Eger - hetilap, 1888
1888-03-20 / 12. szám
93 nem zárkóztak el a nyilvánosság elől, liogy az által buzdiisák azon fiatal urakat, — kik ezen, sajnos a mai világban nagyon is nélkülözhetlen sport-nemet nem ismerik, — a test edzés és vívás gyakorlására. A liusvét másod napjára kitűzött estély története pedig ez: alulírottat a dalkör megbizta Husvét másod napján hangverseny rendezésére. Azonban látva azt, hogy dille- tansokból egy hangversenyt összealkotni ily rövid idő alatt majdnem lehetetlen, a dalkör pedig a szegedi versenyre készülvén, minden idejét ezen czélnak szenteli, ezen hathatós okoknál fogva T^hát, a hangverseny eszméjével felhagytam, illetőleg: felhagytunk. Ekkor kértem fel br. Chappou Samut és tanítványait, kik legnagyobb részt a dalkör tagjai is, hogy egy diszvivással egybekötött dalestélynél közreműködni szíveskednének, kik tekintve a •zélt, a legnagyobb szívességgel válalkoztak is. Hogy ezen estély jövedelmét fele részben a hevesmegyei nőegylettel kívánjuk megosztani, ennek egyszerűen az a magyarázata, — hogy a farsangon rendezett bohózatos dalestélyünk a tisztelt nőegylet által évente tartatni szokott bohócz-estélyhez a farsang rövidsége miatt oly közel esett, hogy az lett hangoztatva, mintha a tiszt, nőgylet estélye általunk jövedelinileg megcsonkíthatott volna, — Tekintve, hogy a hevesmegyei nőegylet a jótékonyságot tűzte zászlajára, — az Egri Dalkör feladata pedig csak a közmivelődés előmozdítása, — mint már több izoen is tette, - a dalkör meghajolva a jótékonyság ■előtt — elhatározta, hogy tekintve az általuuk netalán akaratlanul okozott jövedelmi csonkulást, — de tekintve magát a nő- egylet czélját is — a Husvét másod napján tartandó estélyünk jövedelmének felét, a hevesmegyei jótékony DŐegyletnek felajánljuk, — mit egyleti elnökünk buzgó, s minden nemes és jóért lelkesülő kedves neje, a nőegylet elnökségével azonnal tudatott is. Kik által ajánlatunk elfogadtatott. Ezt kívántam az igazság érdekében tudomásra hozni. Eliássy Ferencz. — Feleki Miklós, a budapesti nemz. színház első rangú drámai művésze, jövő csütörtökön, f. hó 22-én kezdi meg színpadunkon, három előadásra terjedő vendégjátékát. — Az idei sorozás. — A pétervásári járás sem volt szerencsésebb az előbbenieknél az idei ujonczozást tekintve; — sőt még oly csekély alkalmassági százalék sem lett elérve, mint ez az alább adottakból kitűnik. — A járásnak a múlt évi tartozás bevonásával együtt 99 ujonczot, 27 póttartalékost és 15 honvédet kellett volna állítania; erre besoroztatott 64 ujoncz, 1 póttartalékos és 15 honvéd, — s igy a felmaradt tartozás 35 ujoncz és 26 póttartalékos. — A besorozottakon kivül 16 egyén mint családfen tartó lett felmentve, 81 kicsinynek és 520 egyén testi fogyatkozással, vissza helyezendőknek találtatott, 5 egyén mint nyomorék törölve lett; felülvizsgálatra megy 34 egyén, egy hadköteles személyazonosságának megállapítása végett a vizsgálat elrendeltetett. Az összeirt 835 ember közöl 98 egyén maradt el, részint igazolva, részint igazolatlanul. Mint előbb részleteztük, az összes 835 ember közöl 80 soroztatván be, a hadképesség nem több mint 9 5°/0, vagyis 10 sem válik be katonának. A sorozó bizottság jelenleg Gyöngyösön működik. — Az egri árvagyámi számadások ügye. Annak idején részletesen megírtuk lapunkban, hogy Eger város árvagyámi számadását s mérlegét Éliássy Ferencz, az egri ipar- s kereskedelmi hitelintézet könyvelője, hosszas, fáradságos munka után elkészítette, s a hatóságnak beterjesztette. A hatóság megkereste a kereskedelmi m. kir. ministeriumot, hogy e számadás fölülvizsgálá- sára, valamint az egri árvagyámpénztárnál újabban életbeléptetett ügykezelés és könyvvezetés megbirálására saját kebeléből szakértő közeget küldjön ki. A nevezett miuisterium azonban, a megyehatósághoz intézett leiratában egy ily szakközeg kiküldését megtagadta, s utasította Hevesmegye hatóságát, hogy a kérdéses számadás, és ügykezelés megvizsgálására a megyei árvaszéktől küldjön ki szakértő közeget. Ennek folytán a megye alispánja, a megyei árvaszéki elnökkel egyetértőleg, a kérdéses számadások s ügykezelés szakszerű megvizsgálására Kovács József megyei árvaszéki számvevőt küldötte ki, és számvizsgálati segítségül Dosztál Ferencz egri keresk. s iparhitelintézeti tiszt, segédkönyvvezetőt rendelte melléje. — Választás. A megürült Egervárosi községi iskolaszéki pénztárnoki állásra Glósz Károly, egri polgár lett f. hó 18-án egyhangúlag megválasztva^ — „Ünnepnapok“. Kiss József felkéri mindazokat, akik „Üunepnapok“ czimű könyvére gyűjtő iveket elvállaltak, hogy azokat — akár eredménnyel, akár eredmény nélkül — hozzá beküldeni szíveskedjenek, hogy a nyomtatandó példányok száma iránt magát idejekorán tájékozhassa. Szerző lakása: Budapest V. váczi körút 80. — Az árvíz megyénkben. A tavaszi áradatok, melyeknek fenyegető, részint veszélyes voltáról, hazánk különböző vidékeiről a lapokban naponta aggasztóbb hireket olvasunk, — a múlt napokban megyénk területének egyes pontjain szinte kisebb-nagyobb mértékben fenyegető módon léptek föl. Az eddig beérkezett hivatalos jelentések szerint Verpeléten a nagy megyei hidat sodorta el az ár. Hatvanban a vámháznál hatalmas jégtorlasz képződött, s árvízzel fenyegette a várost; de a jégtorlódást sü- került idejekorán szétrobbantani, s a várost az árvíz veszélyétől megmenteni. — Vámos-Györk község egy részét annyira elöntötte a rohamosan beállott ár, hogy mintegy negyven ház állott viz alatt; de a veszély már itt is el lett hárítva. Vámosgyörkön az áradást — állítólag — a kulturmérnökség által eszközölt csatornázás hibás volta idézte elő ; minek folytán megyei hatóságunk meg is kereste az illető kultúrmérnöki hivatalt, hogy az ott beállott árvíz megtekintéséről, s annak jövőre nézve szakértő módon való elhárításáról gonoskodjék. ügy halljuk: a nevezett hivatal e szemle alkalmával be is látta a csatornázásnál elkövetett hibákat s hiányokat, s hihető, hogy azok helyrehozásáról gondoskodni fog. — Bőd község hir szerint a legutóbbi napokban szintén küzdött az árvíz veszélye ellen; de e részben hiteles tudósítások még nem érkeztek. A füzesabonyi árviz- hirek-azonban minden alapot nélkülözőknek bizonyultak. — Jutalomjáték. Ma kedden, f. hó 20-án lesz az itt működő Miklósy-féle színtársulat egyik legtehetségesebb tagjának, Ürmén y i L a j o s n a k jutalomjátéka, mely alkalommal ugyancsak a jutalmazandó Ürményi Lajos által irt, „II. Rákóczy György“ ez. történelmi dráma fog szilire kerülni. E darabot, jó sükerrel, már a kolosvári nemzeti színházban is előadták. Mi nyomtatva olvastuk e folyékony versekben irt szimüvet, s azt hiszszük, jól eléadva, itt is hatást fog kelteni, bár rendkívül nagy személyzete miatt, — azt gyanítjuk, — sok kihagyásra szorul. A darab újdonsága mellett azonban még egyéb körülmény is van, mely a mai jutalomjáték tömeges pártolására szinház látogató müveit közönségünk becses figyelmét fölhívja, s ez az: hogy Ürményi Lajos színművész, Ürményi Mihály egykor hevesi birtokos, és 1848/9-iki honvéd fia, s igy megyénk szülötte, ki 1861-ben Lipcsey Péter akkori főszolgabíró mellett mint tiszti esküdt becsülettel szolgálta megyénket, de kit ifjú heve s a színművészet iránt ellenálhatlan szenvedélye ragadt a világrengető deszkákra, hol, tehetségeihez s a körülményekhez képest, főleg tanulmányos szorgalma s törekvései által szintén becsülettel állja meg helyét. Ürményi Lajos e kivül, főkép a provincziális lapokban elszórt apróbb müvei, s ma előadandó drámai kísérlete által az irodalmi téren is munkálkodott. Ez ép oly derék, mint rendkívül szerény földin knek, — mint az itteni szintársulati ismert sanyarú viszonyok közt nehéz gondokkal küzdő családapának is, — mai jutalomjátéka pártolására ismételve föl hívjuk t. közönségünket annál is inkább, mert épen közönségünktől függ, hogy Ürményi Lajos földinkuek, a göröngyös színi pályán sok viszontagság közt eltöltött 30-ik éve fordulójának e mai estén ünnepelt jubileumát, igazi jutalom játékká tegye. — Jutalomjáték. A jelenleg városunkban tartózkodó Miklósy- féle színtársulat karszemélyzetének pénteken f. ,hó 23-án lesz, a jutalomjátéka, mely alkalommal a „Tót leány“. Almásy kitűnő népszínműve kerül szilire. Nincs az istennek lelkes teremtménye mely nagyobb nélkülözésnek, nagyobb mellőzésnek volna kitéve mint a Statist a, s már csak ezért is, azt mondhatjuk legjobban megérdemli a pártolást, hisszük tehát, hogy városunk szinpártoló közönsége, ha eddig nem, de legalább a jutalomjátékuk alkalmával csinál nekik egy jó napot. Szinház. A saison unalmas estéin vendégekkel segít az igazgatóság, mi kétségkívül a leghelyesebb megoldási mód lenne a támlás és körszékeken tátongó üresség betöltésére, s hogy mindennek daczára mégis minden estén üres a szinház, annak talán az az oka, hogy közönségünk még mindig várja Kissnét — vagy ha ót nem, legalább azt, vájjon legközelébb melyik elsőrangú művésznő van kiszemelve Miklósy Gyula színigazgató úr által arra, hogy a közönség ismét oly szépen felültettessék. De ha nem jött is Kissné, itt volt helyette Bákosy Szidi úrnő a nemzeti szinház egyik jeles tagja; ki vendégszereplését hétfőn márcz. 12-én kezdte meg a „Női harcz vagy párbaj szerelemben“ Seribe kitűnő vigjátékában mint Autevalle grófné. A vendégmiivésznő várakozáson felül meglepett bennünket, s csak azon sajnálkoztunk, hogy nem telt ház gyönyörködhetett szép játékában. Közönségünk mindjárt első kiléptekor tőle telhető tapsviharral fogadta, s minden felvonás után háromszor hivta a lámpás elé. Rendkívül elegáns, könnyed játékával, nemcsak a közönséget, de szinésztársait
