Eger - hetilap, 1890
1890-04-22 / 16. szám
128 — „Magyar világ.“ Vértesi Arnold jeles beszélyiró földink „ezer elbeszélésének füzetes kiadásából közelebbről már a 74-ik füzet jelent meg, melyben „Egy falusi Don Joan“ czimű elbeszélés van megkezdve. Ez érdekes elbeszélésekből eddigelé nyolcz vaskos kötet jelent meg, s a kilenczedik most van folyamatban. Egyes füzet ára 15 kr. Előfizethetni a „Debreczeni Ellenőr“ könyvnyomdájában Debreczenben, vagy a hazai könyvkereskedésekben. a Vértesi elbeszéléseire, félévre 13 füzetre 3 frt 90 kíjával. Ismételve ajánljuk a gazdag s érdekes beszély-gyüjteményt t. olvasóink szives figyelmébe. — A kir. tábla deczentralizácziójára vonatkozó törvényjavaslatot a múlt héten nyújtotta be az igazságügyminister a képviselőháznak, mely azt még ez ülésszakban le fogja tárgyalni. E tjavaslat szerint kir. táblát kapnak: Budapest, Debreczen, Győr. Kassa, Kolosvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged, Temesvár. Az egri kir. törvényszék a bpesti kir. tábla kerületébe, van beosztva. — Tűz. Folyó hó 20-án éjjel 12—1 óra közt tűz ütött ki az Al-magyar utczában, mely Kaiser János egri iparos háza tetőzetét teljesen elhamvasztotta. Keletkezésének oka még eddig ismeretlen. Nyíl ttér. #) A csász. kir. szab. adriai biztositó társulat alólirott fó'ügynöksége tisztelettel becses tudomására hozza a n. é. közönségnek, hogy Sir Lajos úr irodámból kilépett, és ezentúl nevezett társulat részére semmiféle biztosításokat nem eszközölhet. Tisztelettel A cs. kir. szab. adriai biztositó társulat magyarországi osztályának hevesmegyei föügynöksége (93) 1-3. 16. 18. 20. Egerben. KÁNITZ DEZSŐ. *) Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Szabó Ig'zaá.cz. 58_ Felhívás. ni. r. 890. A cserebogár rovar szőllőkben és kertekben lévő gyümölcsfákban és egyéb iiltetményekben már ez ideig is tetemes károkat okozott, és tekintve hogy számuk mind inkább szaporodik, — a gyümölcstermés megóvása szempontjából ezen rovar irtása szükségessé vált; midőn tehát a lakosságot az irtás mennél tömegesebb foganatosítására felhívom, arra a kora reggeli időt ajánlom, és pedig oly módon, hogy a fa megrázatván a lehulló rovar össze szedetik és megsemmisittetik. Eger, 1890. april 21-én. Morvay János, (92) l* tanácsos, mr. ügy kezelő. 1623. sz. Az árverelni szándékozók, tartoznak a kikiáltási ár 7%-át bánatpénzül a birósági kiküldött kezébe/ letenni. A vételár három részletben, um.: az árverés jogerejüvé váltótól számított 8 nap alatt, l/3-& ugyanattól számított 3 hó alatt, ‘/„-a ugyanattól számított 6 hó alatt, 6° o kamatokkal, az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ezen kir. törvényszék telekkönyvi hatóságnál a szokott hivatalos órák alatt, — valamint Eger város elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Egerben, a kir. trvszék telekkönyvi hatóságánál 1890. évi febr. hó 20-án. (79) 1* Dr. Philippy, kir. trsz. biró. Hirdetmény. rk. 1890. Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvényszék területén Eger városában és határában fekvő, az alább nevezett végrehajtást szenvedők tulajdonát képező ingatlanok u. m.: 1) az (egri belső 561. számú tjkben A. 697. hrsz. a. felvett, Mocsári Józsefné szül. Török Mária, továbbá a néhai Szepesi Pál örökösei u. m. Szepesi Ferenc/ nagykorú, Szepesi Mária és Rózái kiskorúak nevén álló, a hatvani IV. negyedben 1109. népsorsz. a. fekvő ház, udvar és kerttel 448 frt kikiáltási árban. 2) Az egri belső 594. számú tkjben A. f 730. hrsz. a. fölvett Szepesi Fereucz nagykorú, Szepesi Mária és Rózái kiskorúak nevén álló, a hatvani IV. negyedben 1077. népsorsz. a. fekvő ház, udvar és kerttel 240 fi t kikiáltási árban. 3) az egri külső 241. számú tjkben A. f 257. hrsz. a fölvett Mocsári József nevén álló nyúzó-hegyi szőllő 168 frt kikiáltási árban, — Az egri egyházmegyei papnyug-intézet végrehajtató által ellenök 200 frt tőke, s ennek 1885. évi april hó 1-ső napjától járó 7% kamatai erejéig vezetett végrehajtás folytán 1890. évi május (17.) tizenhét napján ezen kir. tszék árverési termében, d. e. 10 órakor, a fent kitett kikiáltási árban árve- reltetni, s esetleg a kikiáltási áron alól is eladatni fognak. 525. Polg. 189Ö; Az egri királyi törvényszék közhírré teszi, hogy a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és belvizszabályozó társulat czéljaira, Tarna- Eörs község határaiban szükséges földterületeknek kisajátítása folytán, az 1881. évi XLL t. ez. 46. és 47. §-a alapján elrendelt kártalanítási eljárás keresztülvitelére Lo- sonczi Farkas Kálmán kir. törvényszéki bírót, és — egy — maga mellé veendő jegyzőt küldötte ki. A tárgyalás határidejéül 1890. évi april. hó 29-ik napjának d. e. 10 óráját Tarna-Eörs község házához tűzte ki, és ezen határidőre azzal idézi meg a kisajátítás összeírásban feltüntetett, és egyenként végzésileg is értesített tulajdonosokat, nemkülönben jelen hirdetmény utján együttesen a netaláni egyéb- ! ként érdekletteket, hogy a fent kitett határ- j időben elmaradásuk, — a kártalanítás felett hozandó határozatot nem fogja gátolni. A távollévők, vagy ösmeretlen tartózko dásuak részére ügygondnokul Tolvav Ágoston egri lakos ügyvédet nevezte ki. Kelt az egri királyi törvényszéknek 1890. január 28-án tartott polgári üléséből. (68) 3-3 Hunyor Sándor, elnök. 4093. sz. tk. 890. Hirdetmény. Tarna-Méra községnek telekkönyvi betétei az 1886 : XXIX. és az 1889 : XXXVIII. t. czikkek értelmében elkészíttetvén, és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé, hogy 1. mindazok, a kik az 1886: XXIX. t. czikk 15. és 17. §-ai alapján — ide értve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t. ez. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is, — valamint az 1889: XXXVIII. t. czikk 7. §-a alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, a kik valamely tehertétel átvitelének az 1886 : XXIX. t. ez. 22. §-a, illetve az 1889: XXXV11I. t. ez. 15. § a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1890. évi október hó 15-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbít ható záros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t. ez. 16. és 18. §-ai eseteiben — ide értve az utóbbi szakasznak az 1889: XXXVJII. t. ez. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt vagyis 1890. évi október hó 15-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3. hogy mindazok, a kik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, az e tekintetbeni felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis az 1890. évi október hó 15-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbít ható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes útján, és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, — bogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kir. törvényszék mint telekkvi hatóság Egerben, 1890. marczius 31-én. (72) 3-3 Dr. Philippy, kir. trvszéki biró.
