Eger - hetilap, 1890
1890-05-20 / 20. szám
20-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Május 20-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr Félévre . . 2 „ 50 r Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozolt péti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy pelit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (Ivceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A hevesmegyei gazdasági egyesület. A hevesmegyei gazdasági egyesület, az Egerben, f. é. április hó 27-én tartott közgyűlés határozatából kifolyólag, a napokban a következő felhívást intézte tagjaihoz: „Igen tisztelt tagtárs úr! Alig van hazánkban a hevesmegyeinél régibb gazdasági egyesület és bizonyára nincs széles e szép hazában gazdasági egyesület, mely a tagok számának oly csekélységével szégyenkeznék, mint a hevesmegyei. Hisz akárhány helyi gazdakör számlál néhány száz tagot, holott a mi, egész megyére kiterjedő gazdasági egyesületünk tagjainak száma alig haladja meg a 150-et. Pedig egyesületünk működén területe a természet által oly kedvező helyrajzi fekvéssel, égalji és talajviszonyokkal van megáldva; gazdaközönségünkben a haladás iránt élénk érzékkel biró elem oly tekintélyes számmal van képviselve: lmgy gazdasági egyesületünk a legelső hazai testvéregyesületek közt foglalhatna helyet, ha sikerülne az érdekelt gazdaközönséget mentői nagyobb számban egyesületünkbe tömöríteni és ez által az egyesületi tevékenységet eredményeiben és súlyában fokozni. A hevesmegyei gazdasági egyesület feladata: megyénk speciális gazdasági érdekeinek szolgálni. Nevezetesen tagjai közt az újabb kor mind ama vívmányait, melyek a termelés fokozására előnyösen hatnak, példával és tanácscsal terjeszteni. Feladata leend a nyers termények közvetlen értékesítését elősegíteni s ez által a termelőket előnyösebb árakhoz juttatni. Egyesületünk egyik legsiirgősb feladatának hisszük: a megyénk bortermelését v^gpusztitással fenyegető phylloxera-vész elleni védekezés minden alkalmas eszközét a szőlőbirtokosoknak megszerezni és a védekezési eljárásokkal a szölömunkasokat gyakorlatilag megismertetni. Munkakörébe vonja: elősegíteni a szakértelem terjesztését, a vizek hasznosítását és vízkárok elhárítását, a parlagon heverő talajok értékessé tételét ültetés, fásítás által. Ez utóbbi czélra Gyöngyösön levő 8 holdas kertjében, a mi talaj- és égalji viszonyainknak megfelelő nemes gyümölcsfacsemeték nevelésére faiskolát tart fenn, melyből tagjainak a legjobb minőségű minden fajú, 3—4 éves csemetéket kedvezményes áron szolgáltat. E mellett a gyümölcs és egyéb kertészeti termelvény és élelmi czikkek előnyös értékesítésében segédkezik; az okszerű méhészetben gyakorlati útmutatást ad. — Az állattenyésztés emelésére tenyészterü- Meket alakit; a kormány és a megye törvényhatóságának támogatása mellett a községeknek megfelelő, jeles apa-állatok megszerzését előnyös fizetési feltételek mellett közvetíti. A gazdasági hitelszövetkezeteknek tervbe vett szervezése által a nehéz viszonyokkal küzdő gazda számára előnyösebb és könnyebben hozzá férhető hitelt teremteni szándékozik. A gazdaközönség tömörítése által a biztosító társulatoknál, az eddigieknél nagyobb kedvezmények kieszközlését bizton reményű. Gazdasági egyesületünk munka-programmjának jelen kivonatos vázlatát az Egerben f. év április 27-én tartott közgyűlésünk határozatából kifolyólag azon tiszteletteljes kéréssel közöljük tisztelt Tagtárs Úrral, hogy szíveskedjék azt minél szélesebb körben megismertetni, gazdasági egyesületünk iránt az érdeklődést felkelteni és abbeli törekvésünkben, hogy megyénk gazdaközönségét egyesületünkbe csoportosítsuk, közreműködni. Meg lévén győződve, hogy tisztelt Tagtárs Úr gazdasági egyesületünk felvirágzását és eredménydus tevékenységét melegen óhajtja, bátorkodunk taggyüjtés czéljából egy aláírási ivet mellékelni. A gyűjtő ívnek f. é. június 15-ig Gyöngyösre az egyesületi titkársághoz leendő visszaküldését kérjük. Kelt Gyöngyösön, 1890. május hó. Beretvás Endre, egyl. elnök. Lerner Vilmos, egys. titkár. Hevesmegye főispánja, dr. Kállay Zoltán ő mlga pedig, ugyancsak a hevesmegyei gazdasági egyesület érdekében, a következő sorokat intézte Gyöngyösváros polgármesteréhez: „Tekintetes polgármester úr! Hazánkban még ma is a föld- mi velés és mezőgazdasággal foglalkozó elem a domináns s bár mennyire igyekszünk is iparunk emelésére, tényként kell elismernünk. hogy földművelő állam vagyunk, valamint, hogy anyagi jólétünk előmozdítása, de még iparunk kifejlődése és emelésének is hatalmas emeltyűjét képezné, mezőgazdaságunk tökéletesítése és az e téren való előhaladás. Áthatva azon tudattól, hogy törvény- hozás, közkormányzat és társadalom egyiránt megtesz minden lelte:őt. hogy mezőgazdaságunk a leginkább czélhoz vezető egye- sülésileg fejlesztessék és tétessék versenyképessé; figyelembe véve különösen, hogy ma már a mezőgazdaság megszűnt egyszerű gyakorlati foglalkozás lenni, és elméleti ismereteket is igényel, e tekintetben kétségtelen, hogy a gazdasági egyesületek a legbiztosabb utat. és módot nyújtják az anyagi és szellemi erők egyesítésére; ezeknek támogatása tehát nem csak hazafias kötelesség, de önfentartási érdek is. Megyénk gazdasági egyesülete bár negyed- százados fenállása óta mindenkor feladatának magaslatán állott, és igy szükségessége és fontossága mindinkább emelkedik s bár a mezőgazdaság minél magasabb tökélyre fejlesztésének útját egyengetni s az erre alkalmas módokat felmutatni igyekszik, még is működésében — úgy mint azt saját, jól felfogott, érdekünk kívánná — kellőkép nem támogattatok. Minthogy megyei gazdasági egyesületünk hivatása betöltésének minden feltételét bírja, s minthogy az erők egyesítése maga oly hatalom, mely hivatott köz- gazdasági bajainkat gyökeresen javítani, kívánatosnak tartanám, ha minél számosabban lépnének be a gazdasági egye-ületbe. Felkérem ennélfogva r. polgármester urat, hogy előmozdítva hazánk legfontosabb közgazdasági ágát, megyénk lakosságát és főleg a oirtokos osztályt a gazdasági egylet nagy fontossága, kiszámit- liatlan haszna és ma már nélkülözheílen volta iránt felvilágosítani és az egyletbe való tömeges belépésre buzdítani szíveskedjék. Eljárása eredményéről időközönként, jelentést, kérek. — Egerben, 1890. év május 5-én. Dr. Kállay, főispán.“ Az egri dalkör hangversenye. „Az egri koszorús dalkör“ a múlt szerdán, f. máj. hó 14-én, a törzskaszinó nagy termében tartotta meg pártoló tagjai számára évenkint rendezni szokott, tánczmulatsággal egybekötött dalestélyét, szép számit, választékos közönség részvéte mellett. Rég hallottuk már a dalkört, mely az országos dalversenyeken ismételve ujabb és újabb fénynyel s dicsőséggel sugározta be az egri nevet, — s ép ezért fokozott érdeklődéssel léptünk ez úttal a terembe annál is inkább, mert utszéli hírek azt kezdték rebesgetni, hogy dalkörünk, melynek oly szép múltja van, épen a működő tagok indolentiája s közönye miatt, akik pedig
