Eger - hetilap, 1888
1888-02-28 / 9. szám
9-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Február 28-án. Előfizetési díj: Égés* evre . 5 frt — kr Félévre . . 2 „ 50 ,. Negyed évre. 1 „ 30 Egy hónaira — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozo.t petit sorhely után (í, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket, elfogad: a kiadó-hivatal (lyceuini nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése. s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A községi adók behajtása. Az idei költségvetés tárgyalása alkalmával azt vettem észre, hogy adóbehajtási illeték czimén, évenkint mintegy ezer forinttal több a kiadása városunknak, mint a bevétele. Kérdésemre azt a felvilágosítást nyertem, hogy a nagy kü- lönbözetet az okozza, miként városi hatóságunk, régi szokás alapján, a községi adókat a város költségén hajtja be. Ezen gyakorlat azonban a törvényre nem alapítható s igazságosnak sem mondható. Városunk sokkal szegényebb, semhogy ezer forintot hasznosabb czélra ne fordíthatna, mint egyesek mulasztásainak jutalmazására. A községekről szóló 1880: XXII. t. ez. 139. §-a szerint : „a községi adó behajtásánál az 1883: XLIV. törvény- c z i k k rendeletéi irányadók.“ Az 1883: XLIV. t. ez. 41. §-a szerint azon adózó, aki tartozását rendes időben le nem róvja, évi 6% késedelmi kamatot fizet. Ugyanezen törvényezikk 75. §-a értelmében az adót, nemfizetés esetén, végrehajtás útján hajtják be és a végrehajtási költségek fedezésére, a végrehajtást szenvedő adózók adóbehajtási illetéket tartoznak fizetni. Ezen behajtási illeték háromféle: intési illeték, egyszerű behajtási illeték és fokozott behajtási illeték. Az intési illeték az 50 frtot meg nem haladó hátralékok után öt. az ötven forintot meghaladó hátralékok után pedig 10 krajezárban van megállapítva. Az egyszerű behajtási, vagyis a zálogolási illeték, a hátralék minden forintja után két krajezárt. a fokozott behajtási, vagyis az árverés-hirdetési illeték pedig három krajezárt tesz. Sőt az, kinek ingóságai tényleg árverés alá kerülnek, vagy aki tartozását az árverésre kitűzött napon, az árverés megtartása előtt ugyan, de olyan időben fizeti le. midőn az árverés megtartására kiküldött közeg a helyszínén már megjelent : — öt krajezárt, azaz egyszerű és fokozott behajtási illetéket tartozik fizetni minden hátralékos forint után. Ezen illetékekből fedezetet nyernének a községi adó behajtásával járó költségek. Nem kellene tehát egyesek mulasztásának költségeit a városnak, vagyis azon adózóknak is viselniük, akik a saját adójukat pontosan befizetik; és nem fordulhatna elő azon visszás állapot, hogy néha városunknak, 1—2 frtnyi adóbehajtása, majdnem ugyanannyi költségébe kerül. Azonfelül még más előnynyel is járna a törvény alkalmazása. A községi adók most azért nem folynak be rendesen, és azért igényel behajtásuk annyi sok executions tetemes költséget, mert a közönség tudja, hogy a nemfizetés nincsen vagyoni hátránynyal egybekötve. Mikor az adófizetés ideje elérkezik, az adózó lefizeti állami adóját, amely után késedelmi kamatot és behajtási illetéket szednek ; de nem fizeti le a községi adót. mert tudja, hogy mulasztása itt kárára nem szolgál. Ha azonban a községi adó után is kívánnának késedelmi kamatot: ha a községi adót is rendes időben s a hátralékosok költségén hajtatnák be: akkor városunknak nem kellene annyi ideig várnia, mig a pótadó befolyik, nem lenne szükség annyi végrehajtásra, és nem kerülne évenként ezer forintunkba az adó behajtása. Városunk költségvetésében nem megvetendő összeg ezer forint. Olyan pénzszükségben szenvedünk, hogy a tankötelezett- tek számára sem vagyunk képesek elég iskolát felállítani; mert nincsen meg az a 800 -1000 forintunk, amennyibe évenként egykét újabb népiskolának a fentartása kerülne. Pedig 150—200 gyermeknek tanítása sokkal inkább érdekében állana városunknak, mint a késedelmes adófizetőknek dédel- getése! Hiszs/ük, hogy városunk képviselőgyülése is igy fog gondolkozni s a közérdeket egyesek magánérdeke fölé fogja helyezni. Dr. Alföldi Dávid. Az egri bank-mellékhely ügye. Az osztrák-magyar nemzeti bank, tudvalevőleg, egy év előtt megkereste az egri ipar- s kereskedelmi bankot, hogy az osztrákmagyar nemzeti bank Egerben felállítandó mellék helyének üzletvezetését vállalja el. Az egri ipar- s kereskedelmi bank, tekintetbe véve a czimében is kifejezett hivatását, t. i. az egri ipar- s kereskedelem üzleti viszonyainak fejlesztését, az egri iparosok s kereskedők hitelének emelését, valamint a pénzintézetek sorában saját állásának s tekintélyének fokozását, egyik, ez érdemben tartott tanácsülésében kimondotta, hogy az osztrák-magyar nemzeti bank óhajtásának szives készséggel enged, s az egri bank- mellékhely üzletvezetését a kijelölt feltételek alatt elfogadja. E föltételek egyike az volt, hogy az egri ipar- s kereskedelmi banknak az osztrák-magyar banknál 10,000 frt biztosítéki összeget kellett, készpénzben, vagy megfelelő értékpapírokban letennie. Ami meg is történt. Most, egy év leforgása alatt, az egri ipar- s kereskedelmi bank. az egri bankmellékhely üzletforgalmi kimutatásából arról győződött meg, hogy daczára a lefolyt évben történt bankmellék- lielyi szép forgalomnak, az ebből az egri ipar- s kereskedelmi bank részére befolyt csekély perczentuáíis haszon nemcsak az ezen üzletre fordított fáradság- s munkával nem áll arányban, sói, tekintettel az osztrák-magyar nemzeti banknál elhelyezett 10,000 frtnyi biztosítási összeg csekély 5°/0-kos jövedelmére, melyet az egri ipar- s kereskedelmi bank itthon sokkal jövedelmezőbben helyezhetne el, — egyenes veszteséggel jár. Az egri ipar- s kereskedelmi hitelintézet igazgató tanácsa tehát, tekintettel e körülményre, még a múlt, évben elhatározta, hogy az egri bank- mellékhely üzletévének lezárta után, az osztrák-magyar bankkal végleg leszámol, s részéről az egri bankmellékhely további üzlet- vezetését felmondja. E határozatáról értesítette is az osztrákmagyar bank bpesti főigazgatóságát, mint melylyel az egri hitelintézet közvetlen összeköttetésben volt. Tekintve azonban ama nem csekély üzleti hátrányokat, melyeket az egri bankmellékhely elvesztése által a szép fejlődésnek indult egri kereskedelem szenved; tekintve városunk ipar- s kereskedelmének, úgy iparhitelintézetünknek is a bankmellékhely felállítása által, mind reputatio, mind hitel tekintetében nyert,
