Eger - hetilap, 1890

1890-07-08 / 27. szám

212

A mozgalom két irányban képzelhető. Meg kell állapítani, hogy beül t etliet ők-e, és mivel, mi módon, elpusztult szőlőink, és követelni kell az újra beültetendő szőlők adó- mentességét is bizonyos ideig.

Ez az egyik teendő.

A másik teendő pedig azon kérdés megbeszéléséből állana, hogy miképen lehetne iparunkat, kereskedésünket fejeszteni, s lakosságunk jövedelmi forrásait szaporít a n i ?

A mi véleményünk szerint sürgetnünk kellene a dohánygyár kiépítését, mely iránt már évekkel ezelőtt folyamodtunk.

Hevesmegye sok és jó dohányt termel, és ezt Kápolnán nagy mennyiségben váltják be. Indokolva lenne tehát a dohánygyár felépítése, annál is inkább, mert Budapest és Kassa közt ilyen nincsen.

És e gyár nálunk legalább 500—600 éhes embernek adna kenyeret.

Mindent el kellene követnünk a végből is, hogy egyesek, vagy társulatok itt gyárakat építsenek.

Az országban mindenütt épitenek gyárakat, csak mi nem gondoltunk még arra, hogy a külföldi gyárosok s tőkepénzesek figyelmét magunkra vonjuk.

Pedig itt sok munkás van és most olcsón dolgoznak már; azután tömérdek kőszénbánya-telep is van a közelvidéken, mely előbb-utóbb nagy szolgálatára lesz a gyári iparnak.

Fel kellene hívnunk az érdekeltek figyelmét arra is, hogy itt nagyon sok és jó gyümölcs van, melyet érdemes lenne valamely vállalatnak a déli gyümölcsök módjára is készíteni s forgalomba hozni.

Ha a szőlőinket újra ültetjük, akkor érdemes lenne a törkölyeinkben talált festéket is feldolgozni valamely uj gyárnak.

Szóval: gondolkoznunk kellene a fölött, hogy milyen gyárak prosperálhatnának itt s azokat meg kellene teremtenünk.

A három egri pénzintézetben körülbelül három millió frtnyi betétet kezelnek 4—5% kamat mellett. E pénzek befektetéséből sok gyár épülhetne, és a pénz is több jövedelmet hajtana. E mellett a pénzek egy részének elvonását a hitelintézetek sem éreznék meg, mert a betéti kamat fizetése mellett, ők idegeu pénzt is szerezhetnének maguknak.

Oda is kellene törekednünk, hogy városunkat látogatott fürdőhelylyé emeljük.

Az egri fürdők gyógyfürdők. Az orvosok könyveiben is ilyeneknek vannak feltüntetve. '

Ha tehát városunk, az érsekség kártalanítása mellett, e fürdőket s az uszodát megszerezné, ezeAz „EGER,“ tárczája.

A feltalált.

Az erdőre menék,

Csak úgy véletlen : Bármit is keresni Nem volt eszemben.

És ím az árnyban ott Bájos virágszál,

Mint csillag, tündöklőn, De szerényen áll.

Le akarám törni,

De szólt kedvesen: „Hervadásra fogsz-e Letörni engem?“ . . .

Kivettem hát ekkor Gyököcskéivel,

S a kertembe vivém Gyöngéd szerivel.

két az úgynevezett „melegvízzel“ s az ott levő vízimalmokkal megnagyobbítaná, és vállalkozókkal felép it tetné: akkor is sok embernek szerez n uj keresetforrást, s élénk forgalmat biztosítana az iparnak és kereskedésnek.

Városunk jövője forog koczkán. Azt hiszsziik, ez elegendő ok arra nézve, hogy gyorsan cselekedjünk.

Dr. Alföldi Dávid.

Különfélék.

Eger város legifjabb díszpolgára. Eger város képviselő testületé, a múlt vasárnap, f. hó 6-án tartott közgyűlésen, dr. Alföldy Dávid ügyvéd, városi képviselő indítványára, Györgyényi Ignácz egri fókáptalani apát-kanonok ő nsgát, városunk köznevelési érdekei körül évek során át tanúsított áldozatkészsége- s ritka buzgalmáért díszpolgárává választotta. Györgyényi Ignácz apátkanonok ő nsga, Eger legfiatalabb díszpolgára ugyanis, ama nem is épen hosszú idő alatt, mióta az egri mélt. fokáptalan tagjai között diszeskedik, csak a mi köztudomásra jutott, 20,000 frtot haladó összeget áldozott városunk köznevelési érdekeinek előmozdítására. Jellemző, hogy épen egy izraelita s csak legújabban megválasztott városi képviselő polgártársunknak jutott legelőször is eszébe, hogy Györgyényi Ignácz apát-kanonok ő nsgát, egri polgárságunknak áldozatkészségben s jótékonyságban ritka példányképül szolgáló tagját, a képviselő testületnek díszpolgárul ajánlja, — azon izraelita polgártársunk, ki nem vallásuk, hanem valódi érdemeik szerint mérlegeli az embereket, díszpolgárul ajánlja azon kath. egyházi férfiút, ki városunk köznevelésügyének hozott bőkezű áldozataiért tetteinek sükereiben, legkevésbbé pedig a nem keresett s nem várt kitüntetésekben találja igazi jutalmát. Szivünkből kívánjuk mi is Eger város legfiatalabb díszpolgárának : „Ad multos annos !“

— Braumüller Tivadar csász. és kir. altábornagy, kassai hadtestparancsnok, az egri közöslndseregbeli helyőrség hivatalos megszemlélése czéljából a múlt héten városunkban tartózkodott.

— „A cist.-rend egri kath. fögymnásiu mának Értesítője, az 1889—90. isk. évről.“ Közli Szvorényi József, igazgató. —- A 116 nagy VIII. lapra terjedő érdekes munkát egy igen becses irodalom-történeti dolgozat nyitja meg: „Mákáry György emlékez ete (1799 —1857.)“ ez. a. Czapáry László r. tanártól. Makár y György a 40—50-es években a magyar nyelv és irodalom tanára volt az egri érs.-lyceum bölcsészeti karánál; utóbb az egri kath. főgymnásiumnál is tanárkodott. A tudományos irodalom m ■‘■llett a költészettel is foglalkozott, s mint a Kisfaludy Károly iskolájának egyik kevesebb igényű művelőjétől

Itten ültetőm be Újra gyökeit:

S most már ágakat hajt És folyton virít. . . .

(Goethe u.) *

Az egri érs. rom. kath. íitanitóképzö intézet rövid története.

(Felolvastatott az egri érs. rom. kath. íitanitóképzö intézet évzáró ünnepén 1890.

jun. 28-án.)

A magyar nevelés- és tanügy egén e század elején egy csillag tűnt föl, mely malasztos sugaraival új életre kelté a szunnyadó nevelés- és tanügyet. E csillag nem volt más, mint Pyrker

J. László szepesi püspök. Az ő mindenre figyelő nagy lelke jókor észrevette, mily gyarló állapotban sinlik egyházmegyéjében a nevelésügy, s életfeladatáúl tűzte ki ezen szánandó állapoton változtatni, s a szent ügyet minden erejéből virágzásra juttatni.

A hiányok közt, — miket ő orvosolandó volt, legnagyobb vala az, hogy tanítók részint csekély számban voltak, részint felületes, vagy épen kevés képzettséggel bírtak.

E mostoha körülmény adta meg Pyrkernek amaz eszmét, hogy egy oly intézetet fog létesíteni, mely képzett tanítókat adjon az iskoláknak; s ez eszmét vasakarata mihamar megvaló- sitá, megalapítván a szepesi képezdét, mely első volt e nemben hazánk területén.

Midőn Pyrker 1827-ben egri érsekké lön, beutazá egyház-