Eger - hetilap, 1889

1889-04-23 / 17. szám

138 kiváló bajnoka, — f. april hó 17-én, munkás élete 75-ik évében, Pozsonyban elhunyt. A boldogult temetése, melyen a királyi csa­lád is képviselve volt, f. hó 19-én az elhunytat megillető egy­házi pompával ment végbe. — Gyászhir. Par esetiek Félix, az országos tisztelet és szeretetben álló újvidéki főispán, f. hó 20-án Újvidéken 50 éves korában váratlanul elhalálozott. A boldogult elhunyta fölötti or­szágos fájdalomban néhány egri barátja s tisztelője is mély részt vészén. — A néh. Kovács Jánosféle ösztöndíjban, az 1888/9-iki isk. év I. felére az erre fölkért bizottság a következő egri születésű joglyceumi, s illetve főgymnasiumi rend. tanulókat részesítette, és pedig : Bertha János, és Péter Ferencz IV; — Barchettí Károly és Heringh Kálmán III; — Kotrba Nándor TI; — Szapáry József és Dusárdy István I, — végül Horváth Gyula IV éves joghall­gatókat fejenkint 26 frt 25 krral; — továbbá: Szalay László, Ott Péter,' Farkas Dezső és Sajóssy Béla VIII. o., — Boross Gyula VII. o. főgymn. tanulókat, —- s az ezek kijelölése után még fönmaradt -1 ösztöndijra Ury Lajos IV. é. Galambos János és Fülöp József TIT. é. joghallgatókat egyenkiut 21 írttal. — Az egri szegények javára rendezett Egyházi Hangverseny (Concert spirituel) tiszta jövedelme, mint m. számunkban említet­tük, az egri irgalmas-nénék tiszt, főnöknőjének adatott át. Az összeg átvevéséröl szóló nyugtatványt ezennel közöljük: „90, azaz: kilenczven irtot o. é., mint az apr. 7-én megtartott Egy­házi Hangverseny tiszta jövedelmét, az egri szegények javára, Katinszky Gyula tanár úrtól a mai napon átvettem. Eger, 1889. april 16-án. Hersics Rafaela, kórház-főnöknő. — Am. kir. Ludovica Akadémiánál a jövő 1889 - 90-ki isk. évre, a Hevesmegye jogköréhez tartozó gróf Buthlerféle két ala­pítványi hely Hevesmegye bizottságának f. apr. hó 29-én tartandó évnegyedes közgyűlésén fog betöltetni. Pályázók szép számmal vannak. — Örley Flóra, a múlt nyáron Egeiben működött Aradiféle színtársulat primadonnája, máj. hótól kezdve a kolozsvári nemzeti színházhoz van szerződtetve, s igy ez idő szerint az egri müveit közönségnek két kiválóan kedvelt énekesnője szerepel a kolozs­vári színpadon: Rét hi Laura, és Örlei El óra. — „Magyar világ.“ Vértesi Arnold jeles beszélyiró földink 1000 elbeszéléséből közelebbről a 30—31-ik füzet jelent meg. Az utolsó füzetben: „A ki ur a maga házánál“ ez. érdekes elbeszél­és van megkezdve. Egyes füzet ára 15 kr. Megrendelhető, elő­fizetés utján is (13 füzetre 1 frt 95 krjával) a „Debreczeni ellen­őr“ kiadóhivatalánál, vagy könyvárusi utón. — Abonyi Lajosnak, a legnépiesebb magyar Írónak egy újabb kötete jelent meg az Egyetemes Regénytárban, a budapesti Singer és Wolfner ezég e derék vállalatában. A Regénytár olva­sói régóta ismerik már Abonyit a Magduska örökségéről, e bájo­san idilli és megkapóan drámai népies regényről, mely mint nép­színmű a színpadon is dicsőséggel futotta mesr pályáját, Abonyi legújabb kötetének. „A pénzes molnár románcza“ a czime, s szintén a falusi élet képeit és drámai összeütközéseit tárja elénk. Nem regénynyel, hanem beszélylyel évén dolgunk, megfosztanék érde­kességétől a cselekményt, ha részleteibe bocsátkoznánk. Csak azt mondhatjuk tehát el róla, hogy Abonyi tolla és költői egyénisége itt is a régi. Ugyané kötetben a szerzőnek egy másik elbeszélése is van: „Az ideálról“ czimü, melynek különösen elbeszélői for­mája érdekes. Két nő könnyed párbeszéde folyamán fejlődik ki a regényes történet, a nélkül hogy az olvasó észre is venné. Abo- nyinak itt egy újabb, érdekes oldalával ismerkedünk meg: a sza- lonias," csevegéssel, melyet ép oly mesterien tud fűzni, mint a nép egyszerű fiainak és leányainak szívhez szóló beszélgetéseit. A novella együtt teszi az Egyetemes Regény tár negyedik évfolya­mának 12-ik kötetét, Az évfolyamnak ez már negyedik eredeti kötete, a múlt évfolyam pedig nem kevesebb, mint nyolez kötetet hozott csupa eredeti Íróktól: Beniczky-Bajza Lenkétől, Kazár Emiltől, P. Szathmáry Károlytól, Bródv Sándortól, Csiky Gergely­től, s a két Almanach beszélyiróitól. Az Egyetemes Regénytár kiadói, mint ebből is látszik, nemcsak a világirodalom széles ter­mékeit ültettetik át, hanem szerető gonddal ápolják és kedvelte- tik nemzeti irodalmunkat, is. Abonyi kötetének ára, csinos piros vászonba kötve, 50 kr. — A véderő törvény, magyarázatok kíséretében, megjelent Lampel Róbert kiadásában Bpest. Ara 30 kr. — A gyöngyösi lovaskaszárnya fölépítésére nézve az árlej­tés a múlt napokban történt meg a hevesmegyei kir. építészmér­nöki hivatalban. — Az építést, mint legkevesebbet Ígérő, Gom- bossy Mór helybeli szorgalmas kereskedő s vállalkozó polgár­társunk nyerte el 64,000 s pár száz forint átlagárban. — Az egri gyalogsági kaszárnya építésének ügyében, a pályá­zat már szintén ki van hirdetve, s az építést alkalmasint még a f. évi julius hó folytán megkezdik. — Politikai rövid hírek. Gr. Szapáry Gyula, a legköze- lébb kinevezett földmivelési minister, ki mint országgyűlési kép­viselő, a törökszentmiklósi kerületet képviselte, a ministeri szék elfoglalásakor mandátumáról lemondott, s miután e kerületben az ellenzék nagy agitácziót. fejt ki ellene, — közelebbről a nemes- gróf-minister kijelentette, hogy a törökszentmiklósi kerületben nem is szándékozik újból föllépni. Az ellenzék e kerületben Her­mann Ottót léptette föl, kinek megválasztatása, ily körülmények közt biztosra vehető. — Az 1890-iki országos költségvetés, hir szerint, deficit nélkül fog annak idején a képviselőházhoz benyujtatni. Ezzel Tisza Kálmán ministerelnök, — úgy hiszi — be fogja váltani 1875-ben, kormányra lépésekor tett Ígéretét, hogy az ország zilált pénzügyeit rendezi. Ezzel bekoronázza politikai missióját, s a kormányzástól — visszalép. — Baross G. az uj ideigl. belügy- minister, a közigazgatás szigorúbbá tétele ezé Íjából — hir szerint — közelebbről a főispánok egy negyedrészét szándé­kozik állásuktól fölmenteni. Mi arra vagyunk legjobban kiván­csiak, vájjon köztök lesz-é Tüzes vármegyének a főispánja? Vagy megnyugodjunk a Csáky-nyelvének ismeretes proverbiumával: „Kommt selten was besseres nach“ ? — Az „egri ifjúsági olvasókör“ pártoló tagjainak névjegy­zéke, kik tagsági dijaikat f. év apr. haváig lefizetni szívesked­tek : Gombossi Mór 5 frtot, Egri gőzmalom 4 irtot, Veisz Izsák 3 frtot, Grünbaum József, Hoflmann Sándor, Kánitz Lipót és fiai* ifj. Klein Lipót, Polátsik Hermann, Spieler Ferencz 2 — 2 frtot. Berkovics Mór 1 frt 50 kr., Spitz Dávid 1 frt 20 kr., Alföldi Soma, Bauer Armin, Berger Dávid, ifj. Breuer Mór, Breyer József. Csillag Soma, Fischer Lajos, Fischer Simon, Grünbaum Bertalan, Goldberger Rudolf, Günsberg József, Klein Péter. Kohn Dávid, Landesmann Adolf, Lázár Menyhért, Lengyel Sándor, Lusztig József, Marossi Izidor, Morgenstern Zsiga, Pelgrund Lajos, Rózsa Lajos, Roth Mól1, Spitz Mór, dr. Schwartz Miksa, Schwartz S. V., Schwartz József, Sonnenschein Vilmos 1—1 frtot. Azon szi­ves támogatásért, melylyel az ifjúság művelődését előmozdítani törekednek, köszönetét mond a kör nevében. A választmány. — Kuriózumok. A lefolyt hetekben két érdekes kuriózum is fordult meg városunkban, s volt látható a piacz-utczai Med- nyánszkyféle házban. Az egyik egy ember-evő czápa volt. melyet, mutogatója állítása szerint, a triesti öbölben fogtak, s gyomrában egy újkori Jónást találtak, de nem eleventen, hanem csak darabjaiban, se nem próféta-köpönyegben, hanem csak mo­dern trieszti népviselet foszlányaiban. Az állat jókora példány volt, s ép ázért sokan kétkedtek is eredetiségében, de akiknek jó szimatjuk volt a hullaszaghoz, meggyőződhettek igazi dögvol- táról. — Az ember evő czápát, a múlt héten követte egy „czápa evő ember,“ azaz egy modern óriás, aki, mintegy 3 méter magasságával s megfelelő testi terjedelmével, pár fölöstö­kömre bátran megmérkőzhetett volna egy fiók-czápával. Az angol nevű óriás különben osztrák-sziléziai jámbor cseh-morva ember volt, s nehézkes, beteges külseje egyátalán nem tanúskodott arról a hatalmas sámsoni erőről, melyet impressariója neki tulajdoní­tott. — Különben mindakét kuriózum megérdemelte e hatost, amennyiért őket mutogatták. — Egy kis statistika. Az egész föld kerekségén je­lenleg 3064 nyelvet beszélnek, s több mint ezer vallást követnek az emberek. A férfiak száma körülbelül egyenlő a nők számával. A közép életkor 31 év. A föld összes népességé­nek körülbelül egy negyedrésze 17 éves életkora előtt elhal. Ezer ember közöl átlag csak 1 éri el a 100 éves, — és 6 a 65 éves életkort. A föld kerekségén az emberiség összes száma vala­mivel haladja az egy mi 11 iárdot; ebből elhal évenkint 35 mil­lió ; naponkint 96 ezer, óránkint 4000, perczenkint 60, s másod- perczenkint 1. Ellenben születik évenkint 37 millió, naponkint 100 ezer, óránkint 4200, perczenkiut 70 ember. A nős embe­rek rendszerint hosszabb életűek, mint a nőtlenek; a mér­tékletes és szorgalmas emberek tovább élnek, mint a kicsapongók és lusták, és a müveit népeknél átlag hosszabb az életkor, mint a civilizálatlanoknál. Magas emberek rendszerint hosszabb életűek, inint az alacsonak. A nők élettartamának viszonyai az 50 éves korig kedvezőbbek, mint a férfiaké, de 50 éven túl a viszony

Next

/
Oldalképek
Tartalom