Eger - hetilap, 1890
1890-06-10 / 23. szám
184 junius 2. Fóiiss Pis'a újonnan szerződ- „Pry Pál a kotnyeles, vagy minden pélyekre, rakéták, vizi tűzijáték, tréfás léghajók, melyek komikus alakokat képeznek dij-diszitések lövész- és sport ünnepélyekre stb. stb. Ki tudná mindazt elszámlálni ? Mindazoknak: úgy magánosoknak, mint testületeknek, egyleteknek, iskoláknak stb,, melyek valamely tavaszi, nyári vagy családi ünnepélyt rendezni akarnak azt tanácsoljuk, hozassák meg maguknak Biseniustól a két érdekes árjegyzéket, melyeket ingyen megkaphatnak. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terményken skedő r. tudósitónktól.) A terményüzletünkben már korábban beállott szilárd irányzat a múlt héten is erősen tartotta magát. Jegyzettáraink: t. búza 7.80—8.20; rozs és kétszeres (csekély behozatal) 6.80—7. árpa (lanyha) 6 — 6.40; kukoricza 5—5.20; zab 7.60 — 8 frt. mmkint. — Színház. Hétfő, tetett tag első fellépteül lében kanál.“ John. Poule kitűnő vigjátéka. (Megjegyezzük, hogy a vígjátékok e gyöngyének czime csak „Pry Pál“ s annyira ismert az egész müveit világ előtt, hogy reklámszerü sallangokra nincs szüksége.) A nagyszabású czimszerepben Foriss Pista úr mint Pry Pál először lépett fel közönségünk előtt, s megvallva az igazat, — tekintve, hogy Foriss úr alsó gymnásiumi iskoláit Egerben végezte, s mint ilyen élénk emlékünkben élt, azóta kétszeres érdeklődéssel néztünk ez első debutje elé. Es várakozásunk reményen felül teljesült. Oly alakítást láttuk tőle. mely a legkö- vetelőbb igényeket is busásan kielégíthette, s melynél pompásab- bat ritkán láttunk még színpadunkon. Foriss urban már gyermekkorában megvoltak mindazok a kellékek, melyek őt mint a budapesti sziniképezde még csak az imént sikerrel végzett növendékét magas polczra állítani vannak hivatva megkezdett művészi pályáján, mihez minél előbb szép sikert kiváltunk neki. Alakításának legapróbb részletein is érezhető volt, hogy hűséges és gondos tanulmányozója volt Vizváry Gyulának, mint e szerep mesteri megteremtőjének nálunk magyaroknál. — A többi szerepek, nevezetesen Breznay (Hardy) Győré (Yitherton) Rónay (Harry) Gyurmán Alice (El íz) Völgyi K. (Pliebe) Szendrey (Frank) Kissné (Sobletné), Giréth (Willis) stb. egytől egyig jó kezekben s jól be voltak tanulva s az egész előadás pompásan és összevágóan sikerült. Kedd, június 3. K. Pálffy Nina asszony, a szegedi színház első Operette s népszínmű-primadonnájának első fölléptével „A kis he rezeg“ Lecoqu jól ismert operettéje, szép számit közönség előtt, mely ez alkalommal kétség kívül, kíváncsiságból töltötte meg a színházat, hogy lássa a társulat újonnan szerződtetett primadonnáját, K. Pálffy Nina asszonyt, ki ez estén először lépett föl mint Parthéné herczeg, a czimszerepben. K. Pálffy Nina asszony évek előtt, ha jól emlékszünk, a Krecsányi vagy talán még a Szegedy-féle társulatnak volt kedvelt tagja, s igy, megváltjuk, nem csekély kíváncsisággal s érdeklődéssel vártuk ez esti debutjét, mikor is kellemesen győződtünk meg arról, hogy a t. színművésznő évek hosszú sora után még mindig bir azzal a bájjal és kellemmel, melylyel amaz időkben, közönségünk férfi részét meghódította, de sőt alakja nyert is szépségében, amint ezt szin- liázlátó közönségünk hölgyei részéről nemcsak elismerni, de megerősíteni hallottuk. Sajnos azonban, hogy hangjáról nem nyilatkozhatunk ily kedvezőleg, mit ezúttal hajlandók vagyunk amaz elfogultságnak tulajdonítani, mely első megjelenésekor már szembetűnt. Praecisen intonált ugyan, de hangja a közép regiszterekben már gyenge s felső hangjai is nélkülözik már ama bájt és kellemet, melylyel egykor színpadunkon excellált. Különben iskolája s játéka szép haladásra vall. különösen játékában sok érzés, rendkívüli elévenség s otthoniasság jut érvényre, igazi routinirt színésznő, % ami, tekintettel a jövőre, — mindenkor nagy előny bármely primadonnára nézve. — Öltözékei, különösen a 3-ik felvonás tábori jelenetében viselt pánezélos öltözete nagy feltűnést keltettek. Mint kiemelendő szereplők Völgyi Katicza a herczegno szerepében ügyes játékával, Breznay Geiza (Frimus) mulatságos alakításával s ezúttal ügyesen alkalmazott extemporizálásaival is, Kiss János (Moulandri) stb. stb. tűntek ki. Az egész ensemble jól sikerült. Szerda, junius 4. ,.A titkos csók“ Bátor Izidor és Hegyi Bélának, az ismertek között egyik sikerültebb operettéje, melynek azonban ép’ugy, mint a többi Bátor-Hegyiféle operetteknek, daczára, hogy előttünk már ismert zenei reminenescentiák fordulnak elő benne — nincs fülbemászó zenéje s illetőleg nincs benne eredetiség. Meséje egy f'ranczia vígjáték után írva. sikerültebb. A főszerepben V. Margó Célia (Bertin Loloite) ez estén excellált nem ugyan hangjával s játékával, mert bár azoknak minden előnyeit latra tette, a szerep hálátlansága miatt nem emelhette érvényre, hanem inkább állítólag ez alkalomra Parisban készült, gazdagon és fényesen kiállított toilettejeivel, melyeknek mindenikét. amint bennük megjelent, zajosan megtapsolta a földszinti közönség. (?), E toilettek közül hölgybirálók szavai után a legelső volt a legsikerültebb. — Morangis grófot Kiss Jáno's adta; szabatosan énekelt s tőle telhető ügyességgel játszott, kár azonban, hogy hangja ez estén kissé fátyolozott volt, mi különösen III. felv.-heli magándalában feltűnően érezhető volt. A többi szerepek közül a Rácz Gyuláé (Heron vilié) Bér ez y Mariskáé (Heronville hgnő) azonkívül Breznay (Thorigny) Giréth (Tancred) és Győré (Lambrequin) valamint Völgyi Katicza, (Lisbette) érdemelnek említést, mint akik részben énekük, részben ügyes játékuk által nagy mérvben hozzájárultak ahhoz, hogy a különben gyenge szerkezetű darab eléggé kedvesen és összevágóan sikerült. C s üt őrt ö k, junius 5. K. Pálffy Nina asszony és Foriss Pista együttes felléptével. Rátkay pályadijas, közkedvelt népszínműve ,.Felhő Klári.“ — A czimszerepet K. Pálffy Nina asz- szony töltötte be oly elevenséggel s élethüséggel, hogy sok helyütt egészen magával ragadta a szépszámú közönséget. Népdalainkat sok érzéssel, hatással és sok tűzzel énekelte, ügy látszik, a t. színművésznőnek nem az operette, de a népszínmű az eleme. Szive, lelke, illetve minden hangja s mozdulata oda mutat, hogy inkább a „nép gyermeke“ — semmint az aristocra'i'.é. Különösen jól sikerültek kettős dalai, Kiss Jánossal (Fátyol Ferko) kinek hangján — igy az „Árvalányhaj a süvegem“ ez. dalában is még mindig érezhető volt némi fátyolozottság, különben mély érzéssel énekelt. Istókot Foriss Pista adta s az ő kedves humorával s jóizü komikumával, aránylag kis szerepében is óriási derültséget keltett közönségünk körében. A többi szereplők, névszerint K i s s né (Abáné) R ó n ai (András) Vö 1 gyi Katicza (Katicza) Breznay (Tenger Adám egyike a legjobb alakoknak.) Szendrey (Bálint) Giréth (Csik) Gyurmán A. (Viola Éva) stb. stb. mind nagyon ügyesen töltötték be kisebb-nagyobb szerepeiket. Szomb at, junius 7. Közkívánatra „A czigánybáró,“ csekély számú közönség előtt, ügy látszik, nagyon hamar kifogyott az igazgatóságnak a repertioreja. ha alig egy heti itt időzése után másodszor adat elő egy közönségünk előtt ugyancsaK elcsépelt darabot — állítólag közkívánatra. Vasárnap, junius 8. Közkívánatra „Náni“ másodszor. Felelős szerkesztő: SzaToó Ignácz. 2069. Hirdetmény! rk. 1890. Tudomásvétel és szoros alkalmazkodás égett közhírré teszem, miként Borsodmegye Yk. alispánja a szomszédos Kis-Tálya község szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertés állományát közöttük járványszerüleg fellépett rosa és Makiár község között hajtani szándékolt állomány ____ á thajtási útvonalául az egri-ostoros-andornaki útvonal jelöltetett ki. Eger. 1890. június 7-én. Gaal Béla, (142) í* rend.-kapitány. 1100. Hirdetmény. száj- es liatt zár alá helyezte, s egyidejűleg ilyen Hatoknak a községen átvonűló közlekedési ton való áthajtását betiltotta. Tudatom végül, hogy az esetleg Egervá1890. A fegyveradóról szólló 1883. évi XXIII. törvény III-ik fejezetének 14. §-a értelmében felhivatnak mindazon fegyvertartók, a kik adó alá eső lőfegyverrel birnak, hogy azokat megadóztatás czéljából folyó év junius hó végéig a kebelbeli szemvevő osztálynál az előirt hivatalos órák alatt az arra szolgáló bejelentési űrlapon jelentsék be; miczél- ból figyelmeztetnek, hogy a törvény 42. §-ának f) pontja értelmében az adó alól elvont lőfegyverek, jövedéki kihágást képeznek s az illető tulajdonosok 10 írttól 20 írtig terjedhető pénzbírságban marasztalhatok el. Eger, 1890. junius 9. Grónay Sándor. (143) í* , polgármester.
