Eger - hetilap, 1889

1889-11-26 / 48. szám

388

érseki palota, gym ti. kaszárnya stb.) megállóit egy-két választékos müdarab eljátszására. Hogy a zenekar nyomában mindenütt nagy kiváncsi közönség volt látható, — szükségtelen mondanunk.

— Szabó István, kazári plébános, kitűnő hellenistánk, a múlt szombaton, f. nov. hó 23-án ünnepelte meg, rnagy. tud. akadémiai tasrgá történt megválasztatásának ötvenedik évfordulóját. — Szabó István 1801-ben született, s még Kazinczy Ferencz védő szárnyai alatt lépett az irodalom terére. Azóta, folytonosan munkálkodott az ó görög irodalom remekeinek irodalmunkba való átültetésén. Homeros két nagy époszát, az Iliászt és Odysseát., az ő erőteljes, zamatos fordításában bírjuk. Fordított azonkívül a görög lyrai költőkből, továbbá az attikai szónokok beszédeit és Aesopus meséit. A görög egyházi atyák magyarra tételével vallási irodalmunknak tett kiváló szolgálatokat. Sok fordítása még kéziratban hever, melyek azonban közelebbről szintén meg fognak jelenni. Szabó István pár Ízben városunkban is megfordult, mint kedves és nagyrabecsült vendége az egri cist. rendháznak, melynek tagjai közt régi barátokat s nagy tisztelőket számlál. Maga az egri cist. r. főgymnásium önképző köre ez ünnep alkalmára irt ódákban adott kifejezést mély tiszteletének s hálájának hazánk e veterán tudósa, s a klassikus, görög nyelv nagy tehetségű művelője iránt. Áz egri cist. r. főgymnásium tanári kara pedig a következő üdvözlő iratban adott az ősz tudós iránt való határtalan tiszteletének s nagyrabecsülésének kifejezést:

„Főtisztelendő, Tudós Szabó István kazári lelkész úrnak az egri kath. főgymnásium tanártestülete üdvözletei, szerencsét, boldogságot! Alig volt valaha alkalomszerűbb irodalmi ünnep hazánkban, mint Főtisztelendőséged akadémiai tagságának félszázados napja, mely épen ma — mikor az uralkodó áramlat mindentől, mii az egyszerű erkölcsök ápolására egyedül alkalmas, kicsinyéivé sőt becsmérelve, el akarja vonni a szellem érdeklődését, s magát a szellemet, ha meg nem tagadja is még, az anyag békóiba törekszik azt verni, hogy a felszabadult önérdek akadálytalanul űzhesse romboló mesterségét, — Főtisztelendőséged életére és munkálkodására fordítja a nemzet figyelmét s elmélkedni kényszeríti a felett, mi a sokaság előtt szinte érthetetlen már, hogy van élet, még pedig, Isten különös jóvoltából, hosszú élet, mely ha nemes munkának van szentelve, mintegy eltemetkezve is boldog lehet.

Mert Főtisztelendőséged nem tett soha egy lépést sem az üunepeltetés felé, sőt mintha a valódi érdemnek sírja volna az, aggódva kerülte mindenkor, csupán abban a nemes törekvésben keresve megnyugvást, hogy Istentől nyert tíz talentumát Isten dicsőségére s a magyar nemzeti szellem nemesbítésére mennél gazdagabban gyümölcsöztesse.

Szerényen kezdett munkálkodását azonban a nemzet legjava férfiai megsejtvén, nemes gyümölcsözést reméltek tőle és sietve siettek, bog}' Főtisztelendőségedet magok közé számlálván, az irodalom bajnokává ünnepélyesen felavassák.

Az embert, az Isten szolgáját, nem lehetett kikényszeríteni magaszerette szűk köréből; de munkálkodását folyton növekvő ámulattal kisérte a jelesek figyelme, és ma, félszázad után, nincs miveit magyar szív, mely Kazár nevének említésénél büszkén meg ne dobbanna, hogy honfijának nevezheti annak jóságos öreg lelkipásztorát. Mert az a csendes munkálkodás, a mellett, hogy a magyarság egy kis csoportja előtt immár egy emberöltőt jóval meghaladott, időn át az örök élet ösvényét nem lankadó buzgó- sággal egyengeti: az eszmény iség diadalának világ-csodálta legnagyobb műremekekben megnyilatkozott példáit minden más nemzet irodalmánál ragyogóbb sikerrel mutatta fel. — nemzedékről nemzedékre figyelmeztetve édes hazánk gyermekeit arra, hogy a nemzeti dicsőséggel az egyén boldogűlása csak az „eszmény“ nyomában járt és fog járni mindenkor.

A sejtés, mely félszázad előtt a nemzet legjobbjainak szivében támadt, beteljesedett; azért vetélkednek ma, félszázad után, hazánk első irodalmi intézetei megvinni Főtisztelendőségednek a nemzet hálás tiszteletét, és a biztosítást, hogy mig a Főtiszte- lendőségedtől oly ragyogó fényben felmutatott eszményiséguek tisztelői lesznek, addig Árpád népének jövője biztosítva van.

Mi, az egri kath. főgymnásium tanártestülete, mint szerény munkásai a Főtisztelendőségedtől időt múló müvekkel szolgált elveknek, szivünk-lelkünk parancsának engedelmeskedünk, midőn Főtisztelendőséged félszázados akadémiai tagságának ünnepét, gondjainkra bízott növedékségünkkel együtt, megüljük, és a nemzet közlelkesedésének örömzajába a mi üdvözlő szavunkat is bé- vegyitvén, magyar őszinteséggel kívánjuk, hogy Főtisztelendőségedet a magyarok Istene, keresztény magyar uépének javára, s

nemzeti irodalmunk dicsőségére még messzebb időkig tartsa meg. Egerben, 1889. november 23-án. A cist. r. egri kath. főgymnásium tanár-testülete. (Aláírások).

— Kapácsy Dezső sajtó alá rendezés alatt álló költeményeihez

a remek „Elószó“-t Ábrányi Emil országgyűlési képviselő, a nagy tehetségű s fényes sikereiről országszerte ismert és ünnepelt költő irta,

— Nyilvános köszönet. Feledhetetlen jó anyám hirtelen történt elhalálozása alkalmával ösmerőseim, barátaim kar- és bajtársaim részéről annyi részvétnyilatkozattaí találkozám, hogy azokat személyesen vagy Írásban megköszönni rögtöni elutazásom miatt lehetetlenné vált. Miért is erkölcsi kötelességemnek tartom szivein őszinte háláját azok iránt kifejezni, kik akár a boldogúltnak végtisztességén való személyes megjelenésök által, akár írásban, akár pedig szóval, enyhítő balzsamot hintettek a hátramaradottak sajgó szivére. A kesergő család nevében : Dr. Kemény lcjnácz, cs. és kir. ezredorvos.

— Az italmérési jogokért járó kártalanítási összegek megállapítása tárgyában beadott fölebbezéseket elbíráló közigazgatási albizottság f. hó 18-án kezdette meg működését; a bizottság elnöke Isaak István; tagjai: Szerelem Alfréd és Imre Miklós; a pénzügyi igazgatóság részéről előadó: Kemény Alajos pénzügyi igazgatói helyettes; a községek érdekeit képviseli: Jankó vies Adolf tiszti ügyész. Ezen albizottsághoz ez ideig 88 fólebbezés van bejelentve. Ezeket a bizottság tárgyalni fogja f. é. nov. hó 18, 19, 20, 21, 25, 26, 27, 28. és decz. hó 2, 3, 4, 9, 10, 12, 18, 19. és 20. napjain.

— Értesítés. Az év végével tartatni szokott pusztagazdasági

gyűlések mindenkor a városház nagy termében következő időkben fognak megtartatni. Nevezetesen: A hatvani kettős negyedbeli

novemberhó 28-áu, a felsőjárást illetőleg november 30-án, a makiár kettős negyedbelire vonatkozólag deczember 9-én, mind a három esetben reggeli 10 órakor, hová az érdekelt felek tisztelettel meghivatnak. Pttravich Ferencz, v. g. felügyelő.

— Meghívó. Az egri korcsolyázó egyesület rendes évi közgyűlését f. é. deczemberhó 1-én d. u. 3 órakor az egri takarék- pénztár nagy termében tartja meg, mire az egyesület rendes és pártoló tagjait ez utón is van szerencsém meghívni. Eger, 1889. nov. 25-én. ifj. Simányi Károly, az egri korcsolyázó egyesület elnöke.

— Gyászhir. Pesty Frigyes, jeles történettudósunk, a magy. tud. akadémia tagja, s osztálytitkára, Bpesten, f. hó 23-án, hosszas szenvedés után elhunyt.

— Nyilatkozat. Az „Eger“ múlt számában több vüröskút- utczai lakos, köszönetét fejezte ki irányomban, hogy a lakásuk felé vezető gyalog- és kocsi-utat elkészíttettem. Kötelességemnek tartom kijelenteni, miszerint engemet az útezák kövezéséért vagy elkészítéséért köszönet nem illet, minthogy szabályrendelet szerint, az űtezák kövezése a szépészeti szakosztály véleménye alapján, a városi képviselő testület által rendeltetik meg s én mint szakközeg, a kiadott rendeletnek csak végrehajtója vagyok. Hickman Károly, városi mérnök.

— ,,Egyházi szent beszédek“ (exhortatiók) ez. alatt Kalocsay G-yula Alán, zirc-cist.-r. áldozár s székesfehérvári fógyinn. tanár, a tanuló ifjak, különösen a középiskolai növendékség számára szerkesztett vasárnapi szent beszédeket fog közelebbről kiadni, főkép a kath. középiskolák hitoktatóinak használatára. A 320 oldalra terjedő kötet ára 1 frt 10 kr. mely Székes-Fehérvárra,. Számmer Imre nyomdatulajdonos kiadóhoz küldendő.

— Strakosch Sándor, hírneves recitátor és deklamátornak Egerben f. é. decz. hó 2-án tartandó, érdekes „szavalat i estélyére“ helyek iránt előjegyezhetni t. Szolcsányi Gyula úr könyvkereskedésében.

— A kalocsai érsek betegsége. Haynald, kalocsai bíboros érsekről a „Fővárosi lapok“ azt Írja, hogy emlékező tehetségének egy igen különös bajában szenved. Az érsek úr ugyanis, mindenkivel úgy társalog, mint egészséges korában, a különféle nyelveket is ép úgy beszéli, sőt intézkedéseit rendelkezéseit is ép úgy teljesíti, mint egyébkor, azonban — olvasni teljességgel elfelejtett. A betűk tudása kiesett emlékezetéből. Nevét le tudja ugyan Írni, de azt is csupán eléje irt példányról.

— Munkácsy Mihály hajdani lakótársa. Munkácsi Mihály, nagyhírű festőművész hazánkfia, — mint a lapok Írják, — a legutóbbi párisi világkiállítás alkalmával megható szívességgel fogadta ifjú kori barátját s lakótársát, dr. Angyal füredi orvost, kivel pár évtized előtt egy közös kis hónapos szobában laktak Becsben, hol