Eger - hetilap, 1890

1890-04-01 / 13. szám

Melléklet az „Tiger“ 1890. éri 18. száméihoz. —■ 1(11 — tanító a könyvek- egymásutánja szerint megyéről megyére, ural­kodóról uralkodóra, egyediül egyedre stb. haladván, „praelegál“ az egyes leczkék előtt, s azokat feladja betanulni a gyermekek­nek, akárcsak a középiskolák tanárai. Mert lehet rosszabb is: a sok osztály és tárgy által agyonra fárasztott tanítói ak mindig erős kísértésül szolgálnak a tankönyvek arra, hogy egyszerűen kijelölje a leczkét. Hogy pedig ez semmi szellemi és erkölcsi haszonnal járó, meddő munka, az nagyon világos dolog. Ellenben a reál-olvasókönyv használatánál mennyire más eljárást kell alkalmaznia! Miután az elevenebb, tartalmasabb, kidolgozott anyagot: az egyes olvasmányokat mint egészet rövi­den ismertette, azokat apró sz ikaszonkint részeikre szétszedő1 i s minden részszel külön foglalkozik; minden kifejezést értelmeztet; kérdezget, magyaráz, okadatol és okadatoltat, jellemez és jelle­meztél : majd összefoglaltat és begyakoroltat; úgy.- hogy az illető olvasmány teljes világításban áll a gyermek előtt, ismeri minden csinját-binját, tehát annak úgy alaki, mint tárgyi czélja gyümölcsözővé válik. Az igy elméjébe ültetett ismeret nem lesz holt szavak összege, s nem párolog el már a szünidő első hetei­ben. Es mily fokra emelkedik igy a reáloktatás sajátos czélja mellett az értelemmel olvastatns! Csakis igy szólhatni a csoportosításról is. Mennyivel más hatása van a tanításnak, ha pl. a Belgrádot és vidékét vagy Szigetvárat magában foglaló földrajzi olvasmány után közvetlen Dugovics Titusz vagy Zrínyi Miklós önfeláldozó halálának leírá­sát —. vagy Esztergom tanulásánál Szent István életrajzát s az ő történetével összekapcsolt korrajzot veszszilk elé; vagy Attika tárgyalásánál a tevéről, — Amerikánál a gyapotról és czukornád- ról — Körmöczbánya vidékénél az aranyról —, Mármaros-Sziget- és vidékénél a sóról szóló természetrajzi olvasmányt tárgyaljuk ; egyszóval az egyes tárgyakat lehetőleg szerves kapcsolatba hoz­zuk egymással. És mennyivel reálisabb eredményt érhetünk el, ha pl. az almafáról és a köréje csoportosított lágymagú gyümölcs­fákról szóló természetrajzi olvasmányt szemléltetéssel összekap­csolva tavaszkor tárgyaljuk, midőn a kertben „az almafa óiiási rózsa gyanánt piroslik s körülte a méhek mézet gyűjtve zsong­nak.“ Az ily természetű csoportosítás és alkalomszerű tanítás egyik hozzátartozó lényegéi képezi a reálolvasókönyvek rendszerének. Mig a reál-szakkönyvecskék alkalmazásánál tanítanak mindent akkor, amidőn a tankönyv egymásutánja szerint rákerül a sor: ma az Ércz-hegységről. egy fél esztendő múlva a nemes és nem­telen fémekről; ma Budapestről s egy év múlva Széchenyi Ist­vánról stb. Végre még egy nagyfontosságú előnye van a reál-olvasóköny­vek rendszerének. Alig a tanterv szerint hat osztályt kell taní­tania a népiskola, tanítójának, más-más tananyaggal, addig e rendszer alkalmazása mellett csupán három csoporttal foglal­kozik. amennyiben az I -á. 4. és 5 -fi. évfolyamok együtt tanulnak, egy-egy csoportot képeznek. Ugyanis az osztatlan nép­iskola részére két, ily reál-olvasókönyv van : ..első“ és „második“, egyik a II. csoport (3. 4. évf.), másik a 111. csoport (5. 6. évi.) számára. .Mindkét könyv két-két részből áll s mindenik rész más­más anyaggal, egymást kiegészítve egy-egy öná 11 ó és ke­lek ded- egészet képez a reál-tantárgyakból, a concentricus módszer szerint. Mind a II., mind a III. csoport egyik évben az egyik, másik évben a másik részt tanulja csupán, amint az évfo­lyamok változnak, feljebbhaladnak bennük, s igy minden évfolyam mbd a négy részt, tehát a „teljes egészet“ át,tanulja. Tehát jóle­het két osztály mindig együtt tanul, és igy minden évfolyam két éven át tartozik egy csoportba, egyik sem ismétel, hanem minden évben új anyagot tanul. Olyanforma rendszer, mint amilyen a püspöki theologiai intézetekben szokásban van, hol a tantárgyak félévenkint változtatásával szintén két cursus tanul egy tan­teremben. Tehát a sok tantárgy helyett csak helyes olvasmány-kezelés, s 6 osztály liTyetf három csoport! Pedig ez csak külsőleges elő­nye e rendszernek; a belső, a fontosabb mégis a tanítás elemies, értelemfejlesztő voltában és intenzivitásában rejlik. Mindezekből pedig mi következik? Az. hogy ha már több mint bizonyos, hogy az osz'atlan népiskolában a jövő e rendszeré. Eger. a központ, a honnan e tanítási mód terjeszté­sére a legelső törekvés kiindult s tart máig is, ne akkor hozza be azt népiskoláiba, midőn már másutt régen elfelej­tették a szak rendszert, hanem lehető hamar! Hevesmegyében már útryis az utolsók közt lesz. Szerfölött kívánatos volna azért, ha a róni. katli. iskola­szék (de a községi isksz. éppen úgy) magáévá tenné ez ügyet s a reál-olvasókönyvet igyekeznék mennél előbb meghonosítani a külvárosi iskolákban. Bár a tanítótestületnek is jelentékeny szerep jut e műveletben, egyma­gában nem cselekedhetik : annyival is inkább, mert anyagi tekin­tetekkel is kell leszámolni. E könyv ugyanis oly drága (az első 60 a második 80 kr.) hogy a szegényebb sorsú nép aligha volna képes azt beszerezni, jólétiét földrajzra, történelemre stb. nem lenne szükség. Az iskolaszék keresne módot, hogy ez akadály elliárittassék; pl. lehetne 10 — 20 kros beiratási dijakból iskolai könyvtárt alapítani egyes iskoláknál a szegényebb tanulók részére, vagy más ilyféle módot kigondolni. Nem tudom itt felemlitetlenül hagyni azon eszmét sem, amelyet a múltkor e lapban fejtegettem: a külvárosi isko­lák öszekapcsolását a jelleg megtartásával, amikor is e rendszer még teljesebben, összes fő- és mellékczéljaival ér­vényre volna emelhető. Ma a tanterv szerint egy külvárosi tanító 6 osztályban 40. mondd: negyven tantárgyat tanit egy tan­teremben, minthogy az egyes tárgyakból minden osztálynak más­más anyaga van. M;g eme két eszme megvalósítása esetén a fel­sőbb osztályok tanítója a kezdők osztályából átvett kész anyagot két csoportban tanítaná a hittanon és számtanon kívül: — a két reál-olvasókönyvből. Hogy a tanítás eredménye és hatása mennyivel magasabb színvonalra emelkednék, mind alaki, mind tárgyi tekintetben, ahhoz nem kell kommentár. Fiat applicatio! Kelemen Lajos. Felhívás előfizetésre. Azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésük márcz. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük előfizetésük idejekorán való megújítására, nehogy lapunk elküldése t'ünnakadást szenvedjen. Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra Előfizetési föltételek : 5 frt. 50 kr. 30 „ 55 „ IfT Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példány nyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Különfélék. — Dr. Samassa József egri érsek ö exja a múlt héten szék­városába visszaérkezett. A nagyheti ajtatosságok. Holnap, nagy-szerdán, f. hó 2-án délutáni 31,2 órakor veszik kezdetüket a székesfőegyházban a Lamentátiók (Jeremiás siralmai), a Haydn Mihály által szerzett remek Responsoriumokkal. Záradékul: „Miserere“ Allegritől. — Nagy-Csütörtökön, f. apr. 3-án regg. 8 órakor ünnepélyes nagy-mise, melyen érsek főpásztor ő nmlga teljes papi segédlettel pontifikái. E közben olaj- és chrisma-szentelés. Végül a lábmosás szertartása. A székesfőegyházi zenekar ez ünnepi szertartás alatt Führer egyik ünnepi miséjét fogja előadni,. Délután 3'/* órakor Lamentatiúk és Responsoriumok, mint nagy-szerdán. — Nagy- Pénteken, apr. 4-én regg. 9 órakor nagymise, mely alatt a főegy­házi énekkar „Popule metis“ és „Crux fldelis“ (Palaestrina) egy­házi énekeket zengi. Délután három órakor Lamentatiók, Responsoriumok és Miserere, mint a két előző napon. — Nagy- Szombaton, apr. 5-én regg. 9 órakor nagymise; délesti 572 óra­kor feltámadási körmenet. — Husvét-vasárnap, apr. fi-án regg. 9 órakor ünnepélyes nagymise, melyen, fényes papi segédlettel érsek főpásztor ő exja pontifikái. Mise alatt a főegyházi ének- és zenekar Zangl (G.-moll) ünnepi miséjét adja elő. Betétek lesznek „Haec dies“ Ffihrertől; „Angelus Domini“ Schöpftől. — Húsvét­hétfőn, apr. 7-én? regg. 9 órakor ünnepi nagymise, mely alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom