Eger - hetilap, 1890
1890-01-07 / 1. szám
•2 Aki tüzetesebben ismerte megyei népoktatásunk néhány év előtti állapotait, s ha nem mondjuk is, hogy fokozatos hanyatlását, de mindenesetre szembetűnő stagnálását, csak a legnagyobb örömmel fogadhatta, a magy. kir. kultusz-miniszter ama szokatlan intézkedését, hogy a hevesmegyei népoktatásügyvezetésének élére egy oly szakférfiút állított, kit a népoktatásügy terén, különösen az ország egyik legexponáltabb helyén, rövid idő alatt elért fényes sükereinek hire, minden ajánló levélnél ékesen szólóbban előzött meg Hevesvármegyében. Halász Ferencz, Hevesvármegye kir. tanfelügyelője, kit a hazai népoktatás fejlesztése körül szerzett valódi érdemeinek elismeréséül, s méltatásául, király ő felsége közelebbről kir. tanácsossá nevezett ki, pér év előtt helyeztetett át megyénkbe Bereg- vármegyéből, hol, — az utóbbi években ugyancsak mint kir. tanfelügyelő — a legnehezebb és válságosabb viszonyok közt, 10 évig szolgálta a magyar népoktatásügyet. Halász Ferencz, Hevesmegye kir. tanfelügyelőjének, ki rövid idő alatt mindnyájunk osztatlan becsülését s szeretetét vívta ki magának, szerénysége annyira ismeretes, hogy ennek érintése nélkül ezúttal épen nem találjuk helyén valónak, hogy a beregmegyei népoktatásügy fejlesztése s különösen a magyar nyelv, nemzetiség és hazafiság terjesztése körül, tiz éven át szerzett érdemeit részletezzük. De még se mellőzhetjük, hogy ez alkalommal Halász Ferenczet, mint be regvár megyei tanfelügyelőt is, pár sorban be ne mutassuk megyénk t. közönségének. Nem mi magunk beszélünk, hanem a beregmegyeiek. Közelebbi-. 1 Beregszászon a következő czimü füzet jelent meg, s küldetett be szerkesztőségünkhöz: „Halász Ferencz, kir. tanfelügyelő beregmegyei működésének méltatása. Irta Hitter Ferencz. A beregmegyei tanító-egyesület által a „Halász-alap“ első évi dijával jutalmazott pályamű. Kiadja a beregmegyei tanító- egyesület.“ E munkácska tüzetesen fölsorolja Halász Ferencz tevékenységét, s annak eredményeit ama tiz év alatt, melyet kir. tanfelügyelő t. barátunk a beregmegyei népoktatásügy szolgálatában töltött. Mi e munkácskának csupán záró szavait idézzük: „Midőn Halász Ferencz beregvármegyei 10 éves szolgálatát befejezte — igy szól a füzet, — a tani'ó-egyesület az ő megtiszteltetésére rendezett beregszászi közgyűlésen, olajba festett arcz- képét leplezte le, s midőn Halász távozásáról értesült, 1887. január havi munkácsi rendkívüli közgyűlésében impozáns tüntetéssel vett búcsút, szeretett tanfelügyelőjétől, s a részére készített emlékkönyvön, az orsz. árvaházi 4000 frtos alapítványnak a „Halász Ferenez-alap“ névre történt elnevezésén kívül, egy külön „Halász Ferencz pályázati alap“-ot létesített, melynek első dijára e szerény megemlékezés is pályázik. A vármegye előkelő közönsége is ép oly osztatlan tisztelettel övezte, ügy a tanítói búcsú-közgyűlésen, s az ezt követett Az „EGER“ tárczája. Az 1848 49-iki honvédek. Hős Magyarországon vörös zászló lobog, Lengeti a tavasz ébresztő szellője, Mely a hervadt virág életét meghozva, Szabadságdal lett a szivekben belőle ......... A vörös zászlónak minden lebbenése Egy-egy hívó intés a hon hű fiának, Kik megértve a vészt, e szellem-beszédből — Önként harczosai lesznek a hazának — S Magyarország egén fölpirúl a hajnal, Vérrózsái nyílnak a honszerelemnek, S a szabadság áldó, éltető napjától A hervadtak helyén uj bimbók teremnek, —- S virágzik a haza, virít a szabadság, Koszorússá lesz a magyar nemzet tőle, S meddig dicsősége fénysugara elhat, Főhajtva beszélnek mindenütt felőle......... M inden porszem, melyre a hősök rálépnek, Érdemcsillaga lesz a honvédelemnek, S a sok apró csillag egy fényes „tejút“ lett, Ragyogó tejútja a nagy győzelemnek. Mint a zsarnokságnak boszuló ostori Mindenütt a zsoldos-had nyomában vannak, impozáns banketten, nagy számmal jelentek meg a tiszteletüknek kifejezést adni kívánók, mint a „Beregmegyei magyar közművelődési egyesület“ és a „Beregszászi nőegyesület“ által tiszteletére rendezett banketten kifejezték eltávozása feletti fájdalmukat,!“ E sorok elég világosan szólnak arról, hogy ki volt Halász Ferencz, Beregvármegyében. Ugyan-e füzetkében vannak egybe foglalva Halász Ferencz életrajzi adatai is, melyekből megtudjuk, hogy Halász Ferencz mint okleveles néptanító kezdette ugyan pályafutását, de később, már mint tanfelügyelőségi tiszt viselő, magán-uton a főgymnásiumi tanfolyarnot 1873-ban az ungvári gymnásiumnál letett érettségi vizsgálattal fejezte be; majd pedig, ministeri engedély mellett, a kassai kir. jogakademián a három éves tanfolyamot végezte el, s a megfelelő jogi zárvizsgálatokat letette. — Halász Ferenczet tehát, mint a mondottakból kitűnik, nem „kostái képesítése“ tette kir. tanfelügyelővé, hanem e fontos állásra, kétségkívül — bir legalább is annyi — ha nem több, kvalifikáczióval, mint amennyivel ama kir. tanfelügyelők bírnak, kiket „végzett földesúri diplomájuk“ emelt hasonló fontos állásra. Ezek után pedig térjünk Halász Ferencz kir. tanfelügyelő fönebb jelzett hív. jelentésének rövid ismertetésére: „A megyében az 1888—9-iki isk. évben a tanköteles gyermekek száma volt összesen 40,363; és pedig fiú 20,599, leány 19,764. Vallás szerint rom. kath. 35,402, gör. katli. 2, lielv. hitv. 2781, ág. hitv. 61, izraelita 2117; nyelvre nézve mind magyar. Megyénkben minden ezer lakosra 193 tanköteles jut. Az iskolába járók összege 34,977; ezek közül népiskolába jár 13,423 fiú; 13,099 leány; ismétlő iskolába 4241 fiú, 3602 leány; középiskolába 581; magánintézetbe 31. Vallásuk szerint rom. kath. 30,74; görög kath. 1; helv. hitv. 2392, ágost. hitv. 40, izraelita 1833. — Ezer tanköteles közül tényleg iskolázott 866. — Az iskolába járók összesen 531,858 isk. félnapot mulasztottak, melyek közöl igazoltatott 430,000; büntettetett 101,824 fél napi mulasztás; a büntetéspénzekből befolyt 910 frt, bírságpénz; 250 frt bírságpénz pedig közmunkában dolgoztatott le. Az iskolába járók közöl taneszközökkel el volt látva 32,525. — Iskolába nem járt 2331 fiú, 3055 leány, összesen 5386. A 12-ik életévöket betöltött, s igy az elemi iskolából kilépésre jogosult növendékek száma volt 4425, kik körül írni olvasni tud 3337, csak olvasni 50. Hevesvármegyében a két rendezett tanácsú város betudásával összesen 117 polgári község van, melyek közül Puszta- Vezekényt kivéve mindenikben találunk iskolát; a puszták közül 11 helyben bir iskolával, 16-ból pedig a szomszéd község iskolájába járnak a tankötelesek; 24 pusztán, tanyán azonban a gyermekek egyátalán nem részesülnek oktatásban. Es neveli harczuk a világ csodáit, Melyekhez e hősök egygyel többet adnak... Hull a b'lincs szerte a magyar kezéről, Csengésében fájó hattyú-dalát zengi, Minden kardvágásra egylánczszem esik szét, De a bősök közül nem pihen még senki — „Nem szabad még hazánk!“ „Ne kíméld a véred!“ „Csak előre!“ náluk mindig a szent jelszó. S fényes viadalról, fényes diadalra Röpül velők a szép szabadsági zászló......... Hi deget, elit, szomjat oly békésen tűrnek — Elvér zenek, csakhogy honuksz abad leg yen — Hideg ellen úgy is van egy köpönyegük, Egy piros köpenyük: a hő hon szer elem; Éhüket, szomjukat a győzelem oltja, S a szabadság, melyért annyit szenvedének — Áldjátok meg Kossuth lánglelke szikráit S ismerjétek el, hogy: azok e honvédek! Kapácsy Dezső. „Itthon van az ördög?“ (Müvész-kaland.) 1831-ik év október havában, egy alacsony, gyönge, vézna termetű, de elegánsan öltözött úr, kabátja gomblyukában a becsületrend vörös szalagjával, nyugtalanul járt le s föl Paris atczáin, figyelmesen vizsgálva a házak kapuit, s elolvasva minden kiadé lakást jelző hirdetést. Látszott, hogy lakást keres. Hosszas bo. \ */
