Eger - hetilap, 1888

1888-09-25 / 39. szám

311

egész reverencziával megkérni, liogy a Széchenyi-utczában a Preszler-házon felül eső résznek, hol még szintén egri Széchenyi- utczai, s nem épen utolsó városi adófizető polgártársaink laknak, — rendszeres öntöztetését kegyesen elrendelni méltóztassék.

Több Széchenyi-utczai lakos.

— Rendőrhatóságunk becses figyelmébe. Eégi szokás vámsunkban, hogy a szobákat söprő s tisztogató cselédek, szoba- cziczusok, inasok, szolgálók stb. reggel, mikor a szobákat tisztogatják, a por törlő ruhákat rendszerint az ablakon át az utczára porolják ki, az utczán járókelők szemeinek, s ruháinak nagyobb gyönyörűségére. Csak egy szigorú rendeletbe, s egy pár érzékeny büntetéspéldába kerül, hogy e piszkos visszaélésnek hosszú időre eleje vétessék.

A színészek búcsúja. Az Aradi Gerő igazgatása alatti szegedi színtársulat, közel harmadfél havi itteni működése után, tegnap, f. hó 24-én vett búcsút városunktól. Az igazgató s társulata ez alkalommal, a mi a pártolást illeti, nem valami kedvező visszaemlékezéssel hagyja el városunkat, habár szinészeinknek magán társas köreinkben való szives fogadtatásuk ellen aligha volt panaszuk. De hát nagy mértékben paralizálja ezt a kedvező körülményt egy másik, kedvezőtleu, az t. i. hogy főleg az utolsó hetekben a színészeknek csaknem kivétel nélkül folyton üres padok előtt kellett játszaniok. Ki tehet róla? A tanulság ebből ismét csak az, miszerint városunk nincs oly anyagi viszonyok közt, hogy egy nagyobb szabású színtársulatot huzamosabb időn át megfelelő pártolásban részesíthessen. De ez igy van másutt is. Krecsányi aligha jobb kedvvel, s tömöttebb erszénynyel hagyja oda ős Budát, mint Aradi — Egert.

— Az idei szüret. A szüretet a szomszéd községek szőlőhegyein, igy egyebek közt Kerecsenden és Deménden, a hét folyamán megkezdték. Egerben, — úgy halljuk, — jövő október hó első napjaiban fog a szüret megindulni.

— A miskoíczi borkiállítást, mely Koburg Fiilöp herczeg védnöksége alatt áll, f. hó 22-én délelőtt tizedfél órakor nyitotta meg Matlekovics Sándor államtitkár. A megnyitás előtt testületileg tisztelegtek a kereskedelmi és iparkamara tagjai az államtitkárnál s nevükben Radványi István elnök mondott üdvözlő beszédet. A kiállítás területén ezalatt nagy közönség gyűlt egybe; ott volt V a y Béla báró főispán, Melczer Gyula alispán, Radvánszky báró, továbbá a megyei, városi és egyházi hatóságok számos képviselője. — Matlekovics államtitkár, kit lelkes éljenzés köszöntött a kiállítás területén, megnyitó beszédében röviden méltatta a kiállítás jelentőségét s felhívta a termelőket és kereskedőket, hogy ernyedetlen és előrelátó munkássággal pótolják a filloxéra okozta károkat. Az államtitkár ezután a közönség élén bejárta a kiállítást. Az egyes termekben a kiállítók maguk szolgáltak felvilágosításokkal. A biráló bizottság délelőtt tizenegy órakor alakult meg. Délután egy órakor a kereskedelmi és iparkamara diszebédet adott az államtitkár tiszteletére. Az első felköszöntőt Matlekovics mondotta a királyra, utána Radványi István Koburg herczeget köszöntötte fel, Kovács Gyula dr. kamarai titkár pedig az államtltkártéltette

— Recsky Andor, a tisza-eszlári' rituális-gyilkossági pörből

ismeretes csendbiztos, — a hírneves, és megyénkben is jól ismert néhai Recsky Bandi fia, a múlt héten a Tóbik-pusztán, az egyik Ilii- szerint lőfegyverrel vetett véget életének, más verzió szerint a tiszaparti morotvák között egy fűzfára akasztotta fel magát; egy hátrahagyott levelében ugyanis, állítólag, azt Írja: „A legkomiszabb halálnemet választottam; egy kötőfékkel kötöm fel magamat, hogy szenvedélyeimet utoljára mégis megfékezzem.“ — A boldogtalan ember Szabolcsin egye egyik ősrégi családjából származott. Atyja, ki élemedett korában alig pár évtized előtt szintén öngyilkossággal vetett véget életének, hajdan még vagyonos ember volt, s nyílt, vendégszerető úri házának, s különösen az általa rudezett agarászatoknak hire messze földön el volt terjedve. Az öreg úr a hatvanas évek elején az „Eger“ lapba is gyakran irt közérdekű czikkekef. Fiára azonban már alig hagyott valamelyes örökséget, úgy, hogy ez kénytelen volt a megyénél csendbiztosként szolgálni. Az utóbbi években azonban végkép elzüllött, s rokonainál és régi jó ismerőseinél, mint tűrt vendég tengette szomorú életét, melyet aztán a múlt napokban eldobott magától. * >, ■ y

— Rendőri hírek. Szerencsétlen halál. Hornyák Lajos egri illetőségű kőmives munkavezető alatt, folyó hó 20-án, amint az alapítványi épület udvarán javítás czéljából felállított állványon Muth János kőmives- és Fügedi József á'cssegéd közreműködésével némi helyreigazítást akart eszközölni, egy szarufa kettétört, minek következtében Muth Jánossal együtt a harmadik emeleti

állásról lezuhant és pedig oly szerencsétlenül, hogy a két alsó állás elmelőzésével egyenesen a földre esett s a rögtön érkezett orvosi segély daczára egy félórái vonaglás után kiszenvedett. Társa, Muth János, sokkal szerencsésebben járt, amennyiben esés közben a legalsó álláson felakadt, miáltal arczán és karján szenvedett csekély sérüléssel sikerült neki a biztos halált kikerülnie; úgyszintén Fügedi Józsefnek is, a ki egy gerendába kapaszkodva, fent maradt s az ijedtségen kívül egyéb baja nem történt. — A kir. ügyészség a vizsgálatot elrendelte.

— Veszélyes szúrás. - Mustos István urasági kocsis e hó

23-án éjjel 3/4 11 órakor a plébánia előtt két egerszalóki illetőségű czigánynyal összeverekedett, miközben az egyik jobb oldali nyakperecze alatt az iiterét egy késsel ketté szúrta. Nagy meny- nyiségü vért vesztett, mig társai „Széchenyi-utczai“ lakhelyére vitték, s [ha. dr. Danilovich Pál megyénk jeles főorvosa gyors megjelenése s rögtönös intézkedése által a vérzést az orvosi rendőri segély megérkeztéig vissza nem tartja, menthetetlenül elvérzik. A helyszínére érkezett rendőrség még ugyanazon éjjel az irgalmasok kórházába szállította, hol dr. Igács József irgalmas rendi főorvosnak egy szerencsésen alkalmazott műtéttel sikerült a vérzést teljesen el- fojtani s igy életben maradása több mint bizonyos. Az elönyomozat szerint a tettes Danyí Fereucz egerszalóki illetőségű czigány, kinek elfogatása iránt a törvényes lépések tüstént megtétettek.

Színház.

Hétfő szept. 17. Z i 1 a h y G y u 1 a, a társulat drámai osztálya kiváló tehetségű tagjának jutalmáúl „Petőfi és Bém“ Egervári látványos színmüve, a 48/49-iki szabadságharcz idejéből merítve. Nem a darab, — mert biz’ az egy fabatkát sem ér, — hanem jutalmazandó ama szép érdeme, melylyel rokonszenves játéka és gyönyörű alakításai által oly rövid idő alatt meg tudta a maga részére nyerni elismerésünket, vonzott ma elég számú közönséget a színkörbe; aztán meg az igazat megvallva oly gyenge lábon áll egyáltalán mai napság már a hazafiasság, hogy szinte jól esik, ha legalább a színpadon eszünkbe juttatják. Zilahy mint Petőfi Sándor ifjúi tűztél áthatott szép lelkesedéssel játszotta szerepét és szavalta el koszorús költőnknek a darab szövegébe alkalmilag ügyesen beleszőtt költeményeit. Follinuszné (Julia), Angyal II us (Toroczkói Irén), Lovászi (öreg Petőfi), Sz. Németh (Bem) Takácsné (Petőfimé) Gondáné, Szarvasi, Kiss Ferkó, stb. stb. mind megannyian sok ügyességgel játszottak. Jól sikerültek az élő-képletek is, és különösén a „Petőfi ébredése“ drámai költemény keltett nagyobb hatást.

Kedd. szept. 18. „A k er tész-1 e ány“ Lecoq kedvelt operettje, melyben Kövesi Róza ragyogtatta Mikaela szerepében szép hangját, ügyes játékát és ízléses toilettejeit. Kívüle még Hun fi (Morales) ki ma igen jól nézett ki, Angyal II us (Josefa) Mikei (a király) Kiss Ferencz (Gaetan) S z. Németh (Don Mosquitos) Gondáné és Lovászi excelláltak.

Szerda szept. 19. Feuillet egyik legjobb színmüve: „Egy párisi regény“. Eltekintve attól, hogy a darabban megoszló nagyobb szerepek oly ügyes kezekben voltak, s oly szép sikerrel nyertek megoldást, melyek mindenike megérdemelné, hogy velők tüzetesen foglalkozzunk ; mindazáltal az egyetlen debut, a Zilahy Gyula Chebrial bárójában láttunk oly meglepő, s minden várakozásunkat felülmúló alakítást, melyről a legkisebb ráfogás, nagyítás, vagy plane hizelgés nélkül igazán elmondhatjuk, hogy az minden tekintetben mesteri volt, olyan, aminővel fővárosi színpadon is nagy hatást csinál vala. Alakításának fénypontját a színmű 4-ik felvonása s ebben ama jelenete képezi, midőn a ballettet megvendégelve, az estély közepeit poharát az opera előtánczosnőjére ürítve, toasztja közben kínzó tüdőbaja miatt ájulástól tartva levegőért az erkélyzetre rohan, s szélhüdés következtében mintegy villámütésre esik hanyatt, és terül el az erkélybe t lépcsőzetén. Angyal II us mint Guerin Róza főfő ballerina Jgézőeu nézett ki és kedves jelensége volt az estnek. Kitűntek még különösen szép játékukkal Follinuszné (Mareelle) P á 11 f fy n é (Therese) N P á 1 ff y (Tárgyú) S i p o s n é (Targyu- né) Lovászi, Szarvasi stb.

Csütörtök szept. 20, P á 11 f in é H. H e r mi n jutalmául „K or- n éli a“ Toldy István hatásos színmüve szép közönség jelenlétében.

Péntek szept. 21. „A suhancz“. Konti operetteje hatodszor.

Szombat szept. 22. „Sarah grófné“ Ohnet gyönyörű drámája, és , Vasárnap szept. 23. búcsú-előadásúl „A király-fogás“ Konti- ,' n$ eddigelé legsikerültebb operetteje, mely alkalommal a közönség közel zsúfolásig tölté meg a színkört. Sz.

Felelős szerkesztő: SzaToó Ig'ia.ácz.