Eger - hetilap, 1888

1888-02-14 / 7. szám

7-ik szám.

27-ik év-folyam

1888. Február 14-én.

Előfizetési dij:

Kgesz ev re . Félévre Negyed évre. Egy hónapra Egyes szaui

5

frt

— kr

2

50

1

n

30 „

—

T*

45 „

—

12 „

Hirdetésekért

minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilltérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyouida), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. '

A hevesmegyei fölirat.

Az országgyűlés a múlt szombaton, f. hó 11-én, tárgyalta Hevesmegye föliratát a választott közigazg. bizottsági tagok jogain ejtett sérelem orvoslása iránt. A kérvényi bizottság ugyanis azt inditrányozta, hogy a kérvény adassék ki a belügyministernek esetlegesen szükséges intézkedés czéljából.

Horváth Adám előrebocsátja a tényállást, mely szerint a kérvényhez csatolt hivatalos ügyiratokból kitűnik, hogy egy főispán a közigazgatási bizottságnak ülésén oly tárgyban, a mely az 1876. VI. t. ez. 45. szakasza szerint szabályszerüleg beadott indítványt mellőzött, illetve annak szavazásra bocsátását megtagadta.

A főispán megsértette a bizottsági tagok tanácskozási és szavazási jogát. A főispánnak nincs joga a közigazgatási bizottság ülésén tett indítványokat, mellőzni. Erre nézve nincs ugyan egyenes és kifejezett intézkedés törvényeinkben, de vannak oly törvényes intézkedések, melyek arra engednek következtetni, és különben is vannak alkotmányos elvek, melyeket nem szokás törvénybe iktatni, mert azok magából az alkotmányos szellemből folynak. Pótinditványt nyújt be, mely abból áll, hogy a hat. javaslatból, a mely a kérvényt a belügyminiszternek esetleges szükséges intézkedés végett óhajtja kiadatni, e szó „esetleg“ kitöröltessék. (Elénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.)

Almássy Sándor szerint oly alkotmánysérelemről van szó, melynek orvoslásához pártkülönbség nélkül kell járulni. A hevesmegyei bizottsági tagok is pártkülönbség nélkül foglaltak állást az erőszakoskodó főispán ellen. Pártolja Horváth módosítását,

G-ulner Gyula a hevesi főispán eljárását akként fogja fel, hogy erőszakkal idézett fel disszonnancziát a közigazgatási bizottságban, midőn alap és ok nélkül nem engedte szavazás alá bocsátani azt az indítványt, mely a gyöngyösi polgármester ellen fegyelmi eljárást involvált volna. A belügyminiszternek kötelessége megtorolni a flagráns törvénysértést. Pártolja Horváth hat. javaslatát.

Almássy Géza azt hiszi, hogy az ellenzéki szónokok máskép ítélnék meg az ügyet, ha nem volnának egyoldalulag informálva. Két egymást kizáró indítvány került szavazás alá, melyek közül az egyiknek elfogadása a másiknak elvetését jelentette. Az egyik indítvány, mely a vizsgálatról szóló jelentés tudomásul vételét tartalmazta, egyhangúlag elfogadtatott. Minek fogadták el azok is. kik fegyelmi vizsgálatot akartak a gyöngyösi polgármester ellen? Sajnálja, hogy az ügy miatt Almássy Sándor illojálisan támadja a többséget. Tekintettel a hevesmegyei éles pártellentétekre, a kérvényi bizottság javaslatához járul. (Helyeslés a jobb oldalon.)

Almássy Sándor személyes kérdés czimén kér szót. Visz- szautasitja Almássy Géza leczkéztető hangját.

Gulner Gyula visszautasítja a feltevést, mintha az ügyet személyes vonatkozásokkal tárgyalta volna.

Szederkényi Nándor ellenmondást, lát az előadó és Almássy Géza felfogásában. Gajári Ödön előadó azt mondta, hogy a főispánnak van joga valamely indítványt visszavetni, inig Almássy Géza azt állítja, hogy a főispán szavazás alá bocsátotta az indítványt. Az előadó ur a hivatalból kirendelt védői szerepet játszotta, de azért ő volt az, aki fölfedezte a miniszterelnök alkotásának: a közigazgatási bizottsági intézménynek egyik újabb hibáját. (Derültség.) Hevesinegyében nagy az elégedetlenség a

főispán erőszakossága miatt. Az elégtétel elmaradása megrendítené a közönség bizalmát. Pártolja Horváth hat. javaslatát. (Helyeslés a szélsőbalon.)

Tisza Kálmán miniszterelnök nem lát törvénysértést a fen- forgó esetben. Az anarhia kezdete volna, ha a kormány segítené mindama közegeit, melyeket az ellenzék támad és gyanúsít. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások: Szavazzunk !)

Ugrón Ákos felszólalására a kérvény tárgyalását a jövő szombatra halasztották és ezzel az ülés véget ért.

Az egri iparostanulók pünkösdi rajz- és munka-kiállitása.

Az ipariskolai felügyelő bizottság f. év febr. 7-én, ft. Luga László úr elnöklete alatt tartott ülésében, az ipariskolai igazgatóságnak a rajz- és munkakiállitásra vonatkozó javaslatát egész terjedelmében elfogadván, azt a szükséges intézkedések megtétele végett, az elsőfokú iparhatósághoz áttétetni határozta.

A javaslat tartalma következő:

1- ször. Az iparostanulók rajz- és munkakiállitása pünkösdkor tartassák meg, hogy az eredmény az iskolaév végén az értesítőbe felvétethessék. A kiállítás a látogató közönség részére május hó 19-től 22-ig legyen nyitva.

2- or. A munkakiállitásoíi munkáikkal pályázni tartoznak az iparostanuló-iskola 2-ik és 3-ik osztályi növendékei; kivételesen azonban versenyre bocsáthatók az olyan növendékek is, kik az 1-ső vagy előkészítő osztály bevégzése után esetleg felszabadúlnak.

3- or. A kiállítás rendezését az igazgató intézi. Az igazgatóság a maga idejében a helybeli lapokban közzé teszi a kiállítás idejét és helyét,

4- er. Az iparhatóság által gyakorló mesterekből a rokon iparágak csoportjai szerint munka-biráló bizottság neveztetik ki, mely a kiállított munkákról véleményes Ítéletet mond, kiemelvén egyes darabok előnyeit, hiányait és a követendő irányt,

5- ör. A műhelyeket látogató iparhatósági tagok tartoznak felügyelni arra, hogy az iparostanulók a kiállítandó darabokat maguk, minden idegen kéz kizárásával készítsék el. A munkák legyenek olyanok, melyek a tanoncz munkakörének rendes tárgyát képezik; éppen azért minden látványos, de gyakorlati becsesei nem biró készítmények kizárassanak. Óhajtandó, hogy a kiállítandó munka vagy valamely megrendelő, vagy a műhely számára készíttessék.

Miniszteri rendelet, hogy az ipariskolába járó tanonezok éveukint tartoznak munkáikból kiállítást rendezni, hogy megmutassák az általuk választott iparágban tett előmenetelüket. S noha a múlt évi kiállítók száma az előbbi évekhez viszonyítva, jelentékenyen emelkedett, s bár a tárgyak minőségre nézve is jelentékeny haladásról tanúskodnak, mégis már maga az a körülmény, hogy a kiállításra kötelezett tanonezoknak csak alig fele tett eleget, ebbeli kötelességének, kétségtelen jele annak, hogy mestereink között még igen sokan vannak olyanok, a kik kevés érdeklődést tanúsítanak ez üdvös intézmény iránt, s nemcsak nem szorgalmazzák tanonczaikat valamely tárgy elkészítésére, sőt a mi nagyon elszomorító sokan vannak olyanok is, kik tanonezaik- nak nem adnak sem időt sem anyagot, mi által a kiállításban a legjobb akarat mellett sem vehetnek részt. Ennek a tarthatta«