Eger - hetilap, 1889

1889-01-01 / 1. szám

6

vekbe a testvéri szeretet szép indulatát felébresztő gyönyörű énekeket és szavalmányokat betanította. Hát még midőn a ka- rácsonfán és alatta, meg mellette elterülő ajándékok szétosztására került a sor, és az apácza főnöknő kezeiből vették a kis ártatlanok szerény ajándékaikat! Azt az örömet látni, és velők érezni az ártatlan örömérzést: ez valóban égi ajándék volt a jóra fogékony lélekre, és azon óhajtást keltette fel, vajha a Gondviselés engedné, hogy ne volna oly árva, kinek ez este ily öröm nem adatnék! Vajha a társadalom képes volna minden elhagyottat megvigasztalni azzal, hogy róla is megemlékezik az általános öröm napján. Mi pedig, kik ezen kis árvák örömének részesei lehettünk, szivünkben hálával eltelve távoztunk e helyről mindazok iránt, kik akár adományaikkal, akár másként közreműködve, az ártatlan elhagyatottaknak ily örömet szereztek, különösen az egyletet ez időszerint vezető özv. Barchetti Károlyné úrnő iránt, ki maga eljött az árvák iránt érdeklődő egyleti tagok- gal az egylet ezen ápoltjainak örömében rés-zt venni, és jelenlétével emelte ünnepélyüket, továbbá a Paulai Sz. Vincze leányairól uevezett apáczazárda tiszteletreméltó főnöknője iránt, ki mint a szegény árvák anyja osztogatta nekik az ajándékokat, és a többi nővérek iránt, kik önzetlenül ezen kisdedek jólétén munkálkodnak, abban találjak örömüket, mi nekik öröm, mennyiben az egyszersmind javukra szolgál, kik fáradságot nem kiméivé és türelmet soha nem vesztve vezetik őket a jóra, hogy egykor magukra hagyva képesek legyenek saját javukat előmozdítani, és a társadalom hasznos tagjaivá lenni. Az ég áldása legyen lelkes működésükön!

— Az egervidéki jótékony nöegylet árváinak kar ács onfájára adakozni szíveskedtek: Babies János, Kozma Károly

3—3 frt., Samassa Süteő Berta, Juhász Norbert, Dr. Párvy Sándor, Kaszap Bertalan, Szvorényi József. Csókás Istvánná, Porubszky Istvánná, N. N., Zsendovics József, Györgyényi Ignácz, Begov- csevich Róbert, özv. Mészáros Istvánná, Ladányi Antal, 2—2 frt. Buzáth Lajos, N. N., Fülöp Józsefné, Kobza Lajosné, Dr. Akantiszné. Pátz Szidónia, özv. Köllnerné, Dr. Alföldi Dávidné, Martinovichné, E. F., Gröber Ferenczné, Fógel Ágoston, Dálnoky Jánosné, Eliásy Ferenczné, Dobrányi Lajos, Zsendovicsné, Hubert Anna, Beniczky Etel, Imre Miklósné, Ury Józsefné, Kovács Kálmánná, özv. Mossóczv Jánosné, Végh Jenőné, Szentkirályiné, Gyulay Pálné, Farkas Hellebronth Ottilia, Babies Béláné, özv. Frantz Alajosné, 1—1 frt. Volt Károlyné 80 krt., Farkas Margit, Gótli Ráfaelné, Glósz Károlyné, Budai Károly, Répássyné, G. Sz. R. Altorjay Sándorné, Selmeczyné, Keletiné, Plank Kálmánná, N.

N., S. K., Fekete Károlyné, Fógel Ágostonná, Mátékovitsné, Sztupkáné, Kemény Alajosné, özv. Kobza Antalné, Götzné, Gró- nayné, Szabó Györgyné, Lipcsey Pét,érné, Gebhardtné, Schőnnerné» Remenyikné, Fekete Jánosné, 50—50 kr. Tarnayné, P. K. Szlcs, özv. Harcsa Andrásné, Kovács Mihályné, Steinfeldne, Baloghyné. Kösztlerné, N. N. Gáspárdy Gézáné, 40—40 kr. Csikyné, N. N. Kőporosyné, Marzsóné, Polonkayné, 30 — 30 kr. Egedy Julia, K, N. N., T. Gizella, Mititzky Józsefné, N. N., özv. Csécseyné, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N„ Ringelbann Ráfaelné, Dr. Schvarczné, N. N., Fekete Lajos, 20—20 kr. Zahradnik Károly, 14 kr. Lutter Gyuláné, N. N., N. N., N. N., 10 — 10 kr. A nemes, lelkű adakozók fogadják az árvák nevében az egyesülőt legháiá- sabb köszönetét. Az egervidéki jótékony nöegylet.

— Az egri asztalos-egyesület főtiszt. Vincze Alajos székes- egyházi hitszónok és képezdei igazgató-tanár urat, a keresztény iparosok érdekeinek előmozdítása körül szerzett érdemei elismeréséül, 1888. évi decz. 9-én tartott közgyűlése alkalmával tiszteletbeli asztalossá egyhangúlag megválasztotta, s az erről szóló jegyzőkönyvet és a csinos kiállítású disz-oklevelet, az egyesület számos tagú küldöttsége Karácson első napján nyújtotta át a megtiszteltnek. Mi is őszintén gratulálunk ezen megérdemlett megtiszteltetéshez, s szívből kívánjuk, hogy ft. Vincze Alajos úrnak, a kér. iparosok érdekében kifejtett, fáradhat lan munkásságát minél több siker koronázza, s követésre méltó példáján mások is felbuzdulva, a tisztes keresztény ipar felvirágoztatásán, minél számosabban s az övéhez hasonló fáradhatlan kitartással munkáljanak.- Az egri kath. legényegylet Karácson első napján a ..Betlehemi ""Csillag“ czimű, vallásos színművet adta elő saját helyiségében. A terem zsúfolásig megtelt közönséggel, kik teljes megelégedéssel s elismeréssel távoztak a minden tekintetben összevágó, szabatos előadásról. Kár, hogy a szűk terembe a közönségnek egy része be nem férvén, a folyosóról, az ajtón és abiakon keresztül volt kénytelen az előadást végig nézni, más része pedig e miatt el is távozott azon reményben, hogy „Vizkereszt“ napján (jan. 6-án) fogja az ismételve előadandó darabot megnézni. Minden esetre elismerés illeti a szereplőket, kik teljes buzgó- sággal igyekeztek szerepeiket betölteni, s a közönségnek élvezetet szerezni. Meg kell még említenünk a szépen sikerült új Betlehemet, melylyel értesülésünk szerint Windt István helybeli jónevű épitész-mérnök úr ajándékozta meg a kath. legényegyletet, díszleteit pedig Guldán N. festő és Tóth János, műkertész készítették. Az egész alkotmány meglepő Ízléssel és csínnal van

Volt nekem akkor Bpesten egy fiatal ügyvéd jó barátom: Gr issza Móricz — már sok éve hogy elhunyt. — a ki egyszersmind titkára volt a budapesti jótékony nő egyesületnek, melynek azon idők szerint Bolius Jánosné Szö- gyényi Antónia, e magasztos lelkiiletéről, s áldott jó szivéről országosan ismert és ünnepelt úrnő volt az elnöknője, lelke, mindene.

Grissza Móricz barátom egy alkalommal bemutatott e derék úrnőnél s fölkérte, engedné meg, hogy esetleg, ha ügyei távozni késztenék a fővárosból, a nőegyletnél titkári teendőiben én helyettesíthessem.

Bohnsné úrnő leereszkedő nyájassággal fogadott, s miután sem magamtartásában, sem külső megjelenésemben nem talált kifogásolni valót, szivesen megengedte, hogy alkalmilag az egyletnél a titkári teendőket, Grissza barátom helyett, végezhessem.

Mellesleg legyen szabad megjegyeznem, hogy mint helyettes titkárnak gyakran volt alkalmam a budapesti jótékony nő- egyesület, a főváros legelőkelőbb s legtekintélyesebb hölgyeiből alakult választmánya ülésein részt vehetni, s ez a szerencsés körülmény nemcsak igen becses ismeretségekhez juttatott, és számos előkelő úri család ajtaját megnyitotta előttem, de egyéb tekintetekben is nagy mértékben javamra vált.

A mentő gondolat tehát megvolt!

Másnap, uj év reggelén, alig helyeztem jó karba, s biztam tisztogatóném gondviselésére az én kis vendégemet, — mihelyt az alkalmas idő elérkezett, rögtön gálába vágtam magam, és siettem Bohusné asszonyhoz.

Amint a komornyik bajelentett, azonnal elfogadott.

— Nos, kis titkár, tán nem váltotta meg az újévi gratulácziót, s most uj évet jön nekem köszönteni? — monda a legnagyobb tiszteletre méltó úrnő szokott, tréfás, kedves modorában, melyet velem szemben használni szokott.

Nyájas, kedélyes szavainak magyarázatául föl kell említenem, hogy az újévi köszöntések megváltása Bpesten azon időkben jött divatba; az aláírási iveket a budapesti jótékony nöegyesület bocsátotta ki, s az ezeken befolyt jelentékeny összegek a nő egylet nemes czéljaira fordittattak.

Miután az elnöknétől annak rendi módja szerint tisztelet- teljes bocsánatot kértem alkalmatlankodásomért, körülményesen elmondtam neki éjjeli kalandomat, s kellő alázattal megkértem, hogy miután nem vagyok családos ember nemcsak, de sőt magam is, aféle szegény fráter, mások gyámolitására szorulok, az ő áldott, kegyes szivéhez fordulok, vegye magas pártfogásába az én elhagyott kis szilveszter-éji vendégemet.

Bohusné asszony, nem minden zavar nélkül történt elbeszélésem alatt kegyteljesen mosolygott.

— No, kis titkár, maga ugyan szép újévi ajándékhoz jutott, — mondá kedélyesen, midőn előadásomat befejeztem. — Se baj! a nőegylet, buzgó fáradozásaiért, majd kedvesebbről is gondoskodik. Ettől pedig meg fogom mindjárt szabadítani. Mondja meg a komornyikomnak, hogy azonnal fogasson be, ön pedig menjen a kocsimon a kis fiúért, s hozza ide. Az alatt majd gondoskodni fogok elhelyezéséről. — De előre is megtiltom, hogy ezt a históriát ki ne fecsegje az újságban.

Amint a nyájas olvasó látja, a mélyen tisztelt elnöknő tilalma több mint harm in ez évig tartotta lekötve toliamat.

De hát az írás is azt mondja, hogy: „Semmi se marad rejtve a nap al att,“