Eger - hetilap, 1890

1890-01-21 / 3. szám

20

tan. főigazgató 71 éves marcz. 17. Rados Vmcze törvénysz. Írod. igazgató 53 éves marcz. 20. Scheffer Károly 80 éves, vendéglős apr. 7. Steínfeld Herman 68 éves kávés máj. 1. Plank Gyula 55 éves könyvkötő máj. 18. Furcsik Irma Perger Ignácz tanító neje 30 éves május 26. Nékárn Otil, Nékám Endre ügyvéd neje 59 éves máj. 29. Békeiíy Lípót 68 éves, fürdőbérlő, jun. 19. Kovács Jozefiue Frantz József özvegye, néh. dr. Frantz A. édesanyja, 80 éves jun. 21. Polereczki Alajos 65 éves ügyvéd, jul. 11. Wolf János egri polgár 83 éves jul. 20. Cseruyus Kálmán 58 éves szept. 24. (Poroszlón) ; Lengyel Miklós püspök, egri főkápt. nagyprépost 87 éves okt. 10. Tarbay József agglegény 78 éves hires tapaszcsináló, okt. 10. Waranitsch Károly katonai karnagy, 42 éves okt. 24. Eisenmann Erzsébet, Axmann Endre érseki urad. tiszttartó neje, 53 éves noc. 2. Kupfer András 74 éves polgár decz. 16. Bugyi Pál megyei Írnok 76 éves decz. 18.

Hazai s külföldi hirek.

Országgyűlésünk ez idő szerint az egyes minisztériumok költségvetésének tárgyalásával foglalatoskodik. Legutóbb a honvédelmi tárcza költségvetését tárgyalta, melynek folyamán a mérsékelt ellenzék részéről br. Kaas Ivor nagy hatású beszédében ama kérdést vetette föl: kellőleg gondoskodott-e a kormány Magyarország megvédéséről egy orosz háború esetén ? S hogy e kérdésre mindjárt maga megadhassa a választ, a szónok összeál- litott egy részletes és alapos statistikát, melyben kimutatja, hogy 1869 óta mennyit költöttek Magyarországon, és mennyit Ausztriában erődítésekre és katonai építkezésekre. És kimutatta azt is, hogy mig a Deákpárti kormányok idejében a befektetett összegekből 30 százalék esett Magyarországra, addig Tisza uralkodása óta Magyarország az erődbési czélokra fordított összegekből kapott. 8, Ausztria 92 százalékot. Magyarország teljesen védtelen, szorosai nincsenek megerősítve és az orosz hadsereg Erdély felől bármikor betörhet, és nyitva áll előtte az egészország Komáromig. E súlyos vád s a megdöbbentő adatok hallatára nem egyszer hangzottak fel az ellenzéki padokról a „Gyalázat! Botrány!“ felkiáltások. Fehérváry, honvédelmi miniszter, ügyeke- zett, ugyan a felhozott vádakra megnyugtató, vagy legalább kielégítő választ adni, de kevés sükerrel.

A cseh-német kiegyezés fölött Bécsbeu folyt konfe- renczia f. hó 18-án ért befejezést. Hir szerint a kiegyezés elég megnyugtató mindkét félre nézve; azonban a megállapodások egyelőre csak ideiglenesen fognak életbe lépni. Az évek óta folyó nemzetiségi harcz vezérei, a konferenczia befejezése után barátságosan kezet szorítva váltak el s gratuláltak egymásnak az elért siikerekért.

juk a harczot. A rendőrség bilincsei közt keserves küzdelem volt biz az, de mind a mellett is, hogy nem volt eredménytelen, Prott- man Kálmán rendőrfőnöknek az a kijelentése is bizonyítja, mely szerint, „Ha azt akarják — úgymond, — hogy egy mukkanás se legyen az országban, engedjék meg, hogy összeszedhessem azt a fővárosban lézengő néhány irka-firkászt, leküldöm őket Péterváradra, becsukatom, s azzal csend és nyugalom lesz az egész országban.

Mivel a rendőrség még ártatlan összejöveteleinket is gyanakvó szemekkel kisérte, nem volt semmi rendes találkozási központunk. Ha egy-egy kedélyes estét akartunk együtt eltölteni, követtük a vándorgyülésező tudósok példáját: összejövetelünk helyéül

min iig más-más helyiséget tűztünk ki, hogy a szemfüles rendőrség figyelmét kijátszhassuk. Vahot Imre volt az atyamesterünk, o rendezte az összejöveteleket, ő szemelte ki a legfélreesőbb alkalmas helyiségeket a külvárosok zugutczáiban. Udvari zenészünk Kecskeméti Józsi volt; ügyes, ambicziozus zenész, ki büszke volt arra, hogy ily miiértő közönség előtt játszhatott. Előre tudattuk vele, hogy mikor s hol jövünk össze, ö aztán néhányad magával, köpenyeik alá rejtett hangszereikkel, egyenkint szállingózva, lopózott ki az „Angyaliba, Novotny Vinczéhez a könyök-utczába, vagy más ilyen, Bádeckerben föl nem található helyiségbe. Ez az „Angyalihoz czimzett kurta-korcsma, hogy igazi nevén nevezzem — ott volt valahol a Ferencz-városban, az üllői kaszárnya háta mögött; apró földszintes ház, csinos kis kerttel. A derék német csapiáros, saját kertre nyíló szobáját engedte át s biztosított, hogy ott ugyan se „policáj“, se „zsandár“ nem fog háborgatni.

Egy ily estén az „Angyaliban szokatlan szép számmal voltunk együtt. Az asztalfőn, ünnepelt öregünk, a nemzeti nagy csapás alatt már csaknem egészen megőszült s összeroskadt

A spanyolok kiskorú királya, kiről orvosai már- már lemondtak, annyira javulásnak indult, hogy életéhez most már reményt fűznek. — Azonban a volt spanyol király, Amadeo he r ez eg, jan. 17-én éjjel Turinbau meghalt. Amadeo, Viktor Emmanuel olasz királynak volt másodszülött fia, s a mostani olasz királynak, Umbertonak testvére. Spanyolország 1870-ik év végén hívta meg egy fényes küldöttség által a spanyol trón elfoglalására; de az országban uralkodó pártharezok miatt, melyek életét is nem egy ízben fenyegették, már az 1873-ik év elején lemondott a trónról, s visszatért hazájába, hol ismét állást foglalt az olasz hadseregben.

Az orosz ez ár élete ellen ismét összeesküvést födöz- tek fel. Néhány előkelő tiszt, önmaga vetett véget életének: számosakat, kik az összeesküvésben gyanúsak voltak, elfogtak.

Különfélék.

— Dr. Samassa József, egri érsek ur ő exja a budapesti Oltár-egyletnek 50 forintot, és a foegyházmegyéje területén e czélra begyült 27 frtot és 53 krt. kegyeskedett küldeni.

— Installáció. Pánthy Endre apátkanonok, az egri mélt. főkáptalan uj nagy-prépostja, és Tör öcsik József prépost, Eger város uj plébánosa ő nagyságaiknak installatiója, holnap, f. hó 22-én, szerdán d. e. 10 órakor fog az egri székesegyházban ünnepélyesen megtartatni.

— A hír. mely szerint Hevesmegye főispánjává közelebbről Kürtliy Lajos, Komárommegye tiszti főjegyzője fogna kineveztetni, eddigelé pozitív alappal nem bir. A széltiben elterjedt kom- bináczióra a „Nemzet“ közelebbről megjelent ama közleménye szolgáltatott okot, melynek értelmében az újabban életbeléptetendő közigazgatási reform alapelvei szerint a főispáni állás munkaköre előreláthatólag lényegesen ki fog terjesztetni. Ez által természetszerűen nagyobb munkateher fog a főispánokra háramlani, melynek betöltésére nézve a közigazgatási szakismeretek mellett a közigazgatás minden ágazatában való gyakorlati jártasság igen figyelemre méltó előfeltételt képez. A belügyminisztériumban, épen ez okból a már küszöbön álló főispáni kinevezéseknél e körülményre döntő figyelem fog fordittatni, amennyiben oly egyének vannak kombináczióba véve, kik e föltételnek kiválóan megfelelnek.

— Hevesmegye évnegyedes rendes közgyűlését f. hó 27-én fogja tartani. Ez alkalommal a rengeteg számból álló tárgysorozat legfőbb pontjait ismét a vasúti kérdések fogják képezni. Legfontosabb ezek közt a debreczen-füzesabonyi vasútra megszavazott 50,000 forint újból való megszavazása, miután a közlekedésügyi minister az erre vonatkozó előbbi megyei határoza- % tot formahiányok miatt feloldotta. — Az Eger város árvapénztáráV őrös mar ty ült, — mellette Reöck István, ki még a régi „Nemzeti kör“-ből igen kedves embere volt s Erdélyi János.

Jelen voltak még: Kuthy Lajos, kire még nem szólt akkor Erdélyinek az a rigmusa, hogy :

„Kuthy Lajos német akar lenni,

Nem akarják németnek bevenni“ stb.

Free re ich Imre, a mi kedves angolunk, ki népdalainkba annyira bele volt böszülve, hogy kiállhatatlan angol accentusa daczára magyar dalénekesnek készült; Síikéi Károly, a már- cziusi napok egyik hőse, ki akkor történetesen szabad lábon volt, különben a „Nájgebájdban“ szokott ülni, hová már több ízben becsukták, meg kieresztették, mint ezt „a mászrégelezés“ majd mindenik irótársunkkal szemben megcselekedte. Ekkor éppen Dobsa Lajoson volt a sor, ki odabent legsikerültebb vigjáté- kait irta. Ha megemlítem még a jelen volt Lévay Józsefet, Urliázy Györgyöt, Székely Józsefet, Balázs Sán- port, Fekete Mihályt, Vahot Imrét s csekélységemet: akkor nem csupán az ott egybegyült társaságot, de kevés hián az akkori összes fővárosi irói kört bemutattam.

Szép zeneszó s kedélyes társalgás mellett jóval éjfél utánig tartott a mulatság, melyben Vörösmarty csöndesen iddogálva mint hallgatag szemlélő vett részt, csak olykor váltva egy-két szót a mellette ülőkkel. Elhanyagolt öltözetén, egész külsején s magatartásán meglátszott, hogy kedélye egészen föl van dúlva; „mint a haza földje, mint az alkotmány, mint a nemzetiség: rom volt, mint Magyarország“, jegyzi meg, ez időre vonatkozólag, az ő szellemes életirója.