Eger - hetilap, 1888

1888-05-22 / 21. szám

163 netet rendeztek felöltöztetett lovaikkal. A káptalan „Szent János könyvének“ — Liber S. Joannis — leltári jegyzetei szerint, si­került némely darabot megmenteni; igy Oláh püspök még többről tesz említést, melyet Frangepán püspök hagyatékának emlit. Az eperjesi senatusnál és a pozsonyi káptalannál történt letéteményezésekről és visszavételekről is több okmányunk vagyon. Később hogy a szaladó világban ezen egyházi szerek hová lettek, nem tudatik, melyek közül legnevezetesebb szent Barna­bás ereklyéjének ezüst mellszobra. A székesegyház ruháinak legrégibbje ez idő szerint Bársony György püspöknek vörös bársony alapon, aranynyal gazdagon híme­zett két misemondó ruhája és felszerelvényei. Valódi történeti műkincs e két casula, melyek egyikén a magyar motivumos rózsák és tulipántok gazdag kivarrása tanús­kodik a korszak barrokba hajló stíljéről, hasonlóan érdekesek műiparunk szempontjából a velumok, pallák, burzák hímzései is. A másikat pedig két nemesi czimer, kihimezett betűk és évszá­mok teszik történeti okmánynyá. A casula elején az egyik cimer- paizson kiterjesztett szárnyú angyal látható, jobbjában három lili­omszálat tart, baljában pedig koszorút, felső részében pedig sisa­kos mellkép vagyon, a paizs tetején G. S. G. A. G. M. betűket véljük fölismerhetni. A casula hátsó részén levő czimerben pedig felül keresztet, infulát, pásztorbotot látunk, a paizs felső mezőnyében három szál liliom, az alsóban két búza kalász között fölfelé emelkedő kígyó, a paizs oldalain két gólya vagyon. E paizs Bársony püspök czimerét mutatja, mint ezt a G. B. E. A. azaz: Georgius Bársony Episcopus Agriensis, nem kü­lönben a 1676-diki évszám is nyilván bizonyítja. Bársony ugyanis 1675—78-ig volt egri püspök, de szék­helyét Kassán tartotta. Ezen lángbuzgalmu püspök az ellenrefor- matiónak volt bajnoka, ki Hevenessy szerint mint szepesi pré­post, négy év alatt hétezer protestánst nyert vissza az egyháznak, vitázó könyvet írt ellenük, viszont igen nagy gyűlöletnek és üldöz­tetésnek lett czéltáblája: úgy hogy 1672-ben útját állották, kísé­retét szétverték, testvérét megölték, magát is halálos sebbel vag­dalták össze, melyből ugyan akkor csodálatosan kiépült, de később mégis e sebek lettek halálának okozói. Ezen vértanúi szenvedésről tesz említést X. Kelemen pápá­nak hozzá irt brevéje; e martyr-koszorú és buzgalmának egyéb jelei emelik Bársony püspöknek áldott emlékét a szent Buldus, boldog Bánffy Lukács egri püspökök fénykörébe. Ily püspöknek egyházi ruhái hogy ne volnának drága ereklyéink ? Bár a késő századokra tudnék azt megőrizni! . . Ezeken kívül, ott volt még Erdődy Gábor püspöktől is egy czimeres mennyezetünk — baldachinum, — ezüsttel gazdagon ki­Látva szent termékit és hogy a föld vállain nyugaszt, A teremtő áldozatos hegy-királylyá tette azt. (17) E hegy-király, hogy méltó nő sarjaszsza ki törzsfáját, Feleségül Méná-t vette, szűz anyának szent lányát. (18) Idő múltán, hogy e szép pár a szerelmet élvezte, Magát a virágzón ifjú nő anyának érezte. (19) Első szülötte Majnák a volt, kigyó-nők kedvese, Ki szárnyát féltve villámtól, menhelyt vízben kerese. (20) Majd Daksa tűzben halt lánya, Siva neje, mig éle, Hamvából hogy újra keljen, Szati szállt méhébe le. (21) A dicsőt jámbor nejével igy nemzé a hegy-király, Mint az erény boldogságot nemz, ha küzd és ki nem áll. (22) Virág-eső, kagyló-zene, szél, por nélkül, üde lég Jelzek a napot, melyen a föld e bája születék. (23) Melytől ő ragyogott, anyját is szebbé tette a fény, Mint Vidúra hegyét a zápor után fakadt növény. (24) Növekedvén a kisded, szép testét fejlesztette volt, Miként uj fényt, adó uj részekkel gyarapszik a hold. (25) * 17 * * * 21 fölfelé lövelt sugarakkal ébreszti az orom tavában levő lótosz virágokat, melyeket a risik le nem téptek. A két risi, vagy böles alatt értendők a hetevény az az gönezöl-szekér személyesített csillagai, melyek tehát csak oly kevéssé állanának magasabban a hegyoromnál, hogy az ott levő virágokat kezükkel szakíthatják. 17) Tekintve a hegy azon érdemét, hogy áldozathoz való dolgokat termel, s a földet vállain tartja, a teremtő oly királylyá tette, ki áldozatokban részesül. 20) Hindu rege szerint a hegyek egykor szárnyakkal ellátva röpültek ; de az istenek attól félve, hogy rajok esnek, megbízták lndrát, hogy villámaival szár­nyaikat csapkodja le. Majnáka, hogy e sorsot kikerülje, az óceánnal kötve ba­rátságot, annak vizében rejtőzött el. 21) Daksa Siva apósa, Szati atyja vendégségbe gyiijtvén az isteneket, vejét, kit rut alakja miatt utált, mellőzte. E fölött Szati annyira felindult, hogy elhamvasztotta magát. Most pedig hogy újra születvén, Sivával ismét egyesüljön, Ména méhébe szállott le. hímezve, de már nagyon megvásott, a lefüggő négy oldalon az Erdődyek czimere látható eme fölirással: Anno 1725. Comes Gab­riel Antonius Erdődy de Monyorókerek, Episcopus Agriensis. Igen óhajtandó volna e műdarabnak kijavítása és megkimélése. Erdődy püspöktől egyébként igen gazdag ornátusaink vannak az érseki udvarban, melyek bizonyára fénypontját képezték volna tárlatunknak. Történeti becscsel bir továbbá a Mária Terézia koronázó ruhájából készült, miseruha is, mely az egri parochia tulajdona. E ruhának történeti értékét nemcsak a korszerű, gazdag arany hímzések, hanem Írott okmány is igazolja. Valóban, mú­zeumi kincs! Ezzel szemben hét igen nagy műbecscsel biró régi casula volt még kiállítva, melyeket csak akkor méltányolhatnánk egész értékük szerint, ha drága szöveteiknek, korszerű kivarrásaiknak, magyar ízlésű hímzésüknek titkaiba mélyebben ereszkednénk. Van még az egyházban egy igen régi és felette gazdagon aranynyal kivarrt antipendiiimunk, mely azonban mint használatban levő ez idő szerint nem volt kiállítva; de megérdemlené a szakér­tők és conservatorok teljes figyelmét. Leggazdagabb hímzésű régi casuláink a Barta és Dobronyai- félék; kétségen kívül ezek képezték kiállításunk fénypontját, me­lyek ép ezért a legkiválóbb helyen ragyogtak. Mindkettőt más alapra tette át Szüts Emil ur, és igy felújítva a tisztelt közönségnek osztatlan tetszését vívta ki. Barta István és Dobronyai Miklós is Eszterházy püspök el­ső éveiben lettek kanonokok, és a múlt században hozták a szé­kesegyháznak nagybecsű áldozataikat; de mig a Barta casulája a XIV. Lajos-féle udvari hímzések nehézkes mintája után készült: Dobronyaiénak rajzai meglepően finomak, motívuma egyházias, tudniillik a buzakalász, virágok, pillangók, levelek, szőlőfürt és vesszők gyönyörű összetűzéséből van alakítva. Ennek mintájára lön megrendelve a legújabb ornatus, mely­nek harmonikus stylszerü rajzai, beosztása, díszítésének arányai, nem különben az ezüsttel gazdagon áttört keresztszövetü alapkelme (ezüst brocát) Bécsben, Budapesten, Esztergomban és más székvá­rosokban a legmagasabb körök tetszését vivta ki, a müértők kö­zül különösen kiemelem Lippert lovag primási építész és Sajósy Alajos akad. festész urak teljes megelégedését. Uj ornátusunknak három pluvialéja, két infulája, négy dal- maticája a megfelelő stólák, manipulusok, tunicellák, keztyiik, czi- pőkkel együtt közel 13000 forintba kerültek; eliez a volt őrkano­nok ur még saját részéről 740 forinttal járult, hogy e fenkölt áldozat, — melynek eszméjét kivált ő hordozta és érlelte, — annál megfelelőbb kivitelt nyerhessen. Az Isten dicsőségének magas gondolata lelkesítette hasonló Családilag Pár v a ti volt, aztán Ulmá lett neve, Mert anyja e szóval fékezé, ha tulment szent heve. (26) Bár sok testvére volt, ő lett szeme fénye atyjának; Más virág mellett a méhek is a mangó-ra szállnak. (27) Mécsnek szebb láng, égnek tejút, s mint bölcsnek a tudomány, Szolgál díszére, úgy szolgált atyjának a csoda-lány. (28) A Ganges homokos partján mint piczike gyerek még Társival gyakran báb- s labda-játékban gyönyörködék. (29) Majd tanult; s eszébe úgy szállt a mit egykor tudott már, Mint őszszel vízre hattyu-raj s éjjel a fűre fény száll. (30) így lön gyermekből serdült szűz, ékszer nélkül bűvölő, Nem bor, mégis részegítő, Káma-nyil, szivet ölő. (31) Mint napsugártól nyílt lótosz, s kép, ecsettel alkotott, Teste a gyöngéd ifjúság színében úgy ragyogott. (32) Hol lépett, rózsás körmeitől lába úgy világla, Mint a hibiskus-cserjének szin-cserélő virága. (33) Csengő ékszerrel bokáin, hajolva, oly bájjal járt: Nem tudnád, őt, oktatta-e hattyú, vagy ő e madárt' (34) Arányos, szép lábszárát a teremtő kiformálván, E mintára egyéb tagját alkotni könnyebb lön már. (35) Szép az ormány s a banán-gyök; de az kemény, ez hideg: Czombjával hát bármelyik is hogyan mérkőzhetne meg ? (36) Ágyékinak szépségére vall, hogy Siva keblére Jutott, aztán, hova más nő még csak vágygyal sem éré. (37) Köténykéjén fölül látszott, selymes szűz-moha fényt, szórt, Mint a sötét gyöngy, melyet öve közepén viselt volt. (38) 26) Párvati — kegy-leány. — „TJ-má ne tedd“ igy inté anyja, hogyne szigorkodjék nagyon. 30) Előbbi életében szerzett ismeretei újból fölmerültek emlékében. 31) Káma Cupido. 33) A hibiscus mutabiPs virágai napjában többször szint változtatnak. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom