Eger - hetilap, 1889

1889-10-29 / 44. szám

356 állampolgárság, teljes testi épség, s az életkornak megfelelő testi kifejlettség, szilárd egészség, feddhetlen előélet, jól olvasni, Írni, s a négy alapművelettel számolni tudás. E föltételek bármelyiké­nek hiányában a fölvétel meg nem esketik. Fölvételre közelebb­ről igényt tarthatnak: a hadseregbeli altisztek, államhivatalnokok fiai; s szüléiden árvák. A gépész apródok a pólai hadi gépészis­kolában egy gépvezetőnek szükséges mindenféle elméleti s gya­korlati ismeretekben kiképeztetnek, s az iskola elvégzése után, mint gépész altisztek fognak a csász. és kir. haditengerészetnél alkalmaztatni, teljes egyenruházattal, élelmezési illetékkel s 14 kr. napi zsolddal. — Az iskolázás évenkint okt. 1-én veszi kezdetét; a felvételre kérvények tehát a legközelebbi hadkiegészítő parancs­nokság utján, a polai cs. és kir. kikötőparancsnoksághoz legké­sőbb szept. hó közepéig benyújtandók s következő okmányokkal szerelendők fel: illetőségi, s kereszt vagy születési levél; katonai orvosi bizonyítvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány; elemi isko­lai, eddigi foglalkozási bizonyítvány. A kérvényben a kérvényező családi viszonyai is felsorolandók. Bővebb értesülés a helybeli cs. és kir. hadkiegészítő parancsnokságnál nyerhető. — A zongorázásról. Dr. Yactzold, — a berlini királyi Erzsé­bet felsőbb leányiskola tanára, élesen kikel az intézet évi értesí­tőjében a túlságos zongora-tanítás ellen. Azt mondja, mig a szülők egészségi okokból leányaikat az egyes tantárgyakból felmenteni kívánják, a túlságos zene-tanitást semmivel sem korlátozzák. A gyermek erejével való visszaélésnek mondja azt, hogy olyan luxus­tárgyra, mint a zongorázásra, ép annyi időt szánnak, mint az iskolai tárgyakra. A intézetnek majdnem valamennyi gyönge, sá­padt növendéke naponta 1—2 órát zongorázott. Ha a zongorá­zni tást megszakították, vagy csak mérsékelték, a leánykák üdéb­bek voltak és jobban tanultak. Az idegrendszert semmi sem pró­bálja meg annyira, mint a zongorázás. Némely anya a zenebál- ványnak áldozza fel leánya egészségét. A zongorát játszó nők jó része sok kívánni valót hagy fönn a házi foglalkozásban; maga- tar; ása fáradt vagy ideges. Némelyek ideges nyugtalanságban szenvednek, gyakori fejfájás és álmatlanságról panaszkodnak. A növendék korával szaporodnak e jelenségek. Lehet állítani, hogy sok leányka gyöngeségének és idegességének inkább oka a házi zongora-tanitás, mint az iskola. A leánykát 12 éve előtt nem kel­lene zongora-oktatásra fogni; akkor is csak a teljesen egészséges, zenei tehetséggel bíró leánykákat kellene zongorázni taniitatni, kikről feltehető, hogy játékuk felebarátaiknak egykor örömet okoz. Száz zongorázó leányka közül kilenczven azonban, évekre terjedő fáradtság után, csak bizonyos gépies ügyességre tesz szert, a mi­hez a művészetnek semmi köze. A szülőknek s az iskoláknak eré­lyesen kell föllépni némely zongoratanitó és tanítónő korlátlan igényeivel szemben. Nincs arra szükség, hogy sok középszerű vagy rossz zongorabillegtető legyen köztünk, de az igen is szükséges, hogy leányaink testileg és szellemileg egészségesek és üdék le­gyenek. És különösen az nem engedhető meg, hogy mig a leány­kákat vérszegénység, gyöngeség, kiállott betegség, gyönge szemek stb. miatt a kézimunka, torna és rajz alul felmentetik, a túlságos zenetanitást rájuk erőltetik. — Kiadó kincstári lovak. A Jászberényben állomásozó magy. kir. I. sz. honvéd huszárezred 4. század parancsnokságától érte­sülünk. hogy a nevezett századnál még néhány kincstári ló, az általánosan ismert feltételek mellett, vállalkozóknak tartásra kia­dandó. Vállalkozni szándékozók bővebb értesülés végett a neve­zett század t. parancsnokságához forduljanak Jászberényben. A helyhez kötött (stabil) gözpépek kezelői számára, a nm. kereskedelemügyi m. kir. Ministerium által, az állami közép-ipar­iskolában rendezett esti tanfolyam f. évi november 2-ik napján fog megnyittatni s deczember hó végéig tart. Tanulókul felvétet­nek a 18. életévüket betöltött önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, a kik már a fűtők és loco- mobilkezelő tanfolyamát jó sikerrel elvégezték. A belépőktől er­kölcsi bizonyítvány kívántatik. — A beiiatások az intézet helyi­ségében (Budapesy VIII. kerület, népszinház-utcza 8. sz.) október 30-án kezdődnek s a hétköznapokon este 6 órától 7-ig, vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 10 órától 12-ig tartatnak. A felvé­telre jelentkező munkások munkakönyvét s — ha munkában van­nak — munkabizonyitványt tartoznak előmutatni. A tandij 5 frt. — A „papkisasszony.“ Simli Mariska kisasszonynak, ki ez idő szerint, Bpesten tartózkodik, mint az ottani lapok írják, már a fővárosi rendőrséggel is meggyűlt a baja. A kisasszony papi öltözethez teljesen hasonló costumeje ugyanis, a főváros utczáin nemcsak a közönségnek általán, hanem egyebek közt egy „András“- nak is föltűnt, aki kötelességében állónak tartotta a kisasszonyt szépen fölkérni, hogy a belvárosi kapitánysághoz való útjában András lehessen a kísérője. A kapitányság azonban a kisasszony viselkedésében azon indokból, mert a papi öltözethez hasonló ruha viselése ellen nincs paragrafus, nem látott okot a rendőri beavat­kozásra, s a kisasszonyt elbocsátotta. Simli Mariska kisasszony a múlt évben városunk lakója volt, s diákok tanításával foglal­kozott ; utóbb Kassára, majd Kalocsára akarta áttenni lakását; de utóbb meggondolta magát s a fővárosba költözött. Miután a vidéki városokban pár hétig tartó kuriozitáson kívül, sehogy se bírt maga iránt a közönség körében általa óhajtott nagyobb érdeklődést kelteni, — Bpestre térve, azzal vélt feltűnést elő­idézni, hogy a vidéki lapoknak furcsánál furcsább leveleket, és távsürgönyöket küldött, melyekből némelyek kuriózum képen közöltettek is. Mint a bpesti lapok írják, Simli Mariska kisasz- szony a tud. egyetem teológiai vagy filosofiai fakultására akart beiratkozni, alkalmasint magántanulóképen, miután tudtunk- kai a kisasszony csupán három vagy négy gymnasialis osztályról tett eddigelé rendes vizsgálatot, s igy nem való a lapok azon híresztelése, hogy a kisasszony érettségi vizsgálatot is tett volna. Az egyetemnél azonban, hir szerint, magántanuló­nak se vették föl, néh. Trefort kultuszminister azon elvi jelentő­ségű rendeleténél fogva, mely a nőket egyátalán kizárja az egye­temi előadások hallgatásából. — E sorok Írójának többször volt alkalma Simli Mariska kisasszonynyal beszélni, s benne fiatal korát haladó értelem- s elmebeli fejlettséget, sok olvasottsá­got, és tanulást, túlságos komolyságot, s talán épen ezek követ­keztében a mai társadalmi conventionális viszonyokkal sok tekin­tetben homlokegyenest ellenkező excentrikus, s talán némi rész­ben bizarr gondolkodásmódot ismert fel, melynek különös és sajátságos elvei s világnézletei, a kisasszony egész lelkületűn uralkodókká lettek, annyira, hogy egész jellemére s külső visel­kedésére is határozott befolyást gyakoroltak. Simli Mariska k. a. eme saját különleges elvei- s nézeteihez tántorithatlanul ragasz­kodik, s nemhogy meggyőzni engedné magát az ellenkezőről, de sőt emez elveit s nézeteit meglepő s minden figyelemre méltó dialektikával védelmezi. Ama kérdésre; miért visel feltűnő módon a kispapokéval úgyszólván teljesen megegyező öltözetet? — az volt a felelete: mert ez az öltözet legközelebb áll a női öltözethez, és nincs a női viseleteknél minduntalan tapasztal­ható ostoba divatváltozásoknak alávetve, s mert — végre — min­den öltözetek közt a legtiszteletreméltóbb. — Vaddisznók támadása. Nagy riadalmat okozott pár nappal ezelőtt három vaddisznó Nagy-Fügeden (Hevesm.) Künn a földeken rárohantak néhány munkás emberre. Egy kis leány furkósbottal védekezett egy disznó ellen, melyet az elősiető munkások vertek agyon. A második vaddisznó egy lovas ember ellen fordult s mi­kor ez menekülni igyekezett, utána rohant egész Zsadány közsé­gig, hol Almássy grófnak egy jól irányzott lövése terítette le. — Az általános munkás betegsegélyzö és rokkant pénztár egri elóhelye részéről f. év augusztus 25. tartott nyári mulatság alkalmával feiüifizettek: Gyurkó József 10 ki-. Tomka József 10 kr. Huszár János 20 kr. Vilmány Imre 10 kr. Menczkó Tamás 10 kr. Izsépi Béla 30 kr. Subich György 1 rfrt. N. N. 10 kiv Klein József 20 kr. Grünhút Gusztáv 15 kr. Éber Lajosné 10 kr_ Neubauer Sándor 10 kr. N. N. 10 kr. Hirsch Hugó 20 kr. Balkai József 10 kr. Csíky Atilla 20 kr. Horánszky 10 kr. Éliási Ferenez 1 frt. ft. Katinszki Gyula 60 kr. Hám Gyula 80 kr. Pácz Szi­dónia 60 ki'. Imre Miklósné 60 kr. N. N. 20 kr. Klein Ignácz 70 kr. Dr. Kóhn Jágő 1 frt., fogadják adakozásukért az egylet őszinte köszönetét. — Asszonyok lapja. — Amerikában, Boston városában néhány nap óta „Elle (ő)“ czimű újság jelenik meg. — E hírlapot egy hölgy alapította és a szerkesztőségi kar, valamint nyomdász-sze­mélyzet kizárólag hölgyekből áll. E hírlap hasábjain férfi neve nem láthat napvilágot és igy a férfi nekrológok valamint a hymen- liirek egyaránt ki vannak zárva belőle. Az első vezérczikket mis Bati Holbourne irta. és a czikk a következő jellemző sorokkal végződött: „A brutális erő, az önhittség és egoizmus nem találand- nak itten helyet." A nőnemű hírlapnak, a mint halljuk, már na­gyon sok előfizetője van, még pedig nagyobb részben a férfi­világból. — Rendőri hírek. Szerencsétlen halál. Bartók Imre (kanál) ostorosi illetőségű béres, f. hó 21-én este 7—8 óra közt Mozer Antal egri lakos tanyáján, a mint ittas állapotban vizet húzott, valószínűleg egyensúlyt vesztve, a kútba zuhant s bele fűlt. Hulláját a sötét idő és a kút mélysége miatt, csak nagy fárad­ság utján sikerült kihúzni, mely körűi különösen Loor Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom