Eger - hetilap, 1890
1890-05-27 / 21. szám
169 tia nostra?“ sohasem hangzott el egyszerre jogosabban annyi ajakról, mint most, midőn az előfizetők ezt a lapot megkapják. Mert hát mit is akarnak ezek az urak ? Az előfizetők számlájára saját tudatlanságukat és otrombaságukat akarják talán firtatni ? Hiszen ezt a czélt — úgy mint eddig — elérhetik az én személyem meghurczolása nélkül is; én pedig már két hete kijelentettem ez uraknak, hogy karom és kardom rendelkezésükre áll, mit akarnak hát még? Talán hogy minden reggel templomba menjek életükért és boldogságukért imádkozni? Vagy talán azt hiszik, hogy engem is beugratnak az otrombaságok tengerébe? Hiszen már múltkor is kijelentettem hogy e téren — különösen velük szemben — nem vagyok versenyképes. Lehet azonban, hogy azt akarják bebizonyítani a világnak is — a min 5 hét óta ily modorban velem disputáinak — t. i. hogy „az orömleány tökéletesen azonos a törvénytelen leánynyal.“ No hát ha már máshol fizették (?) is meg ezek az urak az oskolapénzt, még is én magyarázom már meg nekik e két fogalmat, hiszen ők arról nem tehetnek, hogy sem ;a magyar Lexikonban sem a Mayeréban azt meg nem találják, sem eddig meg nem tanulták. Örömleány eredetileg az a hűbéres leány volt, ki törvénytelen ágyból birtokosától gyermeket szült, de ezért ö r ö m- dijat kapott; ma pedig e kifejezés alatt az olyanokat értjük, kik testüket bárkinek eladják öröm díjért (tehát a félvilági- vagy kéjhölgynél 100o/o-kal alábbvaló); törvénytelen leány pedig az, ki maga esetleg — mint Lukréczia is — angyaltisztaságú is lehet ugyan, de szüleinek vétkéért ítéli el a világ. E két fogalom közötti külömbséget tehát meg kellene találni azon lapnak, mely azt Írja: „Nem kisebb feladata a műnek: a művészinek nagyon nehézkes kérdést megokolni; századok ela- vitotta jogtalan, inhumanus elvet a költészet világában nekünk igazolni: az apa vétkéért bűnhődjék az i v ad ék.“ *) Végre még egyet: Családom iránti tekintetből pénzemet és időmet ezen túl — még ha orgyilkosnak fog is nevezni — nem fogom az „E. és V.“-féle lapokra pazarolni és azok tartalmát ezután nem fogom tudomásul venni; de most még megjegyzem, hogy: müvemmel szemben a kritika kedvező volt, egyes lapok meg is dicsérték, van olyan is, mely azt mondja: „hivatottságával *) Ezt a pár sort az „E és V.“ 16. számából szóról szóra Írtam le, de nem is vindikálom magamnak irályáért és érthetőségéért a dicsőséget, sőt kénytelen vagyok oonstatálni „hogy toliam — nem lévén szokva a valapük nyelvhez — e sorok leírásánál eltörött. szemben nem maradhatunk közönyösek“ és: „szerzőjét — akitől e genreben még sokat várunk — a figyelemreméltók közé sorozzuk.“ Egy másik meg azt Írja „tárgyát lebilincselő érdekességgel adja elő, szép nyelvezet, gondos irály jellemzik müvét“ stb. Nincs tehát semmi okom reá, hogy az „E. és V.“ tanácsát — miszerint ne adjam ki új müvemet — kövessem, annál is inkább, mert ő maga irta 1890. apr. 22-én: „egy dologhoz lehet remény, a hol előretörést tapasztalni, meg kell lenni az erőnek is, mely derekasat is tud alkotni, és talán azt is ő üzente: „olvastunk már rosszabb könyvet is mint az övé.“ No hát hagyjanak fel először az írással azok akik rosszabbúl írnak mint én, hagyjon fel tehát előbb az Eger és Vidéke is. Amen! Isten Önökkel! Oly nagyra nőjjenek az urak. a mily kicsinyek. tiszta szívből kívánja P.-Bútelekről 1890. máj. 24-én (junius 1-ig mindig itt.) (125) 1* Strauss Ede. Felelős szerkesztő: Szaloó Igná-CZ. Verfälschte schwarze Seide. Man verbrenne ein Miisterchen des Stoffes, von dem man kaufen will, und die etwaige Verfälschung tritt sofort zu Tage: Echte, rein gefärbte Seide kräuselt sofort zusammen, verlöscht bald und hinterläszt wenig Asche von ganz hellbräunlicher Farbe. Verfälschte Seide (die leicht speckig wird und bricht) brennt langsam fort, namentlich glimmen die „Schuszfäden“ weiter (wenn sehr mit Farbstoff erschwert), und hinterläszt eine dunkelbraune Usehe, die sich im Gegensatz zur echten Seide nicht kräuselt sondern krümmt, Zerdrückt man die Asche der echten Seide, so zerstäubt sie, die der verfälschten nicht. Das Seidenfabrik-Dépot von G. Henneberg (K. u. K. Hoflief.), Zürich versendet gern Muster von seinen echtem Seidenstoffen an Jedermann, und liefert einzelne Roben und ganze Stücke porto- und zollfrei in’s Haus. (29) io— 3 CV7 W? CV7 VV? VX7 ^X7 V*? SX/ SX7 _ _ SX? _ Steinhäuser ,A. István, Eger. KEIL AL AJ OS-íéle PADLÓZ AT-FÉNYMÁZ (Glasur) Bécsböl. legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára. 1 nagy palaczk ára 1 frt 35 kr. 1 kis palaczk ára 68 kr. mp VIASZK-KENÖCS “VI legjobb és legegyszerűbb beeresztő szer kemény padló számára, 1 köcsög ára 60 kr. mindenkor kapható : Steinhäuser A. Istvánnál Egerben. Megrendelések, oly helyiségekből, hol raktárak nincsenek, a gyári raktárhoz Keil Alajos Wien IV. Resselgasse 5. kéretnek intézni. — Egy 5 kilos csomag ára 6 frt. (55) 8 — 8 Hirdetmény. 2716. sz. p. 1890. A Gyöngyös-Halász községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45896. számú igazságügyministeri rendelet 9. és 10. §§-aihoz képest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására batáridőül 1890. évi junius hó 6-ik napjának d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél L. Farkas Kálmán kir. törvényszéki biró hivatalszobájába kitűzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Az egri kir. törvényszék 1890. évi április hó 8-án. Hunyor Sándor, (118) 1* elnök. ÉRTESÍTÉS. Alólirott tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, miként ügyvédi irodámat Széchényi (fő) utcza 39. számú házba tettem át, Eger, 1890. évi május hó 26. (123) 1* 2265. sz. pTÍ890. Cseh Bertalan, ügyvéd. Hirdetmény. A Halmaj községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45896. számú igazságügyminiszteri rendelet 9. és 10. §§- aihoz képest az egyezség megkísérlése s az igények tárgyalására határidőül 1890. május hó 30-nak d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél L. Farkas Kálmán kir. tvszéki biró hivatalszobájába kitüzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Az egri kir. törvényszék 1890. évi már- czius bő 26-án tartott polgári üléséből. Szuhányi János, (119) 1* h. elnök.
