Eger - hetilap, 1889
1889-07-02 / 27. szám
218 Kisdednevelési kiállítás. Szakszerű kiállítások aránylag ritkák Magyarországon, és azok is nagyobbrészt az állattenyésztés s kertészet egyes ágait karolják fel. Pedig — hogy többet ne említsünk — az országos nőiparkiállitás, az ötvösmű-kiállitás s a könyvkiállitás társadalmilag és tudományos téren jelentékeny nyomokat hagytak maguk után. De kétségtelen, hogy az ily szakszerű kiállítások rendezése nagyobb munkát is igényel, mint a már megszokott mezőgazda- sági s iparkiállitások. Annál érdekesebb jelenség, bogy az idén hazánkban kisdednevelési kiállítás lesz, aminő még eddig a külföldön sem volt. A még iskolássá nem nőtt babák életét, az emberi lény bimbóhasadásának titkait, a fesledö bimbó éltető elemeit s zord ellenségeit tünteti fel ez a kiállítás, melynek czélja még melegebbé tenni a babák szeretetét, s megtanítani a népek ezreit is arra, a mit egy korán elhervadt ifjú nemrég igy fejezett ki: minden nemzet vagyonában legnagyobb töke az emberi élet. Ezen szép czélu szakkiállítást a magyar tanítónők által alapított Mária Dorottya egyesület kezdeményezte, anyák és orvosok sereglettek hozzájuk, hogy azt minél fényesebben valósítsák meg. Két nagyon ismert szomorú tény az, mely a kisdednevelési kiállítás létjogosultságát feltétlenül igazolja. — Egész Európában Magyarországon születik a legtöbb gyermek, de ugyanitt hal el a legtöbb kisded is; az összes kisdedek fele öt éves kora előtt sirhant alá kerül. Egész Európában keresni kell nagyon egy oly fajt, melyet a természet annyi testi és szellemi áldással halmozott volna el, mint a magyart, és nyugat felé alig van nemzet, hol a vagyonosság s a társadalmi viszonyok oly középszerű fokon állanak, mint nálunk; még a számra nézve kisebb hollandokat, svédeket és svájcziakat sem értük utói. Nemcsak a kisdednevelési kiállítások szolgálnak e rettenetes bajok ellenszeréül, de ki merné kétségbe vonni, hogy ily kiállítás is hasznos, hogy a kisdednevelési kiállítás esetleges sikere a keserű, de oly annyira szükséges önismeretet hatalmas erővel terjeszti a nemzet vezér- férfiainak még mindig szűk körén túl? Gondolkozó paedagogusok eszelték ki az eszmét, s czélszerü megvalósítása hazafias feladat, nagy lépés az öntudatos előhaladásban. Budapesten a nemzeti színház szomszédságában levő Belez- nay-kert helyiségében már serényen folyik a munka, hogy ez a kiállítás augusztusban megkezdődjék. Az ország minden részéből, sőt külföldről is érkeznek gyermekruhák s gyermekjátékszerek. A palócz és székely, a tót és horvát, a sváb és oláh kisdedeinek változatos életét együtt fogjuk itt látni érdekes gyermekbábukon és környezetükben. Gyermekjátékok nagy számmal küldetnek be, a képeskönyvek s gyermekkerti szerek közül ott lesz csaknem mindaz, a mit a magyar irodalom s magyar ipar létrehozott. Az orvosok és iparosok bemutatják a kisdedek öltöztetésére, táplálására szükséges szereket, utasításokat adnak a gyermekbetegségek esetleges meggátlása ellen. Az emberbaráti egyesületek itt adnak számot azokról a jó tettekről, melyeket a babák érdekénkkor bírtam utolérni, mikor már benyitotta az ön ajtaját a fogadóban s ájultan rogyott össze, az ajtófába vágva a fejét. — Most már értek mindent. 0 azt hitte, hogy nőt, talán a Zoltán régi szeretőjét találja, és azért hozott magával lovagló- veszszőt, hogy ezt az arczátlan házasság-háboritót érdeme szerint megfenyítse. Mikor azután mosdáshoz készülő férfit látott maga előtt, pillanat alatt meggyőződött tévedéséről; de egyúttal belátva megszégyeniilését, elhagyta a haragja, elhagyta az ereje és az eszmélete is. Milyen nehéz volt ekkor a te helyzeted? Segítségére sietni-e a nővérednek és belépni-e az ismeretlen, idegen férfi szobájába? Vagy pedig elfutni-e és embereket hívni segítségül? Csakhogy hátha addig nagyobb baj támad? Láttam a habozást az arczodon, amely csak rövid szempillantásig tartott. Volt benned lélekerő és segítségére jöttél a nővérednek. — Nem hagyhattam el, bármit mondjanak is az emberek. — Nem mondhatnak semmi rosszat. Különben, ha bárki merne is rólad valamit beszélni, velem gyűlne meg a baja. Jószivedért nincs okod a szégyenkezésre. Nos, beszélj tovább. — Eddig van, nincs tovább. — De igen is van. Nővéredet az ágyra helyezve, eszméletre téritettük. Te a fogadóbeli cselédet haza küldted kocsiért, amely csakhamar megjött, elhozta Zoltánt is. Félreszólitottad a sógorodat és röviden elmondva neki egyet-mást, elszállítottátok a nővéredet. Zoltánnak csak jó másfélóra múlva jutott eszébe viszsza- térni és engemet magával vinni a házához, a hol megismertetett ben kifejtettek. A tudósok a nagy közönség elé viszik a kisdedek ápolásánál a józan neveléssel szerzett tapasztalatokat s feltárják a veszélyeket, melyek a parányi öntudatlan lényeket a gondatlan szülök részéről fenyegetik. Gondoskodnak arról is, hogy a kiállítás által ny^ujtott tapasztalatok maradandók legyenek. A képes könyveket s játékszereket szakértők veszik szigorú bírálat alá, s kijelölik a szülőknek a legjobbakat. Az ünnepelt költő, Jókai Mór, a gyermekek kedvelt Forgó bácsija előadásokat tartanak ez alkalommal. A gyermek-betegségek hírneves orvosa, Bókay János, könyvecskét ir hasznos tanácsokkal. Előadást tart Rózsa Lajos, kinek megadatott, hogy teljesen együtt érezzen a kisdedekkel, és dalai otthonosak legyenek a gyermek szobákban. . Szathraáry Károly, ki egy emberélet javát a kisdednevelésnek áldozta fel, Fodor József, a leghatalmasabb harczos azok között, kik a társadalom közönyösségét az egészséggel szemben ostromolják, s annyi más hírneves orvos, paedagog és iró. 8 mindezek az előadások összegyüjtetnek az „Anyák könyvtára“ czimű füzetes vállalatban, melyet a Maria- Dorothea egyesület egypár hatosával fog árulni, hogy elterjedve valódi házikincstár legyen, ellenszer a rémitő gyermekhalandóságnak, már csirájában meggátlója annak az öntudatlan nevelésnek, mely a proletárok és kétségbeesett existentiák számát szaporítja. A kisdednevelési kiállítás rendezői valóban hasznos és nemes munkát végeznek. Működésüknek eredménye is lesz augusztus havában, midőn az uj vasuti tarifa életbeléptetése s a szent István napi ünnepek tömegesebben hozzák be Magyarország minden részéből a látogatókat, már nyitva fog állani az a kerepesi úti épület, hol a józan gyermekszeretet elveit gyakorlatilag hirdetik, s hol fegyvereket gyártanak a gyermekhalandóság s a mü- veletlenség ellen. Legyen is ez a hatás minél nagyobb, minél tágabb. A kisdedeket szeretni nem erény, csak természeti ösztön, a kisdedeket nem szeretni s a kisdednevelést nem öntudatosan fejleszteni, végzetes bűn, mely a nemzet létét koczkáztatja. György Aladár. Különfélék. — Szmrecsányi György, Árvamegye főispánja ő mlga, a múlt hét elején, unoka-testvére, Szmrecsányi Pál egri kanonok ő nsga látogatására városunkban tartózkodott. Fentisztelt főispán ur, a múlt év tavaszán elhunyt édes atyja, néh. Szmrecsányi Dárius, volt árvamegyei főispán tisztjébe lépett, s egyszersmind örökölte ama nagy fontosságú kazafiui feladatok siikeres megoldásának magasztos kötelességét, melyeket néh. nagy emlékű, s országos tiszteletben állott édes atyja, magas, de rendkívül nehéz, exponált állásában a magyar nemzeti érdekek jogos előfejlesztése érdekében, maga elé tűzött, s melyekért annyi erélylyel, hazafiui buzgalommal, s oly szép sükerrel küzdött. S hogy a bold, főispán nagy nevéhez méltó utódot nyert fiában, arról teljesen meggyőaz én angyalommal: veled is. Megszerettük- egymást és most egymáséi vagyunk. Tudod-e kedvesem, hogy a mikor Zoltán először lépett a szobába, rettenetesen fel volt indulva, azt hittem, hogy megöl valakit, és csak akkor csillapodott le, mikor látta, hogy itt nem az a baj van, a milyet ő gondolt. — Tudom, észrevettem. — De azt nem tudod, hogy a mikor érettem jött, már akkor csaknem ragyogott az arcza az örömtől, és hálásan megszorongatva a kezeimet, köszönetét mondott, hogy kigyógyitot- tam a feleségét egyetlen bajából: a féltékenységből. — Nővérem nagyon szereti a férjét, és ez az oka féltékenységének. — De Zoltán azt is megmondotta, hogy az az oktalan, nagy féltékenység sokszor okozott már keserű napokat, a mi annál jobban fájt Zoltánnak, mert ő is végtelenül szereti a nejét. — Igaz. — Mondjad csak kedvesem, te nem leszesz féltékeny ? Az asszonyka nem válaszol egyenesen, hanem átfonja a férj nyakát karjaival, igéző mosolylyal tekint rá, azután pazar csókkal halmozva el annak arczát, boldogan susogja: — Kis uram. — Kis feleségem.
