Eger - hetilap, 1889

1889-12-10 / 50. szám

400 A legczélszerübb, hogy a fogyasztási-egylet tagjai már elő­zetesen jól ismerjék egymást, a mi a gazdasági-egyletek utján történhetik. Legilletékesebb is egy gazdasági egyesület arra, hogy a kebelében megalakítsa a fogyasztó-egyletet. Az egyesületben minden munkálatot, alapszabályt, ügyviteli szabályzatot el lehet készíteni s ki lehet jelölni a fogyasztási-egylet igazgatóságát, mely két-három tagból állhat s a felügyelőséget hasonlag két-három tagból. Az egylet alkalmazhat egy ügyvivőt, a kinek kereskedelmi ismeretekkel kell bírnia s az ő feladata lesz, az igazgatóság hatá­rozata szerint a bevásárlásokat megtenni és más dologban eljárni. Persze nagy eszközök egy ily egyesületnek nem állanak rendel­kezésére, hogy az ügyvivőnek jelentékeny fizetést adhasson. De valaminő tiszteletdíjat azért adhat. Az igazgatóság tagjai úgy is csak tiszteletből teljesitik hiva­tásukat. A személyek szerencsés megválasztásától fog jórészt függni az, hogy vájjon az egylet fog-e prosperálni. A teendők egyébiránt korántsem nehezek. Azt kell főkép elhatározni, hogy minő áruk és minő menyiségben és hol vásároltassanak be a tagok részére. Ezt a tagok szükségletei fogják kimutatni. Minden vidéken a helyi viszonyokhoz, a gazdasági rendszer­hez, művelési ágakhoz stb. különbözők lehetnek e szükségle­tek; messzebbről kell, akár istálló-, akár műtrágyát venni, ez fogja képezni a fogyasztás egyik főtárgyát. A műtrágya fontos­sága a gazdálkodás intensivebbé tételével egyre nagyobb lesz. Olyan helyen, a hol közel van nagy szeszgyár s marhahizlalda, melyből sok trágya kikerül, a fogyasztási egylet tagjai akár az összes trágyát megvásárolhatják. A tagok például összeírhatják, hogy ki mennyi trágyát akar, s úgy lehet, hogy a szükséglet még nagyobb lesz, mint a mennyi trágya kínálatban van. Ekkor arányos felosztás történhetik. De lehet nagy mennyiségű trágyát egész vonatszámra, pl. a kőbányai szállásokról is hozatni. A concentrált marhatrágya Temesvárról is akalmas bevásárlási objec- tum lehet. Vagy gypszet s mésztrág.yát lehet vaggonszámra hozatni. Ekkor mmázsája minden esetre kevesebbe fog jönni, mintha min­den gazda külön-külön tenné megrendelését. Ugyan ez áll a csont- liszt. trágyáról stb. Egy más alkalmas bevásárlási objectum a kőszén. — A gőz­gépeknek a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut s azok­kal együtt nő a kőszén fogyasztása is. Kőszenet vaggonszámra ren­delni előnyösebb, mint kisebb tételekben. A különbség 20— 30%-ot is tehet. Aztán a concentrált vagy úgynevezett erőtakarmányok, mint a repczepogácsa, lenmagpogá­csa, sertörköly stb. képez alkalmas trágyát fogyasztási egylet utján való bevásárlásra. Lehetnek ezen kívül ily tárgyak más takarmányok, vetőmagok (hogy felfrissittessék a vetőmag),* továbbá gép és világító olaj s más elhasználási áruk, kötélverő áruk, stb. Ha külön-külön kell mindezeket valamely gazdának besze­rezni, ritkán fogja azokat első kézből, hanem többnyire a keres­kedőtől venni, ekkor pedig 10°/o-kal meg vannak azok már drá­gítva. De a fogyasztó-egylet mindent elsőkézből vásárolhat, sőt gyakran árlejtést hirdethet a szükségletekre s akkor az aránylag legjutányosabb ajánlatot választhatja. A megtakarítás tehát nagyon tetemes lehet. Mindezen tömeges áruknál nem czélszerű egyszerre nagyobb mennyiséget rendelni, mint a mennyire a tagoknak együttvéve szükségük van, nehogy ha időközben az árak csökkennének, a készleten vesztesége legyen az egyletnek. Az igazgatóságnak egyáltalában nem kell az árúkkal spekulálni, ezt vezérelv gya­nánt lehet az üzletvitelnél tekinteni. Czélszerű, ha a fogyasztási-egyesületnek olyan helyisége van, mely bolt és raktár gyanánt szolgálhat. Ez esetben a tagok hamar megszokják szükségleteiket a fogyasztó-egylet utján besze­rezni s ekkor az egylet raktáron is tarthat állandóan oly árukat, melyekre a gazdáknak minduntalan szükségük van: ily tárgyak pl. kocsikenőcs, szegek, vas, kefék, kötelek, patkók, lámpák stb. Ezeket a tárgyakat nagyban olcsón bevásárolva, kicsiben 15—20%-nyi nyereséggel el lehet adni. Az árak meghatározása tekintetében, a melyen az áruk a tagoknak felszámítandók, többfélekép lehet intézkedni. Olyan helyen, a hol a faluban nincs olyan kereskedő, a ki a fogyasz­tási-egylettel versenyezhetne, meg lehet tenni azt, hogy az áruk mindjárt kezdetben némi nyereségűre! adassanak el, hanem egy kis tartalék-alapot is lehessen gyűjteni. Középszerű forgalomnál elég lesz 3%-kal drágábban adni el az árukat, mint a mennyibe az egyesültnek kerültek. Az egylet igy is abban a helyzetben lesz. hogy olcsóbban fogja eladhatni az árukat, mint a boltosok helyben, s a fogyasztási-egyletnél kettős elönynyel fognak a tagok vásárolni: olcsóbban és jobb árukat. Oly egyletek azonban, melyeknek a városban telepük vau, s melyeknek nagy versenyt kell kiállniok, jól teszik, ha az árukat a piaczi áron adják és a különbséget ekközt és a bevásárlási ár közt a költségek fedezése után a tagoknak úgynevezett áru-osz­talék gyanánt a forgalom arányában az év végén kiosztják. Ezen eljárásnál a beszerzési ár kereskedelmi szokás szerint titkon tar­Az „EGE.R“ tárczája. Ha majd. . . . Ha majd engemeti. temettek, Ne sírjatok barátim; Hisz boldog az, ki már túl van E sivár lét határin. 0, de mégis egyre kérlek, Tegyétek meg, ha lehet, Hamvaimnak arám mellett Jelöljetek ki helyet. S igy habár a gyarló földön Üdvömre nem találtam. ^Egyesülnek poraim majd 0 vele a halálban. Szegény fiú! Sándort elhagyta a hűtlen, S; végtelen a bánat, Mely e miatt szegénykének Kebelében támadt. Bánatában minduntalan A halálba vágyott, — Szóval: nagyon megutálta E czudar világot. Elindult a hős törökkel Halni a csatában. El is esett . . . (részegen a „Gólya“ -szállodában.) S. V. A mátra-alji síkság. Kandra Kabostól. *) Az elemek harmadkori vulkanikus forradalmának napjaiban történt, hogy a Mátrának óriása: a „Kékes“ uralomra kapva, annyira magasra emelte kemény trachit-fejét, és szemlélője azóta a lábainál elterülő síkság praehistorikus és történetkori jó és balsorsának. A „Kékes“-tető a legszemesebb messzelátója a Mátrának manap is. Magaslatáról széttekintvén, a déli messzeség látó távolá­ban egy kigyójárású ezüst-vonalai veszünk észre. Ez a „Szőke Tisza“, mely alsó határt szab a mátraalji rónaságnak. A délibábos mátra-alji síkságnak nyugati széléből, hol a ter­mékeny „Zagyva“ tart állandó határjárást, már többet láthatunk. Ezen oldal majdnem végesvégig kitárúl előttünk. A Mátrától keletnek egy másik hegység terül el: a „Bükk“, mely természetére nézve a Mátrától elüt és inkább az Alpesek- kel vall rokonságot. Ezen hegység, ha nem geológus szemmel nézzük, méltán jöhet Mátra-számba, alföldjét azonban főleg földrajzi és törté­nelmi okoknál fogva ragasztjuk a Mátra Kékeséről belátható rónasághoz. A Bükk hegysor közelebb esik a Tiszához, mint a Mátra. *) Bővebb szövegben, mint a hogy „Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben“ (L. II. köt. 9. füzet), megjelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom