Eger - hetilap, 1888

1888-02-28 / 9. szám

68

1 hí főesperesuek székesegyházi főesperessé, és Babies János idősb mesterkanonoknak pankotai főesperessé való fokozatos előléptetését. jóváhagyta, s az ekként, megüresedő utolsó mesíerka- nouoki állomást Eperjessy Ferencz ezimz.-apát, szabolcsi főes- peres és polgári plébánosnak adományozta.

— Szmrecsányi Pál egri székesfőkáptalani kanonok őnsgá- nak király ö felsége közelebbről a typultai czimz.-apátságot adományozta.

— Az uj kanonok. Eperjessy Ferencz, 1814-ben született, s 1837-ben szenteltetett pappá. Jelenleg tehát élete 74-ik, s áldo- zársága 51-ik évében van. Az uj kanonok ő nsga több éven át volt az egri érs.-lyceum pltilos. fakultásánál az egyetemes történelem tanára.

— Személyzeti. Beik}' József sajószögedi lelkész állásától felmentetvén, betegsége tartamára nyugalomba helyeztetett. — Zábrátzky György apátfalvi káplán sajószögedi ideigl. lelkészhelyettessé, Ragó Ferencz nagyiváni káplán apátfalvi káplánná, Szakali János felsőgyöngyösi káplán dédesi lelkészszé, Fülöp Elek kunszentmártoni káplán felsőgyöngyösi káplánná, 'Barcsak Mihály polgári káplán kunszentmártoni káplánná, Móz er Béla dédesi ideigl. lelkészhelyettes polgári káplánná, W a bluer Géza (rozsnyómegyei) feldebrei káplán detki káplánná neveztettek ki.

— Estély. Fényes estélyt (házi-bál) adott e hó 25-én Gáspár dy Géza, városunk közszeretetben álló tekintélyes ügyvéde, főutezai vendégszerető házában, melyen városunk intelligentiájának nagy száma volt jelen. — Ez estély egyike *volt a legsükerült,eb- beknek és legfényesebbeknek ez idén, úgy, hogy ha talán ez lenne az utolsó, s ezután ismét egy esztendeig megszakadna a már eddigelé végtelen számú estélyek sora, méltó befejezése lenne az eddig tartottaknak. A szívélyes háziúr minden legcsekélyebbre kiterjedő gondos figyelme, a kedves háziasszony, Gáspárdy Gézáué szül. Okolicsányi Coeleszta úrnő mindenkit, lekötő nyájassága, és a hétházi kisasszony, Anna és Coeleszta k.-a.-nyok szeretet- reméltósága eredményezték, hogy a belépés pillanatától kezdve a mulatság végéig minden jelenlevő, mintegy kis Eldorádóban érezte magát. Eldorádó is volt az a szó legigazabb értelmében. mert a mellett, hogy folyt a pezsgő, rhénusi és tokaji, három szobában a roskadozásig megrakott asztalnál, oly gazdag fogásokból összeállított vacsora várt a már ekkor a tánczhevétől kiéhezett, ifjú keblekre, amely mögött még Lucullus is elbújhatott volna a lakomájával. Vacsora alatt Mocsár} Imre andor- naki nagybirtokos, a háziúr egyik legbensőbb barátja mondott toasztot, a háziurat és kedves családját éltetve, majd a kölcsönös köszöntések után az egész társaság visszatért az ez estélyre egész kis paradicsommá átalakított szép nagy salonba. Ezután következett a cottillon, mely majdnem 1 teljes órát vett igénybe. Ettől az időtől kezdve lankadatlan tűzzel folyt a táncz Pa Fez

hosszas távoliét után neje már aggódva köröztette, haza kellett sietnie. Ekkor sajnálattal igy szólott: Hisz én még nagyon keveset láttam. Rómára nem Itat hónap, hanem hat év is kevés volna.

— Füzes-Abony ! — Pest — Miskolcz felé tessék kiszállani.

Türelmetlenül vártunk a Miskolcz felöl jövő vonatra, mely egy kissé megkésve érkezett be.

— Együtt tartsunk fiúk! hangzott fel szavunk. Most az egyszer azonban megjártuk.

Mint rendesen, úgy most is a Pest felé törekvő gyors-vonat oly kevés számú kocsiból volt összeállítva és annyira túl volt tömve utasokkal, hogy mi összebeszélt útitársak nemcsak nem mehettünk egy kocsiba, de még a kártyánknak megfelelő II. osztályba sem tudtak ellielyezui, hanem lettünk szándékunk ellenére is nagy urak. Első osztályban utaztunk.

Én egyik jó czímboráinmal egy kocsiba jutottam, hol épen egy szép jegyespár foglalt helyet együtt a mamával. Csinos egy pár gyermek volt, mondhatom. A férfi egy gavallér uhlánus hadnagy, deli termetével, szabályos arczvonásaival, nevető szép fekete szemeivel gyönyörű párja volt az ö még szebb nőjegyesének, ki egyszerű úti öltözetében is oly elegáns, oly ábrándosán szép volt, hogy a csinos hadnagy le nem tudta róla venni szemeit. Ábrándos két nagy fekete szeme, szabályosan szép és tiszta creol-areza, tilos orra, az a piczi piros száj ragyogó fehér fogsorokkal, az a karcsú termet, az az uhlanus fövegre emlékeztető orosz utazó-sapka, mely annyira jól állott szép viselőjének, mind megidézték a szép hadnagyot, úgy, hogy nem látott, nem hallott mást, csak igéző jegyesét.

Valóban boldog egy pár volt, kikben öröme telhetett nem

Kálmán nyugvást nem ismerő vonója talpcsiklandó csárdásai mellett, s belenyúlt egészen a világos reggelbe, amikor is kölcsönös „jó reggelt“ kívánva oszlott szét a szép társaság. A háziasszonyon és leányain kívül ott voltak: Bubna Hermanne Ella leányával, Bo- roviezényi Gyuláim, özv. Erdélyi Józsefné Marianna leányával, özv. Frantz Alajosné leányával Etelkával, Imre Miklósné Láontin leányával, Jekelfalussy Etelka és Ilona, özv. Mészáros Istvánná Kornélia leányával és Szabó Ellával, Mocsáry Imréné (Andornak- ról) özv. Okolicsányi Ödönné stb. stb. úrhölgyek. X.

— Koszorús „Egri dalkörünket“ az országos magyar dalár- egyesület, a f. é. jan. hó 8-án Bpesten megtartott rendkívüli közgyűlésének határozatából kifolyólag értesítette, hogy az ez évi országos dalversenyét és dalünnepét Szegeden fogja augusztusáé 1, 2, 3 és 4. napjain megtartani, s egyúttal felhívja dalkörünket az ünnep és versenyen való részvételre. Ezen felhívás folytán az „Egri dalkör“ választmánya f. é. februárhó 23-áu tartott ülésében kimondotta, hogy a versenyen és illetve ünnepségen mint működő tagegylet vesz részt, s felkéri az egyesület pártoló tagjait, úgy a dalmüvészetnek városunk és vidékünkben egyéb barátait, hogy ez útjában minél számosabban támogatni és kísérni szíveskedjenek. Miután pedig a résztvevők, min; eddig is szokásban volt, több kedvezményben részesülnek, — igy a vasúti kedvezményes jegy, ingyenes elszállásolás s más az ünnepség alkalmával felmerülő kedvezményekben, — az orsz. daláregyesület igazgató választmánya felhívása folytán szükséges bejelentése a résztvevők neve és polgári állásának; a bejelentésre záros határidőül 1888. évi marcziushó 10-ét állapította meg. Rendezési költség fejében az orsz. dalegyesület pénztárába minden működő tag után 1 írt, s minden pártoló tag után 2 frt szolgáltatandó be f. é. marcziushó 13-ig. Az „Egri dalkör“ a résztvenni szándékozók részére Búzáth Lajos gyógyszerész, egyesületi pénztárosnál aláírási ivet nyitott, a hol a pártolók, illetve más résztvenni kiváltók a 2 frt, illetéket is fizetik. Felhívjuk városunk és környéke hazafias és művészetszerető közönségét, hogy a már két Ízben ily versenyeken zászlaját diadallal meghordozott koszorús dalkörünket újabbi diadala elérésében minél többen támogatni szíveskedjenek; mit hiszünk és reményiünk annál is inkább, mert a műélvezet s a mulatság, melyet az ily országos dalünnepségek nyujtauak, még Szeged vendégszeretetével is tetézve lesz.

— Diszvivás és bankett. — Br. C h a p p o u Soma egri fogyom. tornatanár s vivó-mester magán-tanít ványai a jövő szombaton, márcz. 3-áu a délesti órákban a „Korona“-vendéglő helyiségeiben zártkörű társas estélyivel egybekötött disz- vivó-gya korlatot rendeznek a következő műsorral: 1. Fegy- vertáncz. 2. Leczke-vivás három részben karddal. 3. Ugyanaz vívótérre]. 4. Páros mérkőzés, kézfejre (manchette). 5. Ugyanaz egész testre karddal. 6. Ugyanaz vivótőrrel. 7. Manchette-vivás, három ellenfél egy ellen. 8. Fegyvertáncz a Rákóczy-induló melcsak a mamának, hanem a kis Ámornak is. Ritkán sikerül neki, a kis kópénak, ily fogást tennie.

Nagy uraságom nem sokáig tartott. Hatvanban már ledegradáltak a II. osztályba nagy örömemre.

Itt már külön kocsihoz jutottunk, újra találkoztunk mind a négyen. Mindenikünk otthonosabban érezm. magát, nem csak mert jogos helyünket foglalhattuk el, hanem mert megszabadultunk az angol, franczia, német mondatoktól is, melyek előbbi helyünkön az én kedves czimborámat annyira idegessé tették, hogy idegességében latinál szólított meg, csakhogy megmutassa a parlez vousoknak, hogy mi is tudunk oly nyelven beszélni, amit ók meg nem értenek.

Tizenöt pereznyi megállás után tovább robogtunk. Miután a nagy hó miatt már eddig is jót késtünk s eme késésnek folytatása előlelátható volt, jónak láttuk az elemozsinás csomagokat felbontani és úgy barátságosan, otthoniasan megvillásreggelizni.

(Folyt. köv.)

Jó Bader bátyánk.

(Az egri Bárj de Manx kalandjaiból.)

id. Murányváry Jánostól.

(Folytatás.)

Bader bátyánk vőlegény-korában, mikor még arájához látogatóba járt, az egri csizmadia-legények nevezetes „lakoz ás“- okat. vagyis: eszem-iszommal egybekötött tánezmulatságokat szoktak volt rendezni. Egy ilyen lakozásban Bader bátyánk is részt akart venni, miután neszét vette, hogy abban szive, királynéja is jelen fog lenni. Bader bátyánk különben is. mint hires tánezos