Eger - hetilap, 1890

1890-05-13 / 19. szám

19-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Május 13-án. Előfizetési dij: Egész évre . ő frt — kr Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden, Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hirdetésekért minden 3 hasábozoit péti sorhely után 6, hélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy poiit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. A Gröberféle szölötelep. Köztudomása városunkban, hogy Gröber Ferencz, előkelő s ritka vállalkozó szellemű polgártársunk, közelebbről, a szomszéd Felnémeth község határában, az úgynevezett „fel németi zugó“ környékén, tehát az Eger folyó árterén, mintegy tizennégy holdat vásárolt meg azon czélból, hogy ott egri faj szőlőből tele­pet létesítsen. > Az ép oly szellemes, mint merész, és áldozatkész vállalkozó czélja az, hogy Eger város jövője számára megmentse azon szőlőfajokat, melyek a világ hi r ü egri bika­vért szolgáltatták, s melyeket a philloxérn, néhány év alatt, határunkban teljesen és végkép kipusztit. Mert általános az a nézet, hogy az „egri kadarka“ különleges szőlöfaj, melynek itt Egerben van a tulajdonképeni hazája, s igazi talaja, s csak ebben a talajban képes azt az 1868-iki bort produkálni, melyből manapság, csak nagy rimánkodásra kap az ember egy litert 10 mondd: tiz forintért. Ha ez a faj kipusztult, úgy tartják: ültethetnek ide akármilyen hires faj szőlőt, soha sem lesz abból „e gri kadarka.“ Különösen ezt a fajt, a jövő számára megmenteni s fen- tartani, tűzte ki Gröber Ferencz feladatául; s ha czélját süket ült elérnie, — miben óhajtjuk, hogy a gondviselés segit#e, — akkor Egert örök hálára kötelezte, s elmondhatjuk róla a romai költő­vel : „exegit sibi monumentum aere perennius.“ A Gröberféle szőlőtelepet, melynek nap-nap után akad elég sok kiváncsi bámulója, — a napokban, az előzékeny tulajdonos baráti szívességéből magam is körülményesen megszem­léltem, mondhatom: megcsudáltam, s az ép oly merészen nagy­szerű, mint. rendkívül költséges vállalat teljes sükeréhez, a tulaj­donosnak szívből kívántam szerencsét. A telep, mint mondottuk, a felnémeti-zugó tőszomszédságá­ban, ama területen van, melyet egy részről az Eger folyó medre, másrészről ama mély árok környez, mely záporok és nagyobb esőzések alkalmával a nyugati hegyekről alázuhanó árvizek leve­zetésére szolgál. E két meder árasztja ely gazdag iszapjával amaz árterületet, melyen a Grobertelep/is vagyon, s igy e telep maga is a szőlőtenyésztésre legkedvezőbb, széles rétegű iszaptalajjal van borítva. E kedvező ártéri fekvésénél fogva választotta ki Gröber Ferencz az említett területet szőlőtelepnek, s rendezte be a Fran- cziaországban már megkisérlett, s állítólag rendkívül sült erűit elárasztási rendszer szerint. Ez elárasztási rendszer azon elméleten alapszik, hogy a philloxera által meglepett szőlőterület 16—24 óra lefolyásáig víz­zel teljesen elárasztatik, úgy, hogy a talajba semmi levegő se férközhessék. Ez által a levegő a philloxerától huzamosabb ideig teljesen el lévén zárva, sziikségkép ki kell vesznie, s végkép pusztulnia. A Gröberféle szőlőtelep tervezetét s lejtmérését, a tulajdo­nos Gröber Ferencz kérelme folytán a magy. kir. földművelés­ügyi minister által e végből kiküldött Halmay, kir. kultúrmér­nök készítette, s a terv kivitele, a kulturmérnökség részéről meg­bízott Mihalik rétmester személyes föliigyelete alatt s utasítá­sai szerint van folyamatban. A munkálatokat közelebbről Domoszlay Ede kir. kulturfő- mérnök is megszemlélte, s minden tekintetben helyes irányban vezetetteknek találta. A telep észak-nyugat, vagyis Felnémeth felől, közel szom­szédjában fekszik ama kanyarulatnak, melyet az Eger folyó med­réből kiszakadó, s a nyugati hegyek árvizének levezetésére szol­gáló árok követ, mely árok a felnémeti völgyben, az Eger folyó balpartján elterülő szántóföldeket ketté választja, s igy a Grőber- telep az árok és a folyó medre közé ékelve, mintegy félszigetet képez. E két, meder mindenikétől a telepet alkalmas zugók fog­ják elzárni, olyképen, hogy e zugók megnyitásával a telep mind­két meder vizével, bármely pillanatban egyszerre bőven elárasztható. E zugóktól kezdve a telep három parczellára van felosztva; minden parczella kellő árkokkal s töltésekkel van egymástól elzárva. E töltések azonban alkalmasan elzárható s megnyitható zsilipek­kel vannak ellátva, úgy, hogy a felső parczellákból a viz az alsóbbakba könnyen és gyorsan átbocsátható ; minél fogva ha a felső parczella már bőven megtölt vizzel, a zsilipek megnyitásá­val a vizár egymás után a két alsó parczellába tódul. E czél­ból a parczellák úgy vannak beosztva, hogy a legfelső parczella a legnagyobb, (csaknem két akkora, mint a másik kettő), mig az alsó parczellák aránylagosan kisebbek, s úgy vannak lejtmérve, hogy minden következő parczella fél méterrel fekszik mélyebben a fölötte levőnél. A telep körülárkolása már csaknem teljesen kész. A két alsó parcella pedig már planirozva is van. A harmadik, legfelső parczella planirozása most van munkában, s közel száz munkás dolgozik rajta naponkint. Már javában folyt a munkálat, midőn észrevették, hogy egy, talán csekélynek látszó, de mégis rendkívül fontos körülmény ki­kerülte a tervezők figyelmét. Az a kérdés merült fel ugyanis: vájjon a telep iszaptalaja alatt minő földréteg van ? v i z h a t- lan-e, vagy olyan, mely a telepre bocsátott vizet könnyen át­ereszti magán, mert ez utóbbi esetben, ha t. i. a telepre bocsá­tott vizet az alsó réteg átbocsátja úgy, hogy az ár a telepen huzamosabb ideig fönn nem tartható: akkor minden eddigi ter­velés, fáradság, munka és pénzáldozat teljesen kár baveszett. Ekkor tétette meg, nem csekély aggodalom között, a tulaj­donos a talaj-ásásokat, s ime — a jó szerencse mindjárt kezdet­ben derülten s kedvezően mosolygott felé, mert a több helyütt eszközölt mély ásások azt igazolták, hogy az 1—11/2 méter szé­les iszapréteg alatt mindenütt vizhatfan, barna agyag-réteg fekszik. A Gröberféle szőlőtelep középső parczellájában most van folyamatban a szőlő-ültetés karó-rendszerre. A legfino­mabb, válogatott, speciális egri fajokból ültetnek a telepre sima vesszőket, pontosan kimért sorokban, 1 méternyi távolságra egy­mástól. A sorok fölött magas karókra illesztett erős sodrony fog végig vonulni, s ezekre fognak a szőlő-indák felfutni. A telep birtokosa reméli, hogy ha terve sükerül, a harma­dik évnek csak némileg kedvező sükerii termése is, az egész te­lepre fordított összes költségeit vissza fogja téríteni. Adja Isten! Szükségesnek tartjuk még megemlíteni, hogy hazánkban ily nagyobb szabású elárasztási kísérleti szőlőtelepet, Gröber Ferencz t. polgártársunk létesített először. Tehát elmondhatjuk, hogy e kísérletnek Magyarországon nevezett egri polgártársunk az első úttörője. S talán nem lesz t. olvasóinkra érdektelen, ha fölemlítjük, hogy utunkban, a Gröberféle szőlőtelep felé, ugyancsak azon az ártéren, melyen a Grőbertelep van, ettől néhány ölnyi távolság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom