kissé bizalmatlanül, barátságtalan arczczal fogadott bennünket, később neki melegedéit, időről-időre eltűnt, de csakhamar visszatért, hogy újabb és újabb pókhálós palaczkokat helyezzen asztalunkra, melyeket kidugaszolva, a magáéval együtt újra meg újra megtöltögette poharainkat, mosolygó pillantásokkal jegyezvén meg: — C’est du vin excellent. Órákig tartó dús lakoma után fölkeltünk, s szépen megköszönve derék házigazdánk nem remélt vendégszeretetét, távoztunk kissé körültekinteni a városkában. Alig száz lépésnyi távolban találkoztunk Gusztávval, kinek kipirúlt arcza szintén dús lakomázást árult el. — Nos, hogyan ebédeltél, Guszti? — Mint otthon. Sőt még jobban. — És most hová? — A „Grand café national“-ba. Mondják, hogy ott egy gyönyörű pénztárosnő van. — Ugyan ugy-e? S te most a pénztárosnőt rohammal akarod meghódítani ? — Jól tudod, kedves Henrik, — viszonzá Gusztáv, kissé ingerülten, — hogy én sohasem futkosom hódítások után; s aztán nem is tartozom azok közé, akik minden köténybe azonnal belebolondúlnak, sőt — — Jó jó; ismerünk már. Csak egy kissé bosszantani akartalak. — Velem tartotok? Egy pohár sör, azt hiszem, nektek is izleni fog. — Bizonyára. De egy pohár punchnak, ebben a kutya-időben, szívesebben adok előnyt. Pár perez múlva ott ültünk a Grand café national egyik asztalánál, a pénztár közelében, s három pohár punchot rendeltünk.