Eger - hetilap, 1889
1889-07-16 / 29. szám
234 ama másik argumentuma sem, hogy az 1886. oki. 12-iki pénztárvizsgálat alkalmával tapasztalt rendetlenség és hiány tudatában szigorú eljárást nem indítványozott. Nem tette ezt azért, mert Lőrinczfi a Frantz-féle 7000 frtot másnap csakugyan takarékpénztárba helyezte és a hiányzó összeget mint otthon felejtett pénzt azonnal elhozatta írnokával, s ebben az időben még nem volt oka komoly kételyt támasztani Lőrinczfi szavának őszinteségében; de nem indítványozhatta azért sem, mert a városi ügyésznek inditványozási joga nincs, legalább egyetlenegy törvény §. sem mondja, hogy van, legfölebb véleményt ad, ha erre fölszólítják. Fegyelmi ügyeinkben az iuquisitorius rendszer van konstituálva: a ki hivatva van fegyelmi ügyben Ítéletet mondani, az elzár, vizsgál stb. anélkül, hogy az ügyész indítványát be kellene várnia. Nagyon sajnálja, hogy városunkat ügyészsége ideje alatt ily fatalitás érte; de ily törvények s ily minis- téri és szabályrendeletek, ily rendszer, ily emberek s ily bűnök mellett egyetlen halandó embernek, mint ügyésznek sem sikerült volna e csapást városunkról elhárítani. Főügyészi tisztéről csupán azért mondott le, mert sokkal többet jövedelmező takarékpénztári ügyvéddé választatott, a két állás pedig nem fér össze. Minden számadását felülvizsgálták, jóváhagyták, — most már elévült a jog az uj zaklatásra. Kéri az ügy kártérítési oldalát polgári per útjára utasítani, ottan teljesen tisztázni fogja magát. A védelmi nyilatkozat mellékletein kiviil 26 oldalt foglal el s igy annak még csak főbb részleteit sem kivonatozhattuk mindenben; de tudomásunk van róla, hogy e nyilatkozat nyomtatásban is meg fog jelenni. 4) A Szúr mák Rezső nyilatkozata úgy szólván semmit nem foglal magában, vagy legalább semmi olyast, mely közig, szempontból védelmére szolgálna. Csupán az ellen tiltakozik némi argumentáczióval, hogy ügye a fenyitő bírósághoz ne tétessék át. Az összes fegyelmi iratok most Keglevich gróf főispánnál vannak, aki azokat, mint a fegy. választmány elnöke át fogja vizsgálni. Első fokú határozat e hó végére várható. Különfélék. — Köszönetnyilvánítás. Kács kies fekvésű borsodmegyei községet f. év május 16-án délután egy óriási felhőszakadás jó „részben elpusztította. Dr. Samassa József egri érsek Úr 0 Ex- cellentiája kácsi hívei iránt érzett részvétének és atyai szerete- tének fényes bizonyítékát adta azon feljegyzésre méltó nemes tette által, hogy a vizkárosultak felsegéllésére 200 frtot adni tai szigoráról, s még szigorúbb papi jelleméről széleskörben ismeretes N. M. igazgatása alatt a „tánc /.tani tás“ is egyik eszköze volt növelésünk minden irányban való helyes kifejlesztésének, ez, úgy hiszem, feltűnő körülmény lesz t. olvasóim előtt. Tanultunk bizony mi, Foglár-intézeti növendékek, tán ez ölni is, még pedig, jeles táncz mester tői, az akkori hires tánezos egri jogászok közt, küzelismerés, és az egri akkori hires hölgyek egyhangú Ítélete szerint a legkitűnőbb tánczostól s dandytöl. Sajnálom, hogy a nevét elfeledtem. Megérdemelte volna, hogy emlékűi, ide jegyezzem azt. Az akkor divatos táneznemek közöl manapság csak egyet találunk a modern-bálok tánezrendjeiu: a „franczia-négyest.“ De az általam rajzolt időkben a „qua- drill e“-t, sokkal nagyobb szabatossággal, illem- és szellemmel lejtették tánezoló ifjaink, mint a mai pongyola fiatalság, mely tempo helyett bizonyos lappadt nehézkességgel vonszolja ikrátlan lábszárait maga után a négyes figuráiban, többé-kevésbbé elmés udvarlása közben, melyet jobb szeret a vis á vis-jával, mint saját tánczosnéjával folytatni, — elelmaradozva a colométól, mint valami sánta daru a melegebb éghajlat felé húzódó csapattól. Annyi bizonyos, hogy a mai bálokban még nem láttam franczia négyest, amelyet tisztességesen, korrektül végig tánczoltak volna, anélkül, hogy a végső figurát össze ne bomlaszszák. Jól is teszik, hogy ilyenkor egy-egy csárdással ütik el az esetlenségeket. A quadrille-on kiviil divatos tánezok voltak abban az időben a láncz (lanzer), igen szép figurális táncz; továbbá a keringő (walzer), a polka, s a nagy mazúr, lengyelmódra lejtve, egyike a legkedveltebb, legtiizesebb s legelegánsabb tánezoknak, melyben a jó tánezos és tánezosnő ugyancsak kitüntethették magokat. Ez a nagy mazur szerepelt akkor a később divatba jött „cotillon“ helyén. Ma már nem tánczolják. méltóztatott. Mely nagylelkűségéért leghálásabb köszönetét nyilvánítja és az Isten áldását kéri a nagylelkű adakozóra a kácsi rkath. hitközség. Gyászhir. Beökönyei Beökönyi Viktor, hevesmegyei nagy- birtokost, megyei életünk egyik kiváló vezérférfiát és családját mély gyász érte. Leánya: beökönyei Beökönyi I r m a, f. hó 5-én Grörzben elhunyt. A szeretett boldogult hült tetemei Görzben beszenteltetvén, hevesmegyei Detk községbe hozattak, s ugyanitt f. hó 10-én közrészvét mellett tétettek a családi sírboltban az örök nyugalom helyére; a boldogult lelki üdvéért pedig az engesztelő sz. miseáldozat f. hó 11-én a detki rom. kath. templomban mutathatott be a Mindenhatónak. Áldás legyen emlékén! ú— Kitüntetés. A jászberényi kath. legényegylet Lovag T ó t li 1st 'Fan urat, mint a magyarországi kath. legényegyletek egyik megalkotóját, s legidősebb tagját, a magyar ipar egyik jeles képviselőjét, egri érseki lyceumi nyomdászt, tiszteletbeli tagjává választotta, és a szép kiállítású d i s z oki ev el e t neki e napokban megküldötte. — Halász bácsi fia. A „Veszprémi Közlöny “-ben olvassuk: Ki ne ismerné jó Veszprém városában Halász professor urat, kit őszbe csavarodott tanítványai is csak Halász bácsinak hivnak. Félszázadot meghaladott tanitó-pályája után most a jól megérdemlett nyugalmat élvezi. A jó Isten azonban, ki ott is jutalmazza a nemes munkát, a hol senki sem gondolja, ily szép jutalomban részesítette az érdemdús agg tanítót is. Fiát ugyanis, Halász Ferenczet, Hevesmegye tanfelügyelőjét, 0 Felsége Becsben 1889. junius hó 24-én királyi tanácsossá nevezte ki. Úgy a fiatal kitüntetettnek, mint és főkép az érdemdús atyjának, a mi kedves Halász bácsinknak gratulálunk és szivünkből kívánjuk, hogy a magyarok Istene azon boldog éveket hozza vissza rá, amely években oly édesdeden elpörlekedett a — tihanyi visszhanggal. — Kossuth Lajos nagy hazánkfia, azon alkalomból, midőn az irók és művészek által rendezett turin-párisi kirándulásban részt vett kilenczedfélszáz magyar Turinban, Magyarország egykori kormányzójánál tisztelgett, nagy hazánkfia - mint egy közelebbről ide érkézéit levélben Írják, — egyebek közt az egri kirándulókkal is beszélgetvén, élénken kérdezősködött Csiky Sándorról, egykori követtársáról, s a küzdelmes, nehéz napokban törhetetlen bajtársáról. — Uj pénzügyigazgatók. A f. é. aug. hó 1-től Magyarországban szervezendő 50 pénzügyigazgatósághoz az igazgatókat f. hó 12-én nevezte ki király ő felsége. Az egri kir. pénzügyigazgatóság feje s igazgatója Czillich János eddigi I. oszt. pénzügyi titkár leend, ki e napokban városunkba már meg is érkezett. Az uj egri pénzügyi igazgatónak édes atyja is hivataloskodott egy időben Egerben, s e szerint az igazgató nem egészen idegen helyre jött közénk. De a legfőbb szerepet játszotta, a legkedveltebb s legelegánsabb táncz volt azon idők elite-báljaibau a „körmagyar,“ mely a „franczia-négyes“ mintájára szintén hat figurából állott, s minden figura külön elnézéssel (Andalgó, Bokázó, Toborzó stb.) birt, épen úgy, mint a quadrille figurái. A körmagyar kétségkívül egyike volt a legderekabb társalgási tánezoknak. Kár, hogy teljesen kiment divatból. A hatvanas évek elején a hevesebben föllángolt hazafiui lelkesedés újból fel akarta támasztani, s ha jól emlékszem, egy pár nyilvános bálon tánczolni is kezdték. De a szalma-lánggal a „körmagyar“ dicsősége is csakhamar elaludt, s újból békerült a régiségtárba. Volt még azon időkben egy táncz, melyet kiváló tánezosok, mint valamely balletet, a többiek gyönyörködtetésére, csak magányosan produkáltak. Ez a „magyar magán-tánez,“ vagy, mint akkor nevezték: a „magyar solo“ volt. A Foglárbeli növendékek közöl a legkiválóbb tánezosokat a mester erre a magyar magántánezra is megtanította, s nem egy találkozott köztünk, ki a magyar solot meglepő szépen lejtette. Ez az egész táneztanitás igen szép és hasznos dolog volt ránk, növendékekre nézve, s nagy örömmel és ügyszeretettel tanultuk is azt, mert később, a társas életbe kilépve, tagadhat- lauul nagy javunkra szolgált. De a mi akkori felfogásunk szerint, e tanításnak még is volt egy nagy hibája, helyesebben hiánya, s ez az, hogy csak úgy szárazon jártuk, — nem volt se tánezosnő, se czigány.
