Eger - hetilap, 1888

1888-01-03 / 1. szám

7 FüzesAbonyig visszamasirozni; — midőn váratlan segítség ér­kezett: — egy harmadik mozdony, a füzesabonyi állomásfőnök vezetése alatt, s a három gép aztán közös erővel megindította a vonatot, mire a megvigasztalt utasok lelkes éljennel hálálták meg a buzgó füzesabonyi állomásfőnök szívességét, kinek jó akarata nélkül a vonat talán azóta is Makiár — F.-Ábony közt állana. — Időjárásunk ugyancsak kegyetlenkedik. Uj év napján regg. 7 — 8 óra közt (—18° Réaum.) hideggel köszöntött be; mig tegnap ugyancsak regg. 7—8 ó. közt a városban — 21°, künn a szabadban pedig állítólag — 23°-ra szállott a fagyponton alul a fíéaum.-féle hőmérő. — Rendőri hírek. Lapunk múlt számában „súlyos bal­es e t“ czim alatt megjelent közleményünk áldozata, özv. Mező Ignáczné, helyesebben Jánosné úrnő, kit Farkas Lajos fiatal ko­csis a fopiaczon vigyázatlanságból elgázoltatok, a kapott sérülé­sek következtében pénteken délelőtt kiszenvedett. A szabad lá­bon lévő kocsist a rendőrség azonnal elfogatta és bűnös cselek­ményének méltó megtorlása végett a fény. törvényszékhez ki­sértette. — Lopások. Megkerült Illyés Vincze szolnoki m. kir. állami állat-orvosnak 45 forint készpénzt tartalmazó tárczája, melyet Karácsony estéjén szállásadója cseléde, Holló Verőn a szobában fogasra akasztott köpenyéből kilopott. A tolvaj cseléd bevárta, mig gazdája vendége lefeküdt, aztán a szobába belopódzva a kö­peny belső zsebében elrejtett pénztárczát eltolvajlotta. Másnap a kár észrevétele után a házbeliek azonnal értesítették a rendőrsé­get, s minthogy Holló Verőn házhoz tartozó cseléden kívül a szo­bában senki sem járt, a gyanú alapossága egyenesen felé irányúit, mivégből a rendőrség letartóztatta és legott szigorú vallatóra fogta. — Eleinte mindent kereken tagadott; utóbb azonban töre­delmesen beismerte, hogy a szóban forgó pénzes-tárczát csakugyan ő lopta el a fentebb leirt módon, s azt a rendőrség kezéhez tar­talmával együtt hiánytalanúl átszolgáltatta. — Hasonló eset történt ugyancsak Karácsony estéjén Magyar István részegen hazatérő tiszti szolgával is, a k( alig várta, hogy szobájába érve Morpheus karjaiba dőlhessen. Ám nem igy gondolkozott a vele egy udvarban lakó Garancz István szarvaskői illetőségű szolga­legény, hanem társa ittas állapotát úgy fordította a maga javára, hogy 5 forint készpénzét zsebéből eloldalitotta. Midőn Magyar a veszteség nyomára jött, gyanúja tüstént a hozzá járatos szolgára esett, de miután ez arról hallani sem akart, az eset természet­szerűleg a rendőrség elé került, hol Garancznál motozás közben az eltűnt 5 forint ismét föltaláltatott. — Minthogy károsúltak a bűnösök megfenyittetését nem kívánták, hanem megelégedtek az­zal, hogy elveszettnek hitt pénzük újból megkerült, mindkét tet­tes szabadon bocsáttatott. — Varró Borbála szolgáló a „Gene­ral “-kaszárnya kantinjában Karácsony napjára — mint később bevallotta — egy ismerős asszonyánál mákos csikót akart magá­nak készíttetni, de miután az ahhoz szükséges kellékekkel nem rendelkezett, a dolgon olykép segített, hogy éjnek idején gaz­dája élés kamrájából mákot, zsírt, fát és egyéb hozzávalót össze­lopott, s azt egybecsomagolva a laktanya hátulsó kapuján lévő nyiláson keresztül a „Sors“ utczába kidugta, aztán maga is után- na bújt; azonban vesztire, mert az épen arra czirkáló rendőri őr­járat által észrevétetvén, legott lefüleltetett s a rendőrségre kisértetett. — Talált tárgy. — A „Kossuth“-utczában egy fehérszőrü, fe­kete pettyekkel díszített kis gyermeknek való karmantyú találta­tott. Igazolt tulajdonosa a rendőrségnél átveheti. — A puszta-szikszói uradalom cselédjei közül többen a múlt évi dec. hó 27-én délután a széna-kazalról az élelmezéshez szükséges takarmányt hányták le; e közben Montvai András bé­res — Tassi Ferencz nevű kisbéressel összeszólalkozott, mire Tassi Ferencz Montvai Andrást a vasvillával főbe ütötte, úgy, hogy ez a kazalról lebukott, s az ütés és illetve az esés követ­keztében másnap reggel meghalt. A tettes a kir. tszéknek át­adatott. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósitónktól.) Múlt heti vásáraink kevésbbé voltak látogatottak, mint az más években ünnepek előtt történni szokott. Alkalma­sint a háborús hírek tartják vissza a nagyobb termelőket az ela­dástól. Árak: t. búza 6.30 -6.60; rozs és kétszeres (szilárdabb) 4.90—5.20; árpa (takarmányárú 5.—5.30;) súlyosabb fajta : 6 frt. kukoricza 4.40—4.60; zab (emelkedőben) 5.10—5.30 mmkint, — Budapesti Hírlap. Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a „Bu­dapesti Hírlap“, Magyarország legelterjedtebb, legkedveltebb új­sága, a mely naponkint immár annnyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy magyar lap sem; jele ez a művelt magyar közönség oly mérvű bizalmának, aminővel sajtónknak még egy orgánuma sem dicsekedett. A „Bu­dapesti Hírlap“ programmját: magyar szellemben mű­ködni a magyarért, fényesen igazolta az olvasóközönség, párt­különbség nélkül. A lap vezérczikkei mindig a közvéleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárcza-és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják ; a napi eseményekről pe­dig úgy a szerkesztőség belső tagjai, mint külső dolgozótársak mun­kája által oly gyors, hű és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Ma­gyarországon egyetlen más lap sem. ügy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosaiban saját tudósitói vannak, a kik minden nap táviratokban közük a „Budapesti Hirlap“-pal a ne­vezetesebb eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tarta­lommal megjelenő lap kedves vendége lehet minden magyar ház­nak, és szívesen láthatja minden család is, mert a szerkesztőség­nek gondja van rá, hogy a „Budapesti Hírlap“ mindig a jó Íz­lést szolgálja. Még december hóban kezdi közleni Ohnet György, a kitűnő francia iró „Akarat“ czimü legújabb regényét, a mely­nek magyar fordítása a „Budapesti Hírlap“ kizárólagos tulajdo­nát képezi. „Serge Panine“, „Lise Fleuron“ és „A hámoros“ nagynevű szerzőjének e müve, mely eredetiben most jelenik meg, méltó a többihez, sőt az eddig ismert részek után egyhangúvá kezd lenni a vélemény, hogy Ohnet önmagát múlta felül ez al­kotásában. A január 1-sejével belépő uj előfizetők a regény kez­detét ingyen kapják. Rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli ol­csósága is: negyedévenkint csak 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A „Budapesti Hírlap“ megérdemli, hogy eddigi nagy si­kere jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvencze. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalvány­nyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. Nyilttér. #) Nyilatkozat. Mely által alóürottak, mint Dr. Soltész Henrik ur megbí­zottjai, kijelentjük a következőket: Dr. Soltész Henrik ügyvéd ur a rajta f. 1887. évi deczem- ber 6-ikán a tiszafüredi kir. járásbíróság előtt, egy tárgyalás al­kalmával elkövetett sértésért Tomanóczy Endre ügyvéd úrtól a szokásos határidőn belől elégtételt kívánt. Tomanóczy Endre ügyvéd kijelentette, hogy kész ugyan elég­tételt adni, de felünk ellen előbb pert (!) fog indítani. S midőn ezen feltétel elfogadhatlansága felől nevezettet föl­világosítva az elégtételt ismét sürgettük, Tomanóczy Endre ügy­véd úr újabban azon kifogással akart kibújni kötelezettsége alól, hogy becsületbiróság elé kívánja az ügyet vitetni, azon kérdés eldöntése végett, hogy első Ízben tett válasza után tartozik-e illetve köteles-e ő lovagias elégtételt nyújtani felünknek. Mi alóürottak a becsületbirósági eljárást tárgytalannak s Tomanóczy Endre ur kifogásait a lovagiasság legkezdetlegesebb szabályaiba ütközőknek találtuk ugyan, ennek daczára felünk ér­dekében ezen feltételt elfogadtuk, s az ellenfelet megbízottjai ut­ján bíróság megnevezésére hívtuk fel. Habár fölhívásunk óta nemcsak a szokásos 24 óra, de sőt négy nap is eltelt anélkül, hogy Tomanóczy Endre ur életjelt adott volna magáról, — kénytelenek vagyunk az elégtételt meg- tagadottnak s Tomanóczy Endre ur alaptalan kifogásait, melyek­kel ezen becsületbeli ügyet közel három hét óta húzta halasztotta, mint gyávaságnak leplezésére szolgáló kísérleteket tekinteni. Mely nyilatkozatunkat felünk részére azzal adjuk ki, hogy ügyét be­fejezettnek tekintjük. Kelt Tiszafüreden 1887. deczember 24-én. Kovásy Kálmán földbirtokos s. k. Ernszt Vilmos földbirtokos s. k. mint Dr. Sol­tész Henrik ügyvéd ur megbízottjai. A fentiek után kétségtelen, hogy Tomanóczy Endre elég vakmerő ugyan másokat otromba támadásokkal illetni, de tisz­tességes emberhez illő elégtétel adására képtelen. Kelt Tiszafüreden, 1887. deczember hó 24-én. Dr. Soltész Henrik, köz és váltó ügyvéd. *) Ezen rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a S z e r k. Felelős szerkesztő: Szaloó Ig'nacz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom