Eger - hetilap, 1888

1888-08-07 / 32. szám

254 — Borzasztó vihar, mely a múlt héten hazánk több vidékén iszonyú pusztításokat tőn, — megyénk területén is nagy garáz­dálkodást vitt véghez. Nálunk aug. 2-án dühöngött legnagyobb mértékben, több helyütt kazlakat döntött fel, s szórt szerteszély- lyel, fákat csavart ki töveikből, szekereket forgatott fel. Legna- gyobbmérvű pusztítást azonban a gr. Károlyi-féle nagy-uti pusz­tán vitt végbe, hol egyebek közt egy liodály tűzfalának egyik hatalmas párkánykövét lelszakitva, a faltövébe menekült munká­sok fejére zúdította, kik közöl az egyik, névszerint Pál József detki lakos nyomban szörnyet halt, mig négyen életveszélyes, nyolczan pedig kisebb sérüléseket szenvedtek. Alig van megyénk­ben község, hol a dühöngő vihar kisebb-nagyobb károkat ne okozott volna a háztetőkben és szérűskertekben. — „Fehér éjszakák. Szende.“ Ezt a czimet viseli a Singer és Wolf ne r könyvkiadó czég által kibocsátott „Egyetemes Regény tár“ legújabb kötete, mely a derék vállalat harmadik évfolyamát fejezi be. Nem kisebb név, mint a nagynevű orosz regényírónak a Halottas ház és a Raszkolnikov szerzőjének Dosztojevszky Fedor-nak a neve ékesíti ezt a kötetet, mely mél­tán díszére válik az oly gonddal összeválogatott Regénytár-nak. Dosztojevszky, a szenvedők, a boldogtalanok a lelkileg sújtottak páratlanul ékesszóló költője, e két elbeszélésében ragyogtatja csodás tehetségét. Úgy a Fejér éjszakák, mint a Szende története csupán két-két személy, egy férfi meg egy nő közt folyik; de oly megkapó, a maga igénytelenségében is oly megi- géző, az olvasónak minden érzését, érdeklődését és rokonszenvét oly ellenállhatlanúl lebilincselő két történet ez, a minőt maga Dosztojevszky sem irt többet. — A legmelegebben ajánljuk fi­gyelmébe a magyar olvasóknak a nagy orosz iró e két kis reme­két. A könyv ára csinos piros vászonkötésben 50 kr. — Fekete József ny. főgymnasiumi tanár beküldötte nyil­vános algymnásiumáról és nevelő intézetéről szóló ez évi tudósit- ványát. Á nevelésügy terén s a gyermek-irodalomban, és mint egykori szerkesztő szép sikereket aratott tanár, a tudósitvány elején szakavatottsággal mondja el részleteit a nevelésről. E be­vezetésben a tapasztalt paedagógus annak a véleménynek ád kife­jezést, hogy „az ifjú jellemére csaknem mindig a környezet van hatással.“ Ebből kiindulva kifejezi, hogy ott. hol a fiú igazga­tója és tanárai körében él szüntelenül, ezeknek munkássága jó példaként áll előtte, a csüggedő számára mindig van egy-egy biztató szavuk, a szorgalmat elismerő nyilatkozataikkal kitar­tásra ösztönzik s könnyű szerrel találnak módot arra. hogy mun­kára áhítozó lelke mindig kapjon táplálékot. E rendszer által elért eredmény folytán adtak olyan kiváló egyéniségek, mint Bossányi László, Gergelyi Tivadar országgyűlési képviselők stb. elismerő és köszönő nyilatkozatokat. A fővárosi sajtó s a szülék nem egyszer nyilatkoztatták ki azt, hogy Fekete József intéze­tében olyan alkalmas rendszer van, melynél fogva a fiuknak so­hasem kellett ismételni. Ki lehet emelni az intézetben nevel­kedett gyermekek jó modorát, mit úgy nyernek a gyermekek, hogy egy családot képeznek az igazgatóval s tanárokkal s alkal­muk van az itt vendégekként megforduló irodalmi, művészeti és közéleti! kitűnőségekkel személyesen érintkezni. Ki kell emelnünk még azt is, hogy Fekete József igazgató specialista abban, hogy a legelhanyagoltabb gyermekkel is megkedvelted a tanulást. Ez intézetben neves, közöttük egyetemi tanárok is vannak alkal­mazva. A javítás nem pusztán fegyelmileg, de szép szóval törté­nik. Különös gond van a gyermekek tisztaságára és egészségére fordítva s kényükre-kedviikre soha sincsennek hagyva. Akik rész­letes tudomást akarnak maguknak szerezni az intézet szabályai­ról, forduljanak Fekete Józséf igazgatóhoz. Budapest IV. Reálta­noda utcza 10. szám. — Bécs közeli gyógyhelye. „Salzerbad-Kleinzell“, Hainfeld mellett Alsó-Ausztriában (Kis Carlsbad), mely a Hainfeldi vasút­állomástól (St-Pölten-Leobersdorfi vonal) egy órányi távolságban van, egy gyönyörű fenyvesek közt fekszik, oly ásványvízforrások­kal bir, melyeknek hatása olyan, mint a karlsbadi, marienbadi, franzensbadi, kissingeni, mergentheimi, homburgi stb. Úszó-, me­legvíz- és kádfürdőkkel van ellátva és olcsósága miatt is minden­kinek ajánlható. Bővebb felvilágosítással és prospektusokkal szí­vesen szolgál a fiirdőkezelőség: Währing, Bécs mellett, Zimmer- mannsgasse 10. — Megyei csendélet. Csesznék János, pásztói lakos jul. 30-án este a szomszédjában lakó Markó Józsefnőhöz ment, s kevés szóváltás után egy vasvillával úgy fejbe vágta a nőt, hogy felgyógyulásához — tekintettel, miszerint agyrázkódást szenvedett — alig van remény. — Julius 30-án délelőtt Macska György nő hatvani lakos távollétében, felügyelet úélkiil maradt háza ablakát betörték, s azon keresztül a szobába hatolva 20—22 frt értékű ruhaneműt vittek el. A tett elkövetésével kóbor czi- gányok gyanusi ttatnak. — Jul. 28-án viradóra Tárná- E ö r s ö n a Blum Dávid kereskedő üzletét feltörték s abból 6 frt készpénzt és 150 darab 2 kros szivart elvittek. A tettesek eddig ismeretlenek. — Tisza-Örvényen jul. 27-én a búcsú alkalmá­val Hojakó Lukács és Bakos János odavaló lakosok Klein Miksa korcsmárost úgy összeverték, hogy életben maradása kétséges. — Utonállás. M. hó 5-én Stern Adolf bátri lakos izraelitát, amint Felnémetről Baktára gyalogolt, útközben a közlegelőn há­rom pásztorkülsejü [araszt megtámadta, s a nála talált 1 frt, 32 kr. pénzétől megfosztotta. Az utonállókat, a csendőrség eré­lyesen nyomozza. — Kiutasittattak a város területéről: Fügedi József mező­kövesdi, Lévai János méhi-i (Gömörm.) Weisz Gyula budapesti, Kalo Verőn besenyői és Kravjanszki Mihály alsó-mizslyei (Abaúj- Tornam.) illetőségű foglalkozás nélküli csavargók. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. r. tudósitónktól). Budapest­ről érkezett kedvezőbb tudósítások folytán, az itteni piaczon a ter­ményüzlet is kedvezőbb hangulatot vett, s az üzleti forgalom is élénkült, miután a magyar búzára nézve a külföldre való szállí­tás több irányban kilátásba van helyezve. T. búza (a múlt heti árhoz képest 30—40 krral emelkedett) 5.80—6.20; vagyonrako- mánynál 6.30—6.60; rozs és kétszeres (szintén emelkedőben) 4.60 —4.80; árpa (változatlan) 4.50—5; kukoricza (lanyha) 5.20— 5.40; zab (csekély kereslet) 4.60—4.80 mmkiut. Színház. Hétfőn, július 30-án Csiky László, a társulat egyik kiváló drámai erejének juíalmáúl: „Egy a mi népünkből“ (Einer von unsere Leute), Berg kitűnő énekes bohózata adatott, nem nagyobb közönség eiőtt, mint minőkhöz nálunk a jutalomjáté­koknak szerencséjük szokott lenni. A czimszerepet, Stern Izsák házaló zsidó nagyszabású és hálás szerepét ugyan Hosszú Antal vidéki színész, mint vendég játszotta, de az illem követeli, hogy jutalmazott Csiky Lászlóról szóljunk első sorban, ki ma Sternfelsz, a fegyencz igénytelen kis szerepében a legapróbb részletekre is kiterjedő rendkívüli figyelemről tett tauuságot. Hosszú Antal (Stern Izsák) minden tekintetben ügyes hűség­gel állította elénk a szegény, de becsületes házaló alakját. Elénk játékával, alakításával, de különösen csalódásig hűen utánzóit zsidó diaklektusával eléadott ötleteivel számos derült hangulatot keltett s tapsot aratott. Említésre méltó szereplők még Kilke- mezei V. (Tini), Lovászi (Hajnalosy), Csiszár, (Törő), Szar­vasi (Kertész), kik mindnyájan nagyban emelték az előadás sikerét. Kedden, julius 31. Souppée kedves zenéjü operettejét, a „Fati ni t zá-“t elevenítette fel újra a szegedi színtársulat, igen szép közönség részvéte mellett. Valóban helyesen, mert közönsé­günk előtt úgyis csak az operették a kedveltek, másrészt pedig, mert a mai ujdonságsilány világban az igazgató sem képes eléggé közönségünk Anyás Ízlésének eleget tenni. Hisz van még számtalan operette („Gascognei nemes,“ „Kornevilei harangok “ „Donna Juanita,“ „Tiszt urak a zárdában,“ „Nap és hold“ stb.) melyek mind kedveltek voltak nálunk egyidőben. A mai darab czimszerepét Őr ley Flóra (Vladimir) a tőle már megszokott szeretetreméltó kellemmel, felülmúlhatlan kedvességgel s páratlan otthonossággal töltötte be. Kövesi Róza (Lidia) szintén. Ör- leyvel előadott kettősei nagy tetszést arattak. Mindketten számos taps és kihívásokban részesültek. M i k ei (Kancsukoff), kinél jobb komikus aligha volt még színpadunkon, elemében volt. Kitűntek még Angyal Ilus, Mátrai Margit, Somogyi Nelli, Gon dáné a hárem-hölgyek, kik szépen előadott énekrésziikkel, Hun fi, és Németh, kik ügyes játékukkal nagyban járultak az előadás sikeréhez. Szerdán, augusztus 1. „A mikádó," Sullivan gyönyörű zenéjü operettéje. Zeneileg ritkán hallottunk még szebben, correk- tebbiil eléadott darabot, mint a mait, de ritkán is volt még vá­rosunkban annyi jól összeválogatott s zeneileg képzett tagból álló operette-társulat, mint az Aradié jelenleg. A mai darabban minden egyes szereplő méltán megérdemli, — de első sorban mégis az I. felv. rendkívül szépen eléadott madrigalquartettjét illeti elismerés. Azután jön Örley Flóra (Yum-yum) az operettek életadója, kinek kedvessége ma nem ismert határt, a Nanki Poo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom