Eger - hetilap, 1890
1890-08-12 / 32. szám
257 — amennyiben akkorra a szorgos nyári munkák teljesen befejeztetnek — ez elhalasztás a mulatság sikerét csak emelni fogja. — Gyászhir. Megó József, az egri mélt. fókáptalan uradalmi központi kasznárja, egy ritka gyakorlati képzettségű s kipróbált büségü gazdatiszt, f. hó 11-én, élete 70-ik évében váratlanul elhunyt. A boldogult vasárnap délelőtti 11 órakor épen hivatalos látogatást akart tenni, midőn útközben hirtelen roszul lett, s pár perez alatt megszűnt élni. Halva szállították haza a még néhány perez előtt ép, egészséges, erőteljes férfiút, mit sem sejtő, s a váratlan csapás súlya alatt mélyen megrendült családja körébe. A boldogult hűlt tetemei ma, kedden, d. e. 10 órakor fognak a halottas háztól (káptalan-udvar) a Fájdalmas Szűzről nevezett sirkertben örök nyugalomra tétetni. — A „Pécsi-Dalárda“ egri látogatásából kifolyólag, mindazok, kik bármely alakban az ünnepélyesség emeléséhez hozzá- járúltak, különösen pedig azok, kik szállást és fogatokat voltak szívesek felajánlani és rendelkezésünkre bocsátani, fogadják ez úton is elismerő köszönetünket. A logadó és elszállásoló bizottság nevében. Székely János, biz. elnök. — Tátrafüreden — mint szives kéz utján értesülünk — a fürdőzési idény még folyvást virágjában díszük. Tele minden lakás vendégekkel, s köztük a közfigyelem tárgyát képező több nevetes- séggel. Mint előző években, most is a legelegánsabb Alsó- Tátrafüred az a góczpont, melyben a másik két T.-füred népsége — mondhatni — naponkint megfordúl. Kivált a múlt vasárnap (10-én) volt ez szembetűnő. De volt is reá ok! Egy, Alsó- Tátrafüreden építendő kath. templom javára rendezett hangverseny, melyet akármely világ-fürdő is örömmel fogadhatott volna, képezte a delejt. T. i. nem kisebb művészek, mint gr. Zichy Géza ésHubayJenő európai nevű művészeink; továbbá br. Splényiné Blalia Lujza asszony voltak a műszereplők, közben pedig Bartók Lajos, jeles Írónk, a felolvasó. Az elejétől végig hullámzó ritka műélvezet között kivált a „Magyar ábránd,“ — hegedűre és zongorára, Hubay Jenő és gr. Zichy Géza urak által előadva, szült legelbüvölőbb hatást. A bevétel tisztán az építkezési alapé. Összege még nem ismeretes, de jelentékeny lehet; mert a 3 frt belépti jegy mellett is zsúfolásig megtelt a legkö- zelébb épült igen tágas ebédlőterem. Azonkivül felülfizetések is bőven történtek. A szereplő gróf maga 60 jegy, Splényiné 20 jegy stb. árát adták be az igazgatóságnál. Mint mondják, jövőre ilyenkor Alsó-Tátrafüred sem lesz már templom nélkül, mint még mostanig van. — A magyarországi Kárpát-egyesület Mátra-osztálya ez évi közgyűlését f. évi aug. hó 15-én Puszta-Benén a vendéglőben tartja meg a következő tárgysorozattal: 1. Előterjesztések. 2. Bartalos Gyula felolvasása a hun-avar védekezési rendszerről, tekintettel a Mátrára. 3. Indítványok. — Az egri önkéntes tűzoltó egylet által 1890. juüus 13-án tartott nyári mulatság alkalmával felülfizetni kegyeskedtek: Dr. Samassa József 25 frt, Samassa János 10 frt, Zsendovics József, Künowszky irg. főgyógysz. Geitner és Rausch Pest. 5—5 frt, Imre Miklós 9 frt, Póka István 5.80 kr. Klein és Weinberger 10 frt. özv. Nánásy Mihályné 4 frt, Kovács Kálmán 4.40 kr, Pajer Jánosné 2.10 kr, Györgyényi Ignácz 2.70 kr, Babies Bé- láné 2 frt, Radinovics Gábor 2 frt, Babies Béla 2.70 kr, Lázár Menyhért 2 frt, Stephanovszky Sándor 3 frt, Begovcsevics Róbert 4.40 kr., dr. Dombay Tádé 3 frt, Kállay Sándor 2.10 kr. Ruzsin Ignácz 2 frt. Ifj. Gaal Lajos 2.10 kr. Megó József 2.40 kr. Holló Géza, Neumann Márton 2—2 frt. Megó József, Grónay Sándor, Vavrik Sándor, Steinhäuser Rafael, id. Simonyi Károly, Luga László, Zander Nándor, Simkovics Imre, Énekes Gusztáv 1.70—1.70 kr. Bayer Henrik 1.80 kr. Gáspárdy Géza, Holczer N., Mészáros Istvánná 1.50—1.50 kr. Csókás István, dr. Pácz Fe- rencz, Wurmbrandt grófné, Mayer Imre, Kálnoky István, Reit- mann Győző, N. N. 1.40—1.40 kr. Kotrba Nándor, Préizics József, Dienes Lajos, Buday N. 1.10—1.10 kr. Plank Kálmán, Baj- záth Sándor, dr. Akantisz Jusztin, Ruzsin Manó, Lázár Jónás, Gröber József, Kolozsi Gusztáv, Balay N., Plank Gézáné, dr. Brünauer Dávid orv., Tolvay Gusztáv, Farkas Gyula, Palátsik Herman, Hoffmann Sándor, Weszely ezredes, Gáhy Ferdinand, Kleiner N., Hibay György, Szerencsi N., dr. Kösztler József, Remenyik Kálmán, Fenyvesy Sándor, özv. Mosóczy Jánosné, Mó- zer Antalné, Bucsányi Lajos, dr. Brünauer Ambro, dr. Alföldi Dávid, Mészáros Kálmán, özv. Marzsó Ignáczné, Hám Gyula, dr. Végli Jenő, Hegedűs János, Yégh Gerő, Gál Béla főkapitány, Tóth Mária, Megó Ignácz, Glósz Károly, özv. Békefi Lipótné, Sonnenschein Vilmos, Fekete Lajos 1—1 frt. Ifj. Samassa Adolf, Nagy László, Axmann Endre, Greskovics Bertalan 80 — 80 kr. (Folytatása következik.) — Az egri polg. lövész-társulat helyiségének újjá építésére adakozók névsorának folytatása. Babocsay Sándor ivén: Babocsay Sándor 1 frt, Tancsa Lajos ivén: Tancsa Lajos 5 frt, Miticzky József 1 frt, Dienes Lajos 1 frt, Strausz Károly 1 frt, Vincze István 50 kr, Neszvadba Gyula 1 frt, Farkas Kálmán 3 frt, Balkay István 1 frt, Miticzky János 1 frt, Schmid Lajos 50 ki1, Huszár István 50 kr, Kozák Ferencz 1 frt, Elek János 50 kr, Kováts Ferdi 50 kr, Csuppay Ferencz 50 kr. Csiky Atilla 1 frt, Reinprecht László 1 frt, Pap József 50 ki’, Tóth Ágoston 50 kr, gal csap fel a magasba és ez a magas láng igen jó annak, aki felgyújtotta. Az őrségen a trombitások ismét fújják és a dobosok ismét verik a riadót mindaddig, mig néhány katona egy tiszt vezetése alatt útnak indul tüzet oltani. Rövid időközökben második, majd harmadik, negyedik kazal gyűl ki és a városnak mindig más-más oldalán. A riadó folytonosan szól s az őrségen örökös zavar van, mig utoljára csak néhány ember marad ott. Mikor már az őrség létszámát tovább apasztani nem szabad és nem is lehet, kigyúl maga a különálló főőrségi épület is. A foglyokat — nehogy a tűzben ott veszetlek, — mind kieresztik az udvarra, de arra, hogy őket is őrizzék és a tüzet is oltsák, nincs elég számú személyzet. Negyedóra múlva az alant járó felhőkből zuhogó zápor ered meg és tökéletesen eloltja a tüzet. Reggel az alezredes ismét csak mosolyogva hallgatja meg a jelentést, hogy az éjjeli zavarban az elitéit Maricza Jovanova megszökött. Majd, mintha hirtelen valami megvillanna az agyában, színleli a hadsegéde előtt, hogy ez a szökés őt bosszantja. A laktanyába érve, nem fogadja meg az idősebb tiszteknek azt a tanácsát sem, hogy csapatát a laktanyában készültségben tartsa együtt, mert a múlt éjjeli tüzek a zendülés újabb kitörésének előjelei. Tudja ő, vagy legalább is igen jól sejti, hogy ez mind csak egy ember műve, olyan emberé, akinek eszeágában sincsen zendülést szítani. Az illető mindösszesen is csak egy másik halandó életét akarja megmenteni. Ám lássa, hogy boldogul vakmerő tervével. Az ősz parancsnok a terv sikerültének nem áll útjába; mert azért, hogy fejét ezüst-szinre vált haj borítja, kebelében érző szív dobog. De az is bizonyos, hogyha az a vakmerőén intéző kéz csak legkevésbbé is elárulná magát, az alezredes a katonai törvények egész szigorát alkalmazná ellene. A parancsnok engedi csapatát pihenőre térni és amikor egyedül marad, kaczagásban tör ki, hogy alig birja kimondani, talán nem is mondja, csak gondolja e két szót: — Ügyes ficzkó. És az alezredesnek igaza van. Csakhogy Laczi ezenfelül romlatlan kedélyű és igazlelkü is, akiben megvan rá a fogékonyság, hogy ha rosszat tesz, teljes erejéből igyekszik azt helyrehozni. Mariczával szemben annyival inkább igyekszik ezen, mert szive mélyéből megszerette a leányt. V. Ez események óta évek múltak el. Az Alföld **** községében a Virágh Laczi házánál — dél felé járván az idő, — a tűzhelynél boldogságtól sugárzó arczu, tetőtől talpig magyar menyecske sürgölődik, akiről csak nehezen bírjuk elhinni, hogy az Maricza Jovanova, az egykori elitéit. A szoba ajtaját nyitva hagyta, hogy ügyelhessen három egészségtől duzzadó, eleven kis fiára, a Laczi gyermekeire, kik odabenn játszanak. Az egyház áldása áldást hozott frigyökre, melynek olyan rettenetesek voltak az előzményei. Olsavszky Lajos.
