Eger - hetilap, 1889

1889-01-08 / 2. szám

15

K. E. titkár. Dr. Szász Béla, Dr. Török István, Weisz Mór, a végrehajtó bizottság tagjai. (Adományok e hazafias czélra szerkesztőségünk ivén is aláirhatók.)

— Pályázat. A városunkban s megyénkben is elterjedt s közkedveltségnek örvendő „Képes'Családi Lapok“ betöllvén pályafutásának első évtizedét, a második évtizedet, vagyis a tizenegyedik évfolyamot (1889. január 1-én) egy irodalmi pályázattal véli a legméltóbban megkezdeni. Kívántatik először egy humoreszk {beszélyke, rajz vagy tárezaczikk). Tárgya az életből legyen merítve. Dij: 50 frank aranyban. Másodszor egy költemény, válfaja szabadon választható. Dij: egy darab 20 frankos arany. Beküldési határidő: 1889. évi február hó 17. A pályázat eredménye a „Képes Családi Lapokéban s az ország összes magyar hírlapjaiban közzé fog tétetni s ugyanakkor szolgáltatnak ki a pályadijak is. A pályaművek jeligés levélke kíséretében a „Képes Családi Lapok“ szerkesztőségéhez Budapesten, nagy korona-utcza 20. szám küldendők. Reméljük, hogy az irodalomnak városunkban és megyénkben lakó munkásai közül is sokan vesznek részt a nemes versenyben.

— Az álgrof Wenkheim, alias Goldberger László, országszerte ismert szélhámos fenyitő ügyének végtárgyalása, mint lapunk előző számában jeleztük, f. jan. hó 2-án folyt le a miskolczi kir. törvényszék előtt, mely vádlottnak, — felebbezésében az egri kir. törvényszék tagjai ellen elkövetett sértő kifejezései s alaptalan vádaskodásáéit, — az egri kir. törvényszék által már előbb elkövetett vétségeiért kiszabott büntetését még kilencz hónappal toldotta meg. A vádló kir. ügyész az ítéletben megnyugodott — de megnyugodott végre a vádlott Goldberger is, kit úgy látszik, a hosszas vizsgálati fogság annyira megtört, hogy végre is belátta, hogy ha a bírósággal szemben is tovább folytatja vakmerő szívós szélhámosságát, csak fogságát hosszabbítja meg vele, s annál távolabb esik az annyira sóvárgott arany szabad-ágtól.

Januári országos vásárunk, mely múlt vasárnap, f. hó

6-án délután gyűlt, s mái’ másnap jan. 7-én délután oszlófélben volt, üzleti s forgalmi tekintetben igen silányul ütött ki. Különösen a marhavásár volt, vevők hiányában, igen élettelen. Csupán a rövidáruk keltek silány árakon ; mig a ruhaféléket potomára- kon se vették. A gabonavásár sem mutatott országos vásári képet. Az árak, a múlt piaczi árakhoz képest, szilárdul tartják magokat.

— Egy jó sorsolási lap feltétlen tulajdonsága, hogy hiteles, pontos és megbízható legyen. Ezeknek a tulajdonságoknak az összes magyarországi sorsolási lapok közül csakis a „Magyar

templom többé. Mintha zene ütné meg a fület- benne; hegedű, fuvola és,énekhang összevegyülve; talán a kar készül a holnapi misére? Oh dehogy, foglyok ezek. halálra Ítéltek, holnap márki- végzendők; elfásultak a halál iránt; nevetnek, vigadnak.

— Nézze csak kegyed, szól egy delnő a mellette álló úrhoz, jól fogok e kinézni, ha igy hajtom meg térdem a guillotin előtt, «lég szépen fog e hullámzani tagjaimon a ruha?

A megszólított széptani oktatást ad a kérdezőnek, ki egy kegyes mosolylyal jutalmazza mesterét,

Pillantsunk fel a karba; ott egy fiatal ember alakított maga körül társaságot és hévvel szavalja legújabb költeményét, mit a szép fogoly nőhöz intézett, kivel szerelmi viszonyt kötött; ez a költő Chenier András, előbb kedvelt szalon hős, most lenyakazandó jelölt.

A profanáit oltár háta megett egy deszka pádon egy vén tudós piszmog valami csodás girbe-gurba csövekkel, melengeti az ■égő borszesz lámpa felett, vizsgálja, jegyez, gondolkozik. Ez Lavoisier a vegyész, a ki laboratóriumát áthozatta börtönébe is. Ott egy sarokban, két ember beszélget, nemzetgazdász mindkettő, az egyik Jollivet, most mondja el társának a jelzálog rendszerét, mely itt fogamzott meg elméjében. Es igy tovább majd mindegyik folytatta régi foglalkozását. Vanuak, a kik sírnak, a kik szomorún búcsúznak egymástól, a kik horkolnak, mintha nem a templom padlatán, hanem az otthon puha, biztos ágyán nyújtózkodnának. Ilyen az egész klastrom belseje s ehhez hasonló sok van manapság Párizsban. A foglyok nincsenek megkötözve, hisz a humanis- mus ezt tiltaná, csak a kijáratok vannak jól elzárva, bent szabad a vásár.

A foglyokat meg is lehet látogatni; de avatatlannak csak felügyelet mellett, mely annyira szigorú, hogy mindenki mellé egy- egy őrt adnak, ki a halálra jegyzett rokon, barát, ügytárssal értekezni akar.

Claude Ernő közeli ismeretségben volt a Robespiers-i kormány több tagjával, nem egy közülök iskola társa volt, magát a

Mercur“ felel meg, mely újévkor tizenkettedik évi folyamába lép és nélkülözhetetlen mindazoknak, kiknek értékpapírjuk, főleg sorsjegyük van. A Magyar Merkur rendesen közvetlenül minden húzás után, tehát havonkint 3—4-szer jelenik meg; közli a magyar, osztrák és külföldi sorsjegyek húzásait, úgyszintén a záloglevelek. kötvények, elsőbbségek és szelvények sorsolásait, mindenkor a hátralékosok vagyis a Korábban kisorsolt, de még kifizetés végett be nem mutatott darabok kimutatásával együtt. Tájékoztató, fel világosi tó czikkei és közleményei a tőzsde, pénzügy, közlekedés és biztosítás köréből megóvják olvasóit mindennemű károsodástól. Szerkesztői üzeneteiben nyíltsággal, minden érdek nélkül, szakavatott és alapos felvilágosítást ad a legkülönfélébb kérdésekről. Díjmentesen vállalja el előfizetői sorsjegyeinek revízióját. A „Magyar Merkur“ fölényét az összes e nemű lapok közt leginkább bizonyítja az ő páratlan elterjedése, mely szükségessé teszi azt. hogy újévtől kezdve a lapot rotácziós gépen nyomassák, mely gép óránként 5—6000 példányt készit el teljesen. Ez által lehetővé van téve az, hogy a „Magyar Merkur“ 2—3 nappal korábban jelenjék meg. mint a többi sorsolási lapok. Mindez óriási előnyei daczára a „Magyar Mercur“ a legolcsóbb lap is, mert ámbár minden száma 16—18 oldalra terjed, előfizetési ára egy egész évre postán elküldve mégis csak 2 írt. Ne mulassza el senki sem, hogy a „Magyar Merkúréból mutatványszámot kérjen, a mit egy levelezőlapon való megkeresésre készségesen küld mindenkinek a kiadóhivatal: Budapest, hatvani-uteza 17. sz. 2-3

Tutti frutti.

Gibicz-törvény.

1. §. Miután a gibiczelésre leginkább játszani nem tudók és rossz játékosok adják magukat, azért az iparhatóságról szóló törvény a gibiczelésre ki nem terjesztetik.

2. £;. Gibiczeknek tekintendők azok, kik bármely írven nevezendő játék által előidézett izgalomban potyára részt vesznek.

3. §. Ennélfogva esik az állhat be gibieznek, ki igazolni képes, hogy szereti a potyát.

4. §. Azon gibiczek, kik az írás- és olvasásban jártasak s a játékosok által felszólít tatnak, hogy játsz-számaikat jegyezzék, a magasabb rang fokozatba soroztainak s ismertetőjelül 50 kr. lefizetése mellett egy védjegyet kapnak.

5. §. A gibiczek tartoznak tisztességesen öltözködni; hivatásuk gyakorlása közben nem szabad büdös dohányt, vagy üt, krajczárosnál komiszabb szivart szivniok.

vérengző, hiú. kicziczomázott, zsarnokot, a rettegett dictatort, személyesen ismerte. Könnyű volt neki kieszközölni, hogy védencze, ki hosszas betegségbe esett, alig pár nappal azután, hogy Párizsba hozták, gondos ápolásban részesüljön; 1793-őszén még lehetett szót tenni a jó barátnak, de 1794. júniusában már Danton két hónapos halott volt, Desmoulien Camill vele porladozott; nem parancsolt senki csak egy rettenetes ember s ennek se parancsolt sem nép sem parlament, csak egy vadállat, Henriot, e durva, pimasz ember, a ki azon söpredékből emelkedett ki. melyet az ujján forgatott. Robespierre félt Henriottól és átlátta, hogy csak vele haladhat élhet; Robespierre volt az ész. Henriot a képzelet és erő; a mit az kitalált, ez öntötte alakba s kivitelét a karra, erőre bízta.

Robespierre féltékeny volt és gyanakvó. Claude Ernő tudta ezt; lemondott azon reményről, hogy Ifigeniát börtönéből kimenthesse, addig a mig a viszonyok meg nem változnak. Összes befolyását arra fordította, hogy Ifigenia törvény elé állítását, elnapolja, mert attól a halálig csak egy nap választott el. Ezt kivihette a dictator nélkül is, csupán ama klastrom felügyelőjével kellett elhitetni, hogy sokkal fontosabb foglyok vannak keze alatt, mint Ifigenia.

— Barátom, — vette elő egy alkalommal a börtön parancsnokot, ki, mellesleg mondva, az előtt csizmát foltozott, de került, fordult, ölt, kiabált és lett állam-hivatalnok, melyhez ész nem kellett, csak egy kis irás-olvasás és — jó adag gorombaság, — őszintén megvallom neked, én azt a fiatal leányt szeretem, ebben nem is hazudott Claude, mert csakugyan a leglángolóbb szerelemmel viseltetett védencze iránt, melyet a naponkint! találkozás csak öregbített, — tedd meg azt kedvemért, hagyd ki a névsorból azt a nőt. Láthatod, hogy nem vétett úgy se szegény oly nagyot, mindössze egy levelet irt külföldre. — a mi veszélyes lehetett, volna a köztársaság tagjaira talán, de maga megvallotta, hogy az teljesen ártatlan volt.

(Folyt. 1 öv.)