Eger - hetilap, 1889

1889-01-22 / 4. szám

32

2. az erdélyi részekben : a bejegyzett czégii anyag-, fűszeres vegyes kereskedők: rozsolisnak. likőrnek, rumnak, cognacnak és más alkoholtartalmú édesített italoknak 56.59 literen alól, de legalább 35*4 centiliternyi mennyiségben, és szesznek ipari ezé- lokra 35-4 centilitert meg nem haladható mennyiségben, föüzle- tiikben zárt edényekben való elárusitására;

3. a volt határőrvidéken :

a) a kereskedők (ide értve a kalmárokat és szatócsokat is) 75 fokot tartalmazó szesznek ürmértékre való tekintet nélküli mennyiségben zárt edényekben való elárusitására;

b) a likörgyárosok saját ebbeli gyártmányaiknak zárt edényekben való elárusitására és

c) a czukrászok és kávéméréssel foglalkozók a likőrök és hasonló finomított szeszes italoknak poharanként! eladására;

4. úgy az anyaországban, mint az erdélyi részekken és a volt határőrvidéken is: az italmérési jog tulajdonosai, illetve bérlői és ezeknek engedményesei, ha a kis mértékben való elárusitást nem az italmérésre szolgáló vagy avval szoros kapcsolatban levő helyiségben gyakorolják.

Figyelmeztetnek ehhez képest a feunebb említett, felek, hogy a mennyiben ilyen engedélyre igényt tartanak, ezt az alábbiak szerint idejekorán megszerezzék.

Azok. kik szeszes italoknak kis mértékben való elárusitá- sával jelenleg is foglalkoznak, ha ebbeli vállalatukat tovább folytatni akarják, az idézett szabályrendelet 10. tj-a értelmében tartoznak az erre szóló engedélyért legkésőbben 1889. évi február hó 15-ig az illetékes pénzügyigazgatósághoz Írásban folyamodni. Az alábbiak szerint szerkesztendő ebbeli folyamodvány egyszersmind a kis mértékben való elárusitás eddigi gyakorlását igazoló hiteles hatósági bizonylattal is felszerelendő. Folyamodók kérvényük jogerejü elintézéséig vállalatukat akadálytalanul gyakorolhatják.

Azok, kik szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásá- val eddig nem foglalkoztak, de olyan üzletet nyitnak, melylyel összekötve az eddig fennállott törvények és szabályok szerint, a kis mértékben való elárusitás is gyakorolható: ilyen engedélyért szintén az illetékes pénzügyigazgatósághoz tartoznak folyamodni, de ebbeli kérvényük jogerejü elintézéséig a kis mértékben való elárusitást nem gyakorolhatják.

Az engedély iránti folyamodványban, — melynek első ive 1 fitos, s minden további iv 50 kros bélyeggel látandó el. — a következők tüntetendők ki:

a) az engedélyt-igénylőnek neve, lakása és foglalkozása ;

b) az üzleti helyiségnek megnevezése, utcza, ház- és ajtószám szerint;

c) a kicsinyben elárusítani szándékolt italoknak névszerinti elősorolása, valamint a pinczéknek és egyéb helyiségeknek a megnevezése, melyekben az elárusitásra szánt italkészletek tartatnak ;

d) az elárusitás módja a kezdetben emlitett szabályrendelet 9. §-ban foglalt útmutatás szerint;

c) vájjon folyamodó szeszes italoknak kis mértékben való el árusításával már foglalkozik-é, vagy csak jövőre kiván-e, és mely időtől kezdve foglalkozni ?

f) annak a kijelentése, hogy az elárusitást folyamodó maga fogja-e gyakorolni, avagy megbízottja utján, s névszerint ki által kívánja gyakoroltatni ;

g) folyamodónak magyar állampolgársága, vagy az, hogy az

1886. évi XXII. t. ez. 15. §-a értelmében s magyar korona országainak valamely községében letelepülési engedélyt nyert, a folyamodványhoz csatolandó, szabályszerű alakban kiállított községi illetőségi bizonyitványnyal, illetőleg a község letelepülési engedélyével bizonyítandó.

A folyamodványhoz egyúttal a kiállítandó engedélyre megkívántaié 1 frtos bélyeg is csatolandó.

Ha folyamodó valamely községben több külön üzletben szándékozik a szeszes italoknak kis mértékben való elárusitását gyakorolni, tartozik magának mindenik üzleti helyiségre nézve, külön engedélyt kieszközölni, melyeket azonban egy folyamodványban is kérhet, megjegyeztetvén, hogy az engedély tulajdonosa személyesen csak egy üzletet gyakorolhat, s a többi üzletben az engedélyt kérőre nézve a törvény 5-ik §-ában előirt feltételeknek megfelelő üzletvezetőt köteles tartani.

A bortermelők helyett a szóban levő engedélyért a község közösen is folyamodhatik, tartozik azonban ebben az esetben a folyamodványt annyi 1 frtos bélyeggel ellátni, a hány bortermelő nevében azt beadta.

Kiadótuladjonos az egri érseki-lyeeumi nyomda.

II. A fentebb 1., 2., 3. és 4. alatt emlitett felek közül azok, kik engedélyt nyernek szeszes italoknak kis mértékben való elárusitására, az általuk kis mértékben eladandó szeszes italok után italmérési adót fizetni, mely adó az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t. ez. 70. §-ának harmadik bekezdése alapján s a fentebb idézett szabályrendelet értelmében 1889. évre a jelenlegi jogosultakat illeti.

Jogosult alatt a szóban forgó italmérési adó beszedésére, az- olyan községekben, melyekben az italmérési jogot 1889. évben személyesen vagy házilag maga a tulajdonos gyakorolja, az italmérési jognak tulajdonosa, ellenben az olyan helyeken, hol az- italmérési jog haszonbérbe van adva, az a haszonbérlő értendő, ki a jogot közvetlenül a tulajdonostól bírja haszonbérben; ha azonban az italmérési jog tulajdonosa és a haszonbérlő között netán létrejött külön megállapodás szerint a kis mértékben való elárusitás után járó adó az italmérési jog tulajdonosának lett fen tartva, ez esetben az adó beszedésére a tulajdonos van jogosítva.

Minden jogosult arra a területre nézve bir igénynyel a kis mértékben elárusító felek által fizetendő italmérési adóra, a mélyterületen az italmérési jogot tényleg gyakorolja, illetve a mélyterületen az italmérési jogosultságot haszonbérbe bírja.

A végből, hogy az adószedésre jogosítottak nevei minden községben idejekorán köztudomásra hozathassanak, mindazok.

! kik a fentebbi liatározmányok értelmében egyes községekben, j vagy esetleg a községnek szabatosan megnevezendő bizonyos löszében a szóban forgó adóra igényt tartanak, kötelesek ezt saját érdekükben a lehető legrövidebb idő alatt az illetékes királyi pénzügyigazgatóságnál Írásban bejelenteni s ebbeli igényük alapját. vagyis azt, hogy az italmérési jogot az illető községben mint e jog tulajdonosai személyesen gyakorolják, illetve 1889. évié. vagy annak pontosan megnevezendő bizonyos részére közvetlenül a jog tulajdonosától haszonbérben bírják, az illető község elöljárósága (a város tanácsa) által kiállított., nagy- és kis-közsé- gekben a főszolgabíró által megerősített bizonyitványnyal igazolni.

Abban az esetben, ha az italmérési jog tulajdonosa és a haszonbérlő között létrejött külön megállapodás szerint az adószedés joga az italmérési jog tulajdonosa részére lett fentartva: az ebbeli megállapodást tartalmazó okmány eredetben vagy hiteles másolatban a pénzügyigazgatóságnak bemutatandó.

Ha valamely községben ugyanazon területen többen közösen volnának a jogosultak, valamennyi társjogosult részéről egy kiállitandó közös nyilatkozatban az italmérési adó beszedésére egy közös meghatalmazott jelölendő ki, s az ebbeli nyilatkozat a jogosult által teendő bejelentéshez szintén csatolandó.

A fentebbiek szerint tett bejelentés a pénzügyigazgatóság- által érdemleges tárgyalás alá vétetvén, a pénzügyigazgatóság, ha akadály nem forog fenn, a jogosult részére az adószedési jogosultságról igazolványt szolgáltat ki, s erről az illető községi elöljáróságot (a városi tanácsot) szokásos módon leendő közhírré tétel végett, valamint az illető pénzügyőri biztost és szakaszt is nyomban értesíti.

Ha valamely jogosult bérlőnek ebbeli bérlete 1889. év vége j előtt járna le. a fenti igazolvány részére csak is bérlete tarta- I mára állittatik ki.

Mindaddig, mig a jogosult az italmérési adószedésre feljogosító igazolvány birtokában nincsen, az italmérési adó beszedéséhez nem foghat, s ugyanazért a bejelentés késedelmes benyújtásának vagy annak teljes elmulasztásának avagy hiányos felszerelésének következményeit — kártérítésre való igény nélkül — viselni tartozik, a mennyiben az italmérési adót csak is az igazolvány kézhezvétele utáni időre szedheti.

Figyelmeztetnek ennélfogva mind azok, kik a szóban forgó adószedési jogosultságra igényt tartanak, hogy saját érdekükben a fennebbiek szerinti igazolványt mielőbb megszerezni igyekezzenek.

III. Az 1889. átmeneti évben a szeszesitaloknak kis mértékben való elárusitására, valamint az elárusított italok után járó adónak beszedésére vonatkozó közelebbi határozmányokat a kezdetben idézett 1888. évi 78188. p. ü. min. számú szabályrendelet tartalmazza, mely szabályrendelet a „Pénzügyi Közlöny* folyó évi folyamának 1. számában, és a „Budapesti Közlöny“ 9. és 9. számaiban lett közzé téve, és Nagel Ottó könyvkereskedőnél Budapesten külön lenyomatban is kapható.

Kelt Budapesten, 1889. évi január hó 10-én.

(27) í* A inagy. kir. pénzügyininisterium.

Eger, 1889. Nyomatott az egri érseki-lyeeumi nyomdában.