Eger - hetilap, 1890
1890-06-17 / 24. szám
24-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Junius 17-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . ~2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozoit péti sorhely után 6, bélyegadó fejéren minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. iizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A tej mint méreg.*) Dr. X-től. I. Midőn Edison csodálatos találmányának — a phonograph- nak — hire Amerikából hozzánk is eljutott, egy kitűnő hírnévnek örvendő természettudósunk az egészet amerikai szédelgésnek tartotta. Ma már azonban senki sem kételkedik a találmány igazsága fölött, mely folytonos és czélszerü javítások után nagy jövőnek néz elébe. Éppen igy történt a 70-es években is, midőn Klebs, prágai tanár, a fertőző betegségek okát bizonyos apró testecskék- ben vélte feltalálni, melyek csak erős nagyítás mellett vehgtők észre. Ekkor a bécsi hírneves egyetem első tekintélyei gúnyosan támadták meg Klebset s szemére vetették, hogy a nagy hű-hóval közzétett felfedezések által csak félre akarja vezetni a tudományos világot, s kutatásának eredménye utoljára sem egyéb egy felizgatott fantazia szüleményénél! Ma már azonban alig van orvos, a müveit világ néhány félreeső vidékeit kivéve, hová a tudomány vívmányai az ignorantia sűrű ködén keresztül nehezen törnek maguknak utat, ki el nem ösmerné a baktériumoknak — mint bizonyos betegségek okozóinak létezését, és e sorok Írója bátran állíthatja, miszerint a bakteriológiának az utolsó évtizedben tett haladása valóságos forradalmat idézett elő az összes gyógyászat terén, s melynek hatása az orvosi tudományokra nézve semmivel sem kisebb Harvey Williamnak a lfi-ik században az ember vérkeringéséről tett felfedezésénél. Galileinek a földkeringéséről, s Newtonnak a gravitatioról szóló törvényének felfedezésé lehetett hasonló fontos eredményű a physikában. Mert í-övid pár év alatt immár sikerült az összes emberiséget legjobban pusztitó betegségek, mint a tüdővész. cholera, typhus, diphtheritis előidézőit, továbbá a lépfene, orbáncz, genye- sedés stb. okozóit föltalálni; most még csak egy lépés, és a fáradságot nem ismerő emberi kutatás valószínűleg azon szert is megleli, mely e betegség-okozókat anélkül, hogy az emberi szervezetnek árthatna, elpusztíthatná; vagy ha ezt nem is volna képes egyhamar fidfedezni, annyit mindenesetre már is elértünk, hogy az ellenséget ösmerve, óvintézkedéseket tehetünk a ragályos betegségek kikerülésére. Ez utóbbiaknak okozóit leginkább tápszereinkkel, az ivóvízzel, a levegővel vagy közvetlen érintkezés folytán a nyitott sebeken keresztül hozzuk szervezetünkbe, melyek aztán sajátságos egyéni hajlamunk szerint vagy betegekké tesznek, vagy minden kártékony hatás nélkül elvesznek bennünk. Különféle tápszereink közül egy sem oly alkalmas e betegségek csiráit észrevétlenebből testünkbe csempészni, mint a tej, mely ártatlan fehér leple alatt a mérgek egész tömegét rejti magában. mely az egészséget nagy mértékben rontja meg, s minden országban a halandóság számát leginkább szokta fokozni. A tej egyike legfontosabb tápszerünknek, mely a czivili- sait népek között éppen úgy, mint a vadak között az egész föld kerekségén mindenütt el van terjedve. Vannak egyes néptörzsek, mint Arabiában a beduinok, Svédországban a parasztok, továbbá a kardok s más népek, melyek majdnem kizárólagosan tejjel tálplálkoznak. Meg »van benne mindazon tápanyag, mely a *) E nagyérdekű s kiváló fontosságú ozikket melegen ajánljuk t. olvasóink, különösen pedig a t. szülék s növelők becses figyelmébe. Szerk. testszövet képzéséhez és az anyagcsere által elvesztett részek kárpótlásául szükséges; e tápanyagok könnyen emészthetők, sokkal könnyebben, mint bármely más összetételű tápszer, s igy nemcsak a kisded táplálkozásának felel meg teljesen, de a bélcsatornának legkülönfélébb betegségeinél s mindenütt ott, ahol emésztési zavarok közvetve vagy közvetlenül a beteget végkép kimeriték, a tej csaknem az egyedüli tápszer, mely ismét lábra segítheti. A tejnek, és pedig a tehéntejnek ezen rendkívüli jelentősége okozza, hogy sok helyen tekintélyes kereskedelmi czikket képez, melyet többször — főleg a városokban — hamisítva juttatnak a fogyasztók asztalára. A hamisítás leginkább az által történik, hogy a tejet, zsírtartalmától (tejföl) megfosztják, vagy pedig a hozzáöntött viz által megszaporitják. Hogy aztán az ilyen meg- ritkitott tejnek eredeti sziliét és sűrűségét visszaadják, keményítőt, tört krétát, gypszet, lisztet tesznek hozzá, vagy pedig árpa-, korpa-, s rizsfőzettel vegyítik. A megsavanyodott tej szénszavas nátrium által elveszti savanyú izét, s nyákos testek hozzáadásával eredeti consistentiáját is visszanyeri. Mindezen hamisítások di r ect e az egészségnek nem ártalmasak s csak annyiban ká rhoztatán dók, hogy a tejnek valódi értékét tetemesen csökkentik. Sokkal veszedelmesebb mindeme hamisításoknál s az emberi egészséget sokkal nagyobb mértékben ássa alá magának a tejnek bizonyos romlása, melynek fölismerése a legutóbbi idők b a k te- r i o 1 o g i k u s vívmányainak legfényesebb diadalát képezi. Hogy az állatoknak bizonyos, s pedig sokszor legveszedelmesebb betegségei az emberre is átruházhatók, azt mai napság már mindenki tudja, ilyen p. o. az ebdiili és a lépfene, melyek a vérrel való közvetlen érintkezés folytán megsebzés utján jutnak testünkbe. Éppen olyan ösmeretes dolog, hogy a tehénnek himlője annak tőgyéről az emberre, — ez esetben legtöbbnyire a fejő személyzetre — véletlenül átvihető, mely körülmény vezette a halhatatlan Jenner angol orvost a himlőojtás mesterségére. Ezen említett esetek olyanok, melyekben a betegséget okozó méreg az ember vérével közvetlen érintkezésbe hozatott. Vannak azonban házi állatainknak olyan betegségei is, melyek nem a felbőrtől megfosztott testrészen, hanem a bélcsatornán keresztül különféle táplálékainkkal, melyek bizonyos kórban szenvedő állatokból származnak, jutnak belénk. Ilyen például, — a galand- férgektől egészen eltekintve,— a tüdő vész — tuberculosis, vagy gümőkór — melyet az úgynevezett, gyöngykóros (perlsüchtig) tehén tejével viszünk magunkba. Ugyanis ma már kétségtelenül be van bizonyítva, hogy a marhák gyöngykórja és az emberek tüdővésze vasry giimőkórja egy és ugyanazon bacillus által, és pedig a Koch Róbert által fölfedezett tuberkulosis baccil- lusa által idéztetik elő. Nem régiben még azon hiszemben voltunk, hogy, miként Koch állította, csak olyan gyöngykóros tehén lehet ártalmas, melynek tölgyén tuberkulózis fekélyek vannak, honnan a bacil- lusok fejés közben a tejbe juthatnak. Ennek ellenében azonban jelenleg be van bizonyítva, hogy a tehéntej már magában képződése helyén, tehát az emlőkben veszi ár, azon betegségek csiráit, melyekben az illető állatok szenvednek.
