Eger - hetilap, 1889

1889-11-19 / 47. szám

380

hoz méltóan kell a leleplezés napját megünnepelnie! A „Kölcsei- Egyesület“, mint a régibb Magyarország délkeleti részeiben a magyar állameszmének és magyarosodásnak terjesztésére, a nemzeti művelődés megerősítésére alakult egyesület, csak kötelességét vélte teljesíteni, midőn elhatározta, hogy a leleplezésnek, e nemzeti ünnep jelentőségének emelésére oly albumszerű képes könyvet ad ki, melynek feladata volna a szabadságharcz utolsó jeleneteire, valamint az elnyomatás napjaira vonatkozó események — és nevezetesebb epizódoknak nemcsak közkézen forgó adatait elsorolni, hanem a nagy napok hőseinek és szemtanúinak élő szó-, val adott elbeszéléseit, vagy még fris emlékezetben lévő szóhagyományait is összegyűjteni és megőrizni, s igy a magyar szabadságharcz tragoediájának utolsó megrendítő felvonását az összes adatok lehetőleg kimerítő fölsorolása- és chronologicus sorrendben való csoportosításával feltüntetni. De ,.A 13 Vértanú Albuma“ nem pusztán ama nagy idők nagy eseményeinek fölsorolása és a 13 vértanú kivégeztetésére vonatkozó hiteles adatok lehetőleg teljes gyűjteménye, hanem a még élő hősök részéről a holtak sírján felgyújtott emlékáldozat, valamint a jelenkornak honszeretetre buzdító irói, és eszmékért lelkesülni tudó fiai által a vértanuk emlékének szentelt apotheosis kíván lenni, glorificatiója a vesztőhelyen a hazáért szenvedett vértanú-halálnak. Ennélfogva van szerencsénk értesíteni, hogy „A 13 Vértanú Albumáénak szerkesztő bizottsága Czimednek, mint irodalmi férfiaink egyikének számára „A 13 Vértanú Albumáéban helyet tart főn, kérve, hogy azt becses dolgozatával betölteni szíveskedjék. Minthogy a mű 1890. October 6-án jelenik meg és így a kéziratoknak nyomtatás alá adása legkésőbben márcziusban történik, alázattal kérjük, hogy becses dolgozatának czimét, rövid tartalmát és a redactio tekintetéből annak megközelítő terjedelmét e hó végéig velünk tudatni, magát a kéziratot pedig 1 89 0. február hó végéig nekünk megküldeni kegyeskedjék. Becses válaszát kérjük a „Kölesei-Egyesület“ alelnökének „Tekintetes Antolik Károly gymn. tanár urnák Aradon“ czimezni, Aradon, 1889. november hó 12-én. Antolik Károly, a „Kölcsei-Egyesület“ alelnöke.

— Megrendelési felhivás Verhovay új könyvére. Az olvasóhoz! „Az ország urai“ czime a könyvnek, melylyel e közönséghez fordulok. Ahhoz a közönséghez, mely nem barátja a korszak elvtelen, hazug, szédelgő, szolgalelkü, erkölcstelen áramlatának. Leplezetlenül, nyílt sisakkal, az igazság hangján irom meg új munkámban a társadalom ama kérdéseit, melyekről hallgatni böl- cseségnek tartja az arauyfiistnek tömjénező nemzedék. Darázsfészkeket bolygatok fel ismét toliammal. Kohónak izzó érezébe dugom ismét kezemet. Nem törődöm vele. Hajt a szenvedélynek ama heve, mely nem tud, nem képes másutt áldozni, mint annál az oltárnál, a hol az annyiszor megbecstelenitett, az annyiszor letepert igazság fénye ég, mint a múlandóságok és világok, embe- ek és államok fölött, győzedelmeskedő szent és örök tünemény.

kodik, mely mély megilletődéssel tölti el a szorongó kebelt. Csupán a távoli falvak és városok miniatűr-képei látszanak, mintegy 90—100 kilométernyi távolságban, ha az idő derült és tiszta, mert borús, felhős időben mindeme látványok elenyésznek szemeink elül.

Hogy az Eiffel-torony úgy távúiról, mint közelről nézve is azt a kellemes benyomást teszi a szemlélőre, mintha az egész mű. könnyed, lenge csipkézetből^volna összealkotva, s egyátalán nem idézi elő azt a nyomasztó, lehangoló benyomást, mint aminő ily kolosszális épületeknél várható, könnyen meggyőződhetik róla mindenki, a ki az Eiffel-torony rajzát egy kissé figyelemmel szemléli. E kedvező benyomás mindjárt a charentoni (Párishoz legközelebbi) állomás után kezdődik ama ponton, ahol derült időben az Eiffel- torony karcsú termetével először ötlik bámuló szemeinkbe.

Az Eiffel-torony összes súlya minden hozzávaló szerkezettel és gépekkel együtt 90,000 métermázsa. Az összes vasszerkezet súlya 70,000 méterraázsa. A szerkezetet alkotó, egymást keresztező 12,000 darab vaslemezt 2.500,000 csavar kapcsolja egymáshoz.

Az Eiffel-torony szerkezetének teljes költsége kerek szám hat millió ötszáz ezer frankba (körülbelül 2.925,000 forintba) került, melyhez a franczia kormány 1.500,000 franknyi segélylye! járult, Paris városa pedig a helyet ingyen adta hozzá. A többi összeget egy konzorczium adta.

A kiállítás bezárása után húsz év múlva a torony az állam birtokába fog átmenni. Addig a toronynak úgy a kiállítás alatti,

Emlékeim és eszméim, iránytűje az útmutatóm ez újabb munkámban is, mint volt az „Alarcz korszakában.“ Keresetlenül és hamisítatlanul szólok „Az ország uraiban“, az erkölcsi, társadalmi, köz- gazdasági és állami életünket gyökereiben érintő kérdésekről, melyekről hallgatni napjainkban valódi arany. Pártok és vezérférfiak, emberek és osztályok kéjelegnek manapság a múló gyönyörben, hogy takargatják az ország legsajgóbb sebeit, burkolgatják legragályosabb fekélyeit. Én nekem Isten nem adta meg a kegyet, hogy irtódzam a harcztól, mely tövises, de nemes, mig a lustaság édes, de méreg. Az egyén ráfeküdhet az ördög párnájára, mely annyi bűnt fogan pihenő ölén, az csak magát semmisiti meg, de nemzet ama szikra nélkül, mely a magvas eszmék és fenséges czélok üszkét gyújtja meg, soha nagy, emelkedett, igaz, élő nem lehet. Ha egyszer az igazságérzet hal ki belőle, kihal be öle az élet. Az igazságérzetet föl kell seprűzni, mint a nyálkás bort, vagy föl kell villanyozni, mint a béna izmokat, hogy erkölcsileg ki ne pusztuljon a társadalomból, a mi abba lelket önt. Munkámnak „Az ország urainak“ czélja ez. Gyönge vagyok én, jól tudom, e feladathoz, de a legkisebb méh, a legparányibb hangya munkája is hozzájárulás ahoz a véges elménkkel föl nem fogott végtelenhez, melj' a világegyetemet kormányozza. A Tisza-Eszláron lenyakazott gyermekleány bűnperét tárom föl tiszta világításban a közönség- előtt. Kibontom azt homályos részeiből, jellemzem a benne szereplő embereket és tényezőket, eddig napvilágra nem jött adatokkal mutatok rá: kik nyakazták le és fektették Solymosi Eszter hullája mellé testvérhullának az igazságot. Megbolygatom „Az ország uraiban“ a nemzetünkbe hamis jelszavakkal beoltott gyávaság, ne bántsd kérdését, a zsidó-kérdést, menten a túlzásoktól, de híven a tényékhez, hirdetve a jövő jelszavát : ha van magyar, ha van haladó zsidó, azoknak kell kitűzni a koics, a rothadt, az eltet- vesitő elemek reformálását, azoknak kell végrehajtani a zsidóságnak a nemzeti testbe való beolvasztását. Zivatarok, forgószelek, katasztrófák megelőzésének föltétlenül szükséges munkája ez. mint a villámhárító a háztetőn, mint a gát a vizái- ellen. Kíméletlenül mutatok rá új könyvemben parlamenti rendszerünk mételyére, a hamis választásokra, a hazug pártokra, az önczélu klubokra, az ország uraira, az „én“ képviselőire. Ennek a munkának megrendelésére hívom én fel párt- és osztálykülönbség nélkül azt a közönséget, mely barátja az isaz szónak. Ennek a munkának minél tágabb terjesztésére hívom fel egyenkint és összesen azokat, akik annak elterjesztésében, mint gyűjtők oly buzgó részt vettek. Rajtuk áll. hogy könyvemet a legszélesebb körökben megrendeljék, olvassák. Könyvem sajtó alatt áll. Deczember 15-éig okvetlen napvilágot lát. A tizenkét ivet felölelő, az előbbi könyvnél vaskosabb kötet ára 1 frt. Bolti ára nagyobb lesz. A megrendelést és megrendelési iveket kérem f. é. deczember .15-éig nevem alatt e czimen megküldeni: Verhovay Gyula, Budapest, IV. zöldfa- utcza 18. sz. Minden megrendelő utánvét mellett pontosan kapja

mint azután 20 évig tartó jövedelmének fele az Eiffel tiszteletdija, a másik felén pedig az építési szövetkezet tagjai osztoznak.

Hir szerint az Eiffel-torony jövedelme már a kiállítás alatt bőven födözte a beléfektetett költségeket.

Terünk nem engedi, hogy az Eiffel-torony nagy fontosságát a jövőben e helyütt tüzetesen tárgyaljuk. Ezúttal csupán annyit jelzünk, hogy az Eiffel-torony tudományos, különösen csillagászati és meteorologiai észleletekre, valamint háború esetén hadi megfigyelésekre kiszámíthatatlan becsesei bir.

Az Eiffel-tornyot most, a kiállítás bezárása után is, minden estve ki fogják világítani, a felszállást azonban csak délelőtti 10 órától délutáni 4 óráig fogják megengedni. A harmadik emeletre való fölmenetel dija hétköznapokon 4, — vasár- és ünnepnapokon 2 frank lesz. A torony I. emeletén levő négy vendéglő közöl kettő állandóan nyitva lesz, a másik két termet pedig hangverseny- és olvasó-termeknek fogják használni. A második emeletet léggyógyintézetnek rendezik be. A torony építésénél dolgozó munkások ugyanis azt tapasztalták, hogy odafenn a metsző, tiszta levegőnek némely bajokban gyógyító hatása van. E czélból bérletjegyeket is fognak kiadni a fölmenetelre.