Eger - hetilap, 1890
1890-05-06 / 18. szám
18-ik szám. 29-ik év-folyam 1890. Május 6-án. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr. „ 45 , , 12 . Hirdetésekért minden 3 hasáboioit ptti sorhelv után 6, béiyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A városi tisztujitás Egerben. Eger város képviselő testületé a múlt april hó 30-án tartotta tisztújító közgyűlését, Kaszap Bertalan, Hevesmegye alispánjának elnöklete, s a csaknem teljes számban egybegyült városi képviselők részvéte s élénk érdeklődése mellett. Elnöklő alispán szives szavakkal üdvözölve a tekintélyes szántban megjelent városi képviselőket, alkotmányos életünk egyik legnevezetesebb actusának, fontosságára hiva föl a figyelmet, a tisztújító közgyűlést megnyitja, mire a szavazatszedő küldöttség megválasztása után, nyomban kezdetét veszi a városi tisztviselőknek, a törvények s jóváhagyott szabályrendeletek értelmében, szavazat utján való megválasztása, a következő eredménynyel. Megválasztattak : Eger város polgármesterének: Gr ónay Sándor. Vái'osi tanácsnokoknak: Lefevre Antal, Almásy Félix, Morvay János. Főszámvevőnek : C s i k y Atilla. Pénztárosnak: Plank Kálmán. Tiszti ügyésznek: Jankovich Dezső. Árvaszéki ülnököknek: K a d v á n s z k y Lajos, Loór Gyula. Mérnöknek: Hickman n Károly. Alszámvevőnek : Der szil) Ödön. Pénztári ellenőrnek: Herczeglgnácz. Pénztári tiszteknek: Bom a Imre, Hampel Endre. Számtiszteknek: Kovács Ignácz, Pelcz János, Stephano vszky Ernő. Az „EGER,“ tárczája. Májusi reggel. (Eger, 1890.) Nincs már jégbilincse erdőnek, mezőnek, Klet ébred ottan, hol halál tanyázott, Kis madárka dala, zsongása a méhnek Mintegy hála-ének Váltja fel a téli zordon némaságot. Sziizi keble nyílik szende violának, Illatát megérzi sok rovarka, lepke, Versenyt futva mennek, keblére borulnak Régi jó társuknak, S örömében annak könynyel telik kelylie. Tölgyes erdő fáin fürge mókus ugrik Egyik ágról másra, miglen vén vakondok Alvilágából im földszinére kúszik, Majd meg visszabuvik. Csak látni akarta, zöldek-e fák s bokrok'? Csörgő kis pataknak partján ül egy lányka S az egész vidékre méla pillantást vet, De nyomban ott, terem ifja s ez karjával Csókjának árjával Betakarja, miié még a nap is nevet. Közgyámnak: Farkas Vincze. Rendőr-alkapitánynak: Horváth Béla. Gazdasági felügyelőnek: Petravich Ferencz. Gazdasági iktató- s kiadónak: Csoór Dezső. Rendőrhadnagynak: Derszib Ignácz. Piacz-biztosnak : Ruzsin Bódog. Szállásmesternek: Lux József. Állatorvosnak: Szombathelyi György. írnokoknak: Simonyi Károly, Elek Viktor, Cselé- nyi Bába István, Subich Géza, Bodnár Ferencz. Hegybiráknak: Biró Béni, Balázs Ignácz. Ezzel a választás befejeztetvén, a megválasztott tisztviselők a törvényes esküt nyomban letették, mire a közgyűlés, elnöklő Kaszap Bertalan alispán, s a megválasztott tisztviselők lelkes éltetése mellett véget ért. Az „egri“ név. Az, aki városunknak, s az „egri“ névnek újabb dicsőséget szerzett: Vértesi Arnold ünnepelt regényírónk, a „Deb- reczeni Ellenőr“ szerkesztője, Eger város szülötte, kit ezre- d i k novellájának megjelenése alkalmából, a múlt évben ünnepelt a főváros irodalmi közönsége. Újabb, impozáns kitüntetéséről, a következőket olvassuk a „Debreczen“ ez. napi lap f. é. apr. 28-iki számában: „A „Csokonai-kör“ tegnap d. e. 11 órakor tartotta alaSzerelem. (Vége.) Mint a virág a réten, megterem a szerelem magától, ápolás nélkül; el van hintve magja a szivekben, mint a mezei virágé az ■anyaföídben. Megterem, hogy elhervadjon, s elhervad, hogy újra, meg újra kinyíljék. . . . A szerelem kifejlődhetik egy ifjú férfi és nő között rövi- debb vagy hosszabb együttlét közben ; ez szelidebb érzelem, de szilárdabb alapon nyugszik, mert már bizonyos, hogy leikök is összhangzásban van: kedély világuk, vágyaik, szellemi ízléseik, szokásaik, szavaik, egyszóval lelkiségük egész nyilvánulása össze- simuló harmóniában állanak egymással. De kifejlődhetik anélkül is, hogy valamikor egy szót váltottak volna együtt, egymás nevét, körülményeit ismernék, s kettőjükön kivűl tudna róla valaki. Kivált a lánykánál még talán az őrködő anya szemei sem veszik azt észre, s'bár azt hiszi, hogy gyermekének minden bűját-baját ismeri, e titkolt érzelem rejtve marad előtte is. Ez élénkebb, szi- lajabb érzelem amannál, azonban sokkal ingatagabb alapon is áll. A messzeség mindent tetszetősebb képben állít elénk. Az a távolság is, mely a viszonyok és körülmények természetében köztük fekszik, sokkal eszményibb alakban tünteti fel főleg a férfit a lányka előtt, mint valóságban van. Akik mindennap szivdöbogva, elszorult lélekzettel mennek el egymás mellett, ábrándjaikban nemlétező tulajdonokkal ékesítik fel egymást; kicsiny és nagy hibáikra, mindennapiságukra, vagy talán össze nem hangzó lelkivilágukra nem is gondolnak. Lehet, hogy a legelső találkozás valamelyiküket kellemetlen csalódásba ejtené, s egyik részről eloszlatná az illúziókat. Ahonnan elillannának az ábrándok, oda visszatérne a nyugalom, a másik pedig kínlódnék gyötrelemmé
