Eger - hetilap, 1890
1890-07-15 / 28. szám
28-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Julius 15-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt ■T kr Félévre . . 2 ?! 50 ,, Segyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra 45 Egyes szám — 7> 12 n Hirdetésekért minden 3 liasátozoit péti sorhely után 6. hélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Visszaemlékezés a magyar orvosok és természetvizsgálók egri vándorgyűlésére, 1868. aug. végén. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének állandó központi választmánya, egyik tagját, dr. Chyzer Kornélt, Zemplénmegye tiszti fóorvosát megbizta, hogy a magyar orvosok és természet vizsgálóknak a f. évi aug. hó végével Nagyváradon tartandó XXV-ik — jubiláris — vándorgyűlése alkalmából ez egyesület vándorgyűléseinek 1840—1890-ig terjedő ötven éves történetét irja meg. A becses történelmi munka, mint közvetlen forrásból értesülünk, már készen van, s az a magyar orvosok és természetvizsgálók Nagyváradon tartandó jubiláris vándorgyűlésén szerző által fel fog olvastatni. A munkálat magában foglalja a magyar orvosok és természetvizsgálók 1868-ik évben Egerben tartott vándorgyűlésének rövid történetét is; s miután annak részleteire t. olvasóink kétségkívül szívesen fognak visszaemlékezni: a munkálat tudós szerzője. dr. Chyzer Kornél, Zemplénmegye tiszti főorvosa, lapunk szerkesztője iránt táplált régi nagybecsű barátsága, s lapunk iránt tanúsított szives figyelme folytán kedves alkalmat nyújtott nekünk, hogy becses munkálatának a magyar orvosok és termé- szetvizsgálók 1868-iki egri vándorgyűlésére vonatkozó részletét lapunkban eleve közölhessük, mely szivességeért a t. tudós szerzőnek e helyütt ezennel szives köszönetét mondunk. íme a kérdéses részlet: XIII. Gyűlés Egerben. 1808. augusztus 24—29-ig. „Venite adoremus Dominum.“ Az egri remek székesegyház homlokára irt eme szavakkal üdvözlé a gyűlés lelkes és tapintatos titkára, Kátai Gábor a m. orvosokat és természetvizsgálókat Egerben, a Napi Közlöny czimlapján, a kedélyhez szóló szép üdvözlő szavaiban kifejtvén azt, hogy az orvos, midőn tudománya segélyével az embernek legdrágább kincsét, egészségét adja vissza, — a természetbúvár, midőn a világegyetem rejtelmes erőinek okait fürkészve, az összes míndenségben uralgó örök törvények összhangzatos szépségeit fedezgeti fel, nem cselekszik mást, mint imádja az Urat s hirdeti az ő dicsőségét! „Itt összeolvad az egyház és a tudomány, — a szelíd hit és a büszke ész.“ S valóban reáillettek e szavak magára az egri gyűlésre is, hol a büszke ész emberei, az exact tudomány férflai, a szelíd hit főpásztorát, az egri érseket, a legnemesebb emberbarátot, a tör- hetlen hazafit, Bartakovics Bélát, ki a nemzetet magyar bibliával és Homerral megajándékozta, szerencsések voltak elnökül tisztelhetni. Itt is összeolvadt az egyház a tudománynyal, utóbbinak javára s a közös haza nagy előnyére. Eltekintve a gyűlés fényes sükerétől, mit leginkább elnökének köszönhetett, a lelkes Maecenas anyagi áldozattal is járult főczélunknak, hazánk megismerésének előmozdításához azzal, hogy a tagoknak ajándékul adott nagy műnek „Heves és Külső-Szol- nok törvényesen egyesült vármegyék leírásának“ költségeit ő maga viselte. mű, melynek homlokát szelíd vonásu arczképe díszíti, hét főszakaszra oszlik s magában foglalja a megye földrajzi viszonyait, számos uj physicalis adattal, az egész munka szerkesztőjétől, Albert Ferencztől, geológiáját Szabó Józseftől, növénytani viszonyait Vrabélyi Mártontól, állattani leírását Kem- pelen Radótól. A néprajzi, népmozgalmi s orvosi viszonyokat dr. Francz Alajos m. főorvos irta meg. A paráui fürdő leírását orvosa, dr. Losteiner Károly szolgáltatta. A gazdászati, erdészeti és ipari részt az érseki uradalom és gf. Károlyi György uradalmainak kiváló szakemberei írták meg. A bányászati viszonyokat Uxa József bánya-felügyelő ecsetelte. A régészeti és helytörténeti részt a nagynevű Ipolyi Arnold és Balássy Ferencz szakavatott tollainak köszönjük. Végül a megye térképét a főkáptalan főmérnöke, Lipkos József rajzolta. Ha egyebet sem tett volna az egri vándorgyűlés, mint hogy odamenetele által ezen mű létrejövetelére adta meg az indító okot, máris nagy eredményűnek volna mondható; pedig végig tekintve ezen 632 tagból állott gyűlés munkálkodásán, kevés vándorgyűlés vetekedhetik ennek tudományos eredményeivel. A Munkálatok Pantheonja két kiváló férfiú arczképével és életrajzával gazdagodott. Az egyiket a gyűlés egyik titkára, montedegói Albert Ferencz irta Tittel Pál egyetemi tanár és csillagászról, ki fényes pályáját az egri érseki csillagvizsgálóban kezdé, megragadó ékesszólással ecsetelve volt mesterének érdemeit. Hálájának s gyöngéd szere- tetének nyilvánulását látjuk eme rajzban azon férfiú iránt, ki nehi vezetője, útmutatója volt, első tárva fel előtte a csillagászat nagyszerű titkait. A másikat a másik titkár Kátai Gábor irta almási Balogh Pálról. Hálás emlékünkre méltó férfiúnak méltóbb parentatora aligha akadhatott volna. Hadd álljanak itt ékes emlékbeszédének, utódainknak is szóló szép és igaz végszavai: „Valóban a ki komolyan gondolára veszi, hogy boldogulásunk előmozdítására szolgáló mindennemű hazai viszonyaink szerencsés továbbfejlesztésénél, melyeknek kerekei forgásukban még mindeddig igen nehézkesek, épen a socialis tér, épen a társas működés az, melyen egyedül minmagunktól függ, hogy hovatovább több-több eredményt hozzanak létre, valamint azt is, hogy mindennemű tudományok, a mire halandó ember képes, legnemesebb végczélja az lehet, hogy a belőlök vonható tényleges haszon összevéve és egyenként a társadalom javára tétessék gyümölcsözővé, és hogy erre a tudásnak oly megmérhetetlen mennyiségét magukba foglaló orvosi és természeti tudományok minden mások felett legalkalmasabbak; — méltánylattal fogja elismerni Balogh Pál fáradozásait s velünk együtt őszintén óhajtani fogja, hogy azon nevezetes horderejű eszmék, melyeket társadalmi jólétünk előmozdítására vándorgyűlésünkön ő hozott indítványba és ő képviselt, általunk, mint a kikre ez ő róla örökségül maradt át, minél hamarább kedvező megoldást nyerhessenek. Emlékét közöttünk ez fogja legméltóbban megőrizni.“ Ezen gyűlésen már az ünnepélyes megnyitó közgyűlés is, komoly tudományos munkának volt mondható. Az elnöklő érsek, tettel s nem szóval igazolta részvételét s őszinte rövid üdvözlet után átengedte a szót egyháza fényes csillagának, az ép oly mély tudományu, mint sokoldalú és aranyszáju Ipolyi Arnoldnak, kinek előadása Heves megye s Eger eulturtörténete volt dióhéjban. Az enyémnél sokkal ügyesebb tolira volna szükség, hogy e hosszú szép beszédet, melyben a tudós főpap az emberi ismeret minden ágára kiterjeszkedett, kellőleg méltathassa. Itt csak azt mondom el róla, hogy jelen munkám megírása alatt nem állhattam meg, hogy ismételve el ne olvassam.
