Eger - hetilap, 1889
1889-12-03 / 49. szám
393 j öhet létre, mely megyénk restaurációjának békés, komoly lefolyása elé igen könnyen gördíthet kellemetlen akadályokat. De hát a megye közönségének privát érdekek és passiók kedvéért, — hacsak ezt magasabb szempontok nem követelik, — nem lehet figyelmen kivttl hagynia valamely tisztviselő ellen nyilvánult komolyabb kifogásait ama közönségnek, s különösen a megyebizottság ama tagjainak, kik ama kifogásolt tisztviselővel folytatott gyakoribb hivatalos érintkezés, tehát közvetlen tapasztalás alapján emelték ellene a felhozott vádakat, még pedig annál kevésbbé, miután, esetleg, erősebb küzdelem nélkül való újabb megválasztatása a kérdéses tisztviselőben csak növelné ama hatal- maskodási, hogy ugymoudjuk, basáskodási hajlamot, mely legsúlyosabb vádként merült föl ellene. A fönebb előadottakból kitetszik, hogy küszöbön álló megyei tisztujitásunk küzdelmek nélkül semmi esetre sem fog lefolyni. A megyei tisztujitást közvetlenül megelőző megyei nagy értekezlet bölcs előrelátása s mérséklete bizonyára fog utat-módot találni arra nézve, hogy e küzdelmek éle lehetőleg enyhiitessék, s a netalán fölizgatott kedélyek kitörni kész hullámai kellő medrökbe tereitessenek; mire nézve már is kedvező előjelnek tekintjük azon körülményt, hogy az említett kerületi konferencziák úgyszólván teljesen nélkülözték a politikai pártjelleget. Ebben, s a megyénk vezetésére hivatott számos kiváló tekintélyeink puritán jellemében, s bölcs vezérletében bízva, megyei adminisztrácziónk javára nézvést, mi részünkről, teljes megnyugvással nézünk a küszöbön álló megyei tisztujitás elé. Irodalom. A kártyajátékok könyve. Lampel Róbert (Wodianer és fiai) bpesti jónevü könyvárus és könyvkiadó-czég közelebbről megrendelési fölhívást bocsátott ki ily czimü munkára: „A kártyajátékok könyve. A legelterjedet- tebb hazai és külföldi kártyajátékok leírása. Szerkesztette Par- laghy Kálmán. Számos képpel. Megrendelési ár 1 frt 40 kr. Diszes vászonkötésben 1 frt 80 kr. A mii körülbelül két hét múlva fog megjelenni. A müvet a „Borsszem Jankó“ országosan ismert és kedvelt alakja, Mókán y Bérezi, a következő érdekes, ajánló előszóval vezeti be: „Elöljáró sörczenet az első magyar kártya-kódexből. Én tül- lem fojthatják bötübe mind a bátorságos malasztot, a kit attul a görhes görög Szólontul kezdve a vín Werbőczyn körösztül Cse- rnegi Károlyig nyögött világgá a hány kódeks csinyálló csak vót: annyiba se veszem, mint egy pállott makkhetest. bői, vagy ártatlan hiúságból az épületesebb, tetszetősebb, jelente- sebb nevet, igyekezett adni szülöttjének. így: Anna am. kegyes; Elisabeth; (kinek) Isten az esküje; Katharina: tiszta, szemérmes; Magdalena: magasztos; Margaretha: (Margit): gyöngy; Iréné: béke; Helena: hóditó, Rozália: rózsás; Eugén (Jenő): nemes-születésű; Emil (Emilia): kedves, hizelgő; Viktor (Viktória): diadalmas, — az ily hízelgő nevek, a többi közt, bizonyára sűrűbb alkalmazásban részesültek. Buzgóbb keresztény őseink kiváló figyelemmel voltak a magyar szentek, — István, Imre, László, Erzsébet, Margit, Hedvig neveire; és méginkább Magyarország védasszonyának, Máriának magasztos nevére. S azért nincs is talán hazánkban női név, mely inkább el volna terjedve. S e név iránti különös kegyeletből más kath. országokban is ugyanaz, sőt még több történik, a mennyiben azonegy családban néha két, nővér is viseli azt, csakhogy az Annuncíata, Immaculata stb. jelzők alakjában s nimbuszában. Nem ritka végűi az sem, hogy a nyugati kath. népeknél a Mária s néha az Anna nevet a férfiak is viselik férfinevük mellett, vagy e nélkül is, pl. Weber Károly Mária; a hires zeneköltő neve. Továbbá: Montmorency Anna. kinek Anna. franczia királyné, mint keresztanya adta saját nevét s ki nőneve daczára hires hadvezére és szigorú Cátója lett, hazájának. Alig lehet kétség benne, miként ha a bibliai és egyéb szent nevek jelentését jobban ismernék, ma is nagyobb tiszteletben tartanok azokat, Jeleztem már több keresztnévnek az értelmét, ha hosszadalmas nem lennék, megmondom még néhány szokottabbét: Ambrus am. halhatatlan; Adolf: nemes-segitség, Ákos: hű- barát, András: férfias. Borbála: külföldi, idegen; Boldizsár: a fény-fejedelme; Dienes: istenileg-harmatozott, Ervin; hadiMert az se nem tudomány, se nem mívészet, hanem csupán ricskes muszáj. Egyikünk a . másik túl fétti az irhát, portáját, könyerit: hát § párzó kukaczaival sánczolja környül olvasz ékos magát, meg aztat a csöpp alatta lévőt, a kit. még ki nem államositott alúlla jaz kaórrmány — vágnám hozzá a döntvénytárt! Dikhecz a törvénynek, de abrincs a bibliának is! Mőte Évanyánk rápoczázott a nagy paradicsom pöcséttel az emberi boldogság fehér abroczára: nem nyalhatta aztat le tisztára a mi élhetetlen ősatyusunk Adám, se fő nem nyalhattuk mink többiek, a kik az ő fügefáján termettünk siralomvógyi adófizető hazafiakul — maradt véna meg szóló forcé-nak a blattjai árnyékában! Mivé is töpörödött véna bennünk a halhatatlan szusz, a kit az öreg Mindenható szuflát belénk, ha jaz hajdanvaló szivárvány zsidónak. Nojénak a bárkája, mömmög a betlehemi csárda fölött kigyűllott égi jelűknél különben ragyogó megváltó csellag — a Stüsszi vadász nem ragyogott, vóna fölöttünk azon a vedlett meny- nyei bóthajtáson. Mert minden bibliáknál előbb való jaz 32 levelii testámen- tom; minden tudományoknál előbb való ja kártyográfia; minden mivészetek ostorhegyesse a színnúvészet. És lethatalmasabb ország Kalábria! Letdicsőbb váras Makaó! Nem hitványabb ennél Boston! Letdallossabb madár a Biribi! A Piátó filozófiájánál is tündöklőbb árnyík a L’hombre! Lettartósabb matéria a Piké! Letnagyobb vitéz a Landsknecht! Letszaporább a Mariage! Letdiadalmasabb csata a Färbelini! Letzajosabb a Csöndes! — és tudományban, mívíszetben, politikában világok elejítűl mindvéges végig: tök a tromf! Azért atyai örömmel is fogadtam a fölkérést, a kivel e tudományos munka szerzője megtiszteli magát: köppintenék elejibe e’kkis utravalót. Nem sajnállom a támogatást ettül a nömös vállalkozástul, jól tudván, hogy az én országos firmám és úri pártfogásom nagyot lök rajta. Csak aztat az edgyet gyöngéllem benne, hogy akadémikus tudálékosságval osztogassa benne jaz útmutatásait, nem pedig azzal a magossab, magvasabb szakösméretvel, a kinek én osztom a meleg áldást, parázs kártyát nagy e meghasalt honyhazában. Példának okájér ien formának gondútam vóna, vegyiik-tegyük, a kalábert: Kalábrologyia. — Diktáta Mokány Berczy, jedzette Sanyaró Vendel. — Bevezetés. 1. A kalábriászt pedig a’mmagyar Vilnerféle kártyával jád- zadd negyed magadval. A szöröncsét fővátval osszák benne. Ha bajtárs, Edvard (angol-szász) am. birtok-őr; Fridrik: békeszerető, G-izéla: túsz, kezes, Julius (Gyula): pelyhedző, serdülő, József: növekedés, Kornél: szilárd, Máté: ajándékozott, Pál: kicsiny, kicsidet!, Péter: sziklaerős, Sándor: férfias- segitő, Sarolta: szőke, Sára; illat-hölgye, Simon: engedelmes, T ó b i á s: jó-űr, Zsi gmond: haddal-verő, Zsuzsanna: liliomtisz'a stb. Meg kell itt jegyeznem, miként a felhozott héber, görög, római, angol-szász stb. neveknek eredeti alakját illeti az a magyarázat, melyet nekik egyenkint tulajdonitottam. Tehát pl. a görög Alexander jelenti a „férfias segélyzőt,“ nem pedig a belőle alakított magyaros Sándor. Különben az eredeti alakjokban tekintett személyneveknek magoknak is gyakran többszerű jelentésük van. Messze vinne, ha csak néhánynak fejtegetésébe bocsátkoznám is. Egyet mégis bemutatok, hogy lássak, mily viszontagságos változásokon megy néha által egy-egy szó a nyelvben. E személynév Augustus (mint női név Augusta) eredetileg a római auguriummal azaz madárrepülésből való jóslással összefüggő szent helyet jelentett, s e két latin szóból vagyon összerántva: avium g es tus, mi azt teszi, hogy madarak repülése, mozgása, lebegése.J) Az Augustus név tehát elemei szerint egészen mást jelent, mint a mit ma. Nagy régi időktől fogva t. i. mainapig úgy is, mint fejedelmi czimszó, s úgy is mint keresztnév, annyi mint: fenséges. Története azonban nem eddig van. A mint a Justus keresztnévből vált idővel Jus- tin us: úgy nőtt meg Augustus is Augustinusra, melyből a * * *) L. Sext. Pompeius Festus szótárát. I. kőt. 2. 1. *
