Eger - hetilap, 1889
1889-12-10 / 50. szám
400 A legczélszerübb, hogy a fogyasztási-egylet tagjai már előzetesen jól ismerjék egymást, a mi a gazdasági-egyletek utján történhetik. Legilletékesebb is egy gazdasági egyesület arra, hogy a kebelében megalakítsa a fogyasztó-egyletet. Az egyesületben minden munkálatot, alapszabályt, ügyviteli szabályzatot el lehet készíteni s ki lehet jelölni a fogyasztási-egylet igazgatóságát, mely két-három tagból állhat s a felügyelőséget hasonlag két-három tagból. Az egylet alkalmazhat egy ügyvivőt, a kinek kereskedelmi ismeretekkel kell bírnia s az ő feladata lesz, az igazgatóság határozata szerint a bevásárlásokat megtenni és más dologban eljárni. Persze nagy eszközök egy ily egyesületnek nem állanak rendelkezésére, hogy az ügyvivőnek jelentékeny fizetést adhasson. De valaminő tiszteletdíjat azért adhat. Az igazgatóság tagjai úgy is csak tiszteletből teljesitik hivatásukat. A személyek szerencsés megválasztásától fog jórészt függni az, hogy vájjon az egylet fog-e prosperálni. A teendők egyébiránt korántsem nehezek. Azt kell főkép elhatározni, hogy minő áruk és minő menyiségben és hol vásároltassanak be a tagok részére. Ezt a tagok szükségletei fogják kimutatni. Minden vidéken a helyi viszonyokhoz, a gazdasági rendszerhez, művelési ágakhoz stb. különbözők lehetnek e szükségletek; messzebbről kell, akár istálló-, akár műtrágyát venni, ez fogja képezni a fogyasztás egyik főtárgyát. A műtrágya fontossága a gazdálkodás intensivebbé tételével egyre nagyobb lesz. Olyan helyen, a hol közel van nagy szeszgyár s marhahizlalda, melyből sok trágya kikerül, a fogyasztási egylet tagjai akár az összes trágyát megvásárolhatják. A tagok például összeírhatják, hogy ki mennyi trágyát akar, s úgy lehet, hogy a szükséglet még nagyobb lesz, mint a mennyi trágya kínálatban van. Ekkor arányos felosztás történhetik. De lehet nagy mennyiségű trágyát egész vonatszámra, pl. a kőbányai szállásokról is hozatni. A concentrált marhatrágya Temesvárról is akalmas bevásárlási objec- tum lehet. Vagy gypszet s mésztrág.yát lehet vaggonszámra hozatni. Ekkor mmázsája minden esetre kevesebbe fog jönni, mintha minden gazda külön-külön tenné megrendelését. Ugyan ez áll a csont- liszt. trágyáról stb. Egy más alkalmas bevásárlási objectum a kőszén. — A gőzgépeknek a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut s azokkal együtt nő a kőszén fogyasztása is. Kőszenet vaggonszámra rendelni előnyösebb, mint kisebb tételekben. A különbség 20— 30%-ot is tehet. Aztán a concentrált vagy úgynevezett erőtakarmányok, mint a repczepogácsa, lenmagpogácsa, sertörköly stb. képez alkalmas trágyát fogyasztási egylet utján való bevásárlásra. Lehetnek ezen kívül ily tárgyak más takarmányok, vetőmagok (hogy felfrissittessék a vetőmag),* továbbá gép és világító olaj s más elhasználási áruk, kötélverő áruk, stb. Ha külön-külön kell mindezeket valamely gazdának beszerezni, ritkán fogja azokat első kézből, hanem többnyire a kereskedőtől venni, ekkor pedig 10°/o-kal meg vannak azok már drágítva. De a fogyasztó-egylet mindent elsőkézből vásárolhat, sőt gyakran árlejtést hirdethet a szükségletekre s akkor az aránylag legjutányosabb ajánlatot választhatja. A megtakarítás tehát nagyon tetemes lehet. Mindezen tömeges áruknál nem czélszerű egyszerre nagyobb mennyiséget rendelni, mint a mennyire a tagoknak együttvéve szükségük van, nehogy ha időközben az árak csökkennének, a készleten vesztesége legyen az egyletnek. Az igazgatóságnak egyáltalában nem kell az árúkkal spekulálni, ezt vezérelv gyanánt lehet az üzletvitelnél tekinteni. Czélszerű, ha a fogyasztási-egyesületnek olyan helyisége van, mely bolt és raktár gyanánt szolgálhat. Ez esetben a tagok hamar megszokják szükségleteiket a fogyasztó-egylet utján beszerezni s ekkor az egylet raktáron is tarthat állandóan oly árukat, melyekre a gazdáknak minduntalan szükségük van: ily tárgyak pl. kocsikenőcs, szegek, vas, kefék, kötelek, patkók, lámpák stb. Ezeket a tárgyakat nagyban olcsón bevásárolva, kicsiben 15—20%-nyi nyereséggel el lehet adni. Az árak meghatározása tekintetében, a melyen az áruk a tagoknak felszámítandók, többfélekép lehet intézkedni. Olyan helyen, a hol a faluban nincs olyan kereskedő, a ki a fogyasztási-egylettel versenyezhetne, meg lehet tenni azt, hogy az áruk mindjárt kezdetben némi nyereségűre! adassanak el, hanem egy kis tartalék-alapot is lehessen gyűjteni. Középszerű forgalomnál elég lesz 3%-kal drágábban adni el az árukat, mint a mennyibe az egyesültnek kerültek. Az egylet igy is abban a helyzetben lesz. hogy olcsóbban fogja eladhatni az árukat, mint a boltosok helyben, s a fogyasztási-egyletnél kettős elönynyel fognak a tagok vásárolni: olcsóbban és jobb árukat. Oly egyletek azonban, melyeknek a városban telepük vau, s melyeknek nagy versenyt kell kiállniok, jól teszik, ha az árukat a piaczi áron adják és a különbséget ekközt és a bevásárlási ár közt a költségek fedezése után a tagoknak úgynevezett áru-osztalék gyanánt a forgalom arányában az év végén kiosztják. Ezen eljárásnál a beszerzési ár kereskedelmi szokás szerint titkon tarAz „EGE.R“ tárczája. Ha majd. . . . Ha majd engemeti. temettek, Ne sírjatok barátim; Hisz boldog az, ki már túl van E sivár lét határin. 0, de mégis egyre kérlek, Tegyétek meg, ha lehet, Hamvaimnak arám mellett Jelöljetek ki helyet. S igy habár a gyarló földön Üdvömre nem találtam. ^Egyesülnek poraim majd 0 vele a halálban. Szegény fiú! Sándort elhagyta a hűtlen, S; végtelen a bánat, Mely e miatt szegénykének Kebelében támadt. Bánatában minduntalan A halálba vágyott, — Szóval: nagyon megutálta E czudar világot. Elindult a hős törökkel Halni a csatában. El is esett . . . (részegen a „Gólya“ -szállodában.) S. V. A mátra-alji síkság. Kandra Kabostól. *) Az elemek harmadkori vulkanikus forradalmának napjaiban történt, hogy a Mátrának óriása: a „Kékes“ uralomra kapva, annyira magasra emelte kemény trachit-fejét, és szemlélője azóta a lábainál elterülő síkság praehistorikus és történetkori jó és balsorsának. A „Kékes“-tető a legszemesebb messzelátója a Mátrának manap is. Magaslatáról széttekintvén, a déli messzeség látó távolában egy kigyójárású ezüst-vonalai veszünk észre. Ez a „Szőke Tisza“, mely alsó határt szab a mátraalji rónaságnak. A délibábos mátra-alji síkságnak nyugati széléből, hol a termékeny „Zagyva“ tart állandó határjárást, már többet láthatunk. Ezen oldal majdnem végesvégig kitárúl előttünk. A Mátrától keletnek egy másik hegység terül el: a „Bükk“, mely természetére nézve a Mátrától elüt és inkább az Alpesek- kel vall rokonságot. Ezen hegység, ha nem geológus szemmel nézzük, méltán jöhet Mátra-számba, alföldjét azonban főleg földrajzi és történelmi okoknál fogva ragasztjuk a Mátra Kékeséről belátható rónasághoz. A Bükk hegysor közelebb esik a Tiszához, mint a Mátra. *) Bővebb szövegben, mint a hogy „Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben“ (L. II. köt. 9. füzet), megjelent.