Eger - hetilap, 1888
1888-02-07 / 6. szám
43 kérése nélkül bejelentette. Irodát 5 ügyvédjelölt 6 esetben változtatott. Ügyvédi vizsgára 3 folyamodott. Az ügyvédi kamara segélyalapja a pénztári számadás szerint 1086 frt 52 kr., mely takarékpénztárban van elhelyezve. Városi ügyek a folyó hó 5-én tartott képv.-test. ülésből. Az évnegyedes jelentések tudomásul vétele után: tekintettel a rendkívüli hó-mennyiségre, h. polgármester elnöklete alatt küldöttség bízatott meg, hogy a netáni hirtelen olvadás esetében bekövetkezhető árviz elleni védekezhetés tekintetéből véleményt adjon. A városi képv.-testület azon határozata, melylyel az illetők háza előtt lévő járdák kijavítása, illetve asphalttal leendő helyettesítése, az illető háztulajdonosok saját költségükre elrendeltetett, s továbbá kimondatott, hogy a járdáknak jókarban tartása szintén az illető háztulajdonosokat illeti: a belügyministeriuín által jóváhagyatván , ezen ministeri leirat az érdekelt feleknek tudomás, a vár. tanácsnak pedig végrehajtás végett kiadatott. A belügyministerium felkéretett, hogy miután az árvatár rendezési munkálatok befejezést nyertek, a számadás megvizsgálására egy szakközeget kiküldeni szíveskedjék. A Lanczellotti-féle segély kiosztásához a városi tanács mellé Csiky Sándor, Imre Miklós, Simonyi Károly és Sztupka János képv. választattak meg. A városi főügyészi állás megszűntettetett s a legközelébb bekövetkezendő tisztujitásig az összes ügyészi teendők az al- ügyészre bízattak, ki ezen muukaszaporulatért évenként 1888. február 1-től 400 frt pótdijjal jutalmaziatik; inig ellenben az árvaszéki ülnökség a jelenlegi állásában, vagyis az ideiglenes helyettesítésben hagyatott meg. A folyó évben készítendő utczákra következő sorrend fogadtatott el: a Kossuth- az előtt ÉrsejMitcza, az irgalmas-utcza, a Mecset-utczában éjszaknak fekvő házsor előtti rész, és a Torony- utcza, továbbá a Pacsirta-utcza és az árnyék-szala rossz karban lévő része, valamint a czifra-part azon része, mely a czigány kovács-műhely előtt elvonúl, és a mely szüret alkalmával rendkívül igénybe van véve, — ezeken kivül asphalt járda-készitendő a Kigyó-utcza jobb oldali részén, továbbá a barátok hidjától az Ürményi-féle ház szögletéig terjedő utczarész keleti oldalán, valamint az almagyar-utcza mindkét oldalán. Az 1888-ik évre szükséglendő nyomtatványok, és irodaszerek beszerzésére vonatkozólag megtartott árverés eredménye, jóváhagyatott. Pótvásár-tartás engedélyezése iránti kérelmével a városi és piaczi helypénz-szedési jog bérlője elutasittatott. Jó Bader bátyánk. (Az egri Báró de Manx kalandjaiból.) id. Murányváry Jánostól. (Folytatás.) Akrobata-erejének beigazolására, Bader bátyánk, az említetteken kivül, még a következő erőmüvészeti produk- czióit hozta fel; nevezetesen: egy alkalommal egy úgynevezett vas-bárányt, mely körülbelül hét mázsát szokott nyomni, nemcsak fölemelt, de 15 lépésnyire el is czipelt. — Egy más alkalommal pedig az egri piacz kellő közepéről egy lapos patak- kavicsot a várba hajított fel! Egy vadászat alkalmával Kukuli Sanyi noszvaji, és Juhász Péter, felső-tárkányi paraszt puskások, a vadásztanyán, étkezés után, a csikóbőrös kulacs nedvétől tarka jó kedvet kapván, a vadász társaság mulattatására, mint ügyes birkózók, egymást bírókra hitták, s oly ügyesen birkóznak vala, hogy egyikök sem tudta a másikat földre teperni. Midőn ezért Bader bátyánk — ki szintén jelen volt, — a mérközőket kigunyolta, — a viadorok vérszemet kapva, fölkérték Badert, mutassa hát meg, hogyan kell őket földhöz vágni? — „Szívesen!“ — válaszolá Bader bátyánk, s markába köpve, mind a két birkózót úgy teremtette egymás után a földhöz, hogy — mint saját maga állitá, — ülésre szolgáló testrészük a puha gyepben krumpli-gödör nagyságú fészket hagyott maga u tán ! Egy más alkalommal, T. Sándor egri vaskereskedő boltjában, hol Bader bátyánk gyakran megfordult, azt állította, hogy ő nem érez soha semmi fájdalmat, s ezen állít,ásának beigazoláA piaczi vasiadtól, a Mélay-féle ház előtt, a vöröshidig terjedő patakmenti gyalogúinak korláttali ellátása megrendeltetett. A városi tanács azon véleménye, hogy a hótömegek a szű- kebb s nagyobb közlekedési utczákból. s árűlási helyekrőli eltávolítása iránt intézkedés tétessék, mellőztetvén; a h. polgármester oda utasittatott, hogy a hó eltávolítását csak is a legszükségesebb, és a közlekedést valóban akadályozó helyekről eszközöltesse. Végül Kiss Alajos ipariskolai ideiglenes rajztanitó véglegesítésére vonatkozó 36/88. sz. ministeri biztosi értesítés tudomásúl vétetett, s az iparosügyi bizottsággal közöltetett. Múlt és jelen. (Farsangi levél a jogászbálról.) Eger, 1888. február 4. Asszonyom! Hajnali 6 óra, amint e sorokat irom. E pillanatban jövök a jogászbálból. Commoditásom hálóköntösébe burkolva, itt ülök meleg kályha mellett, előttem párolgó téa, számban az illatos szivarral, (melyet G. bátyám dugott a képembe), fejem telve rózsaszínű illusionokkal s még rózsaszínűbb illusiokkal, még látom az elsuhanó párokat, azt a sok ragyogó szemet, a tükrök szikrázó sorát; még fülembe zug a Kálmán „ha árva árvá“-ja és az a gyakori csengő kaczagás, mely fel fel csattan a bál mámoritó zsongásából. Talán emlékszik még reá. 1886. évet Írtak. Jogászbál volt akkor is az ó kaszinóban. A tizenhat év tapasztalatlanságával és gyermetegségével indult a bálba. Szive hangosan dobogott, ereiben lázasan lüktetett a vér, csaknem minden pillanatban gondolkodóba esett, inkább félt, mint örült, s csak midőn az első keringő észbontó hatása után, helyére lihegve visszatért, kezdte hinni, hogy nem álmodik. Az egész báli közönség el volt ragadtatva. 0 volt a bál legkedvesebb jelensége. Igen ... ön tudja Asszonyom, mert látta őt, s ha nem csalódom, épen Kegyed mondta ezt nekem. Ma is ott volt; ma azonban már az akkor még szendén ragyogó csillagból uralkodó planéta, az akkor még gyermek angyalból istennő lett, a kedv, kellem, báj és szeretetreméltóság istennője. A szenvedély egész viharja kavargott piczi keblében s boldogsága nem ismert határt. Asszonyom!... Egyik igen jeles egyházi szónokunk mondta, hogy: „Vannak pillanatok az emberi életben, mikor az ember magát mintegy a mennyben lenni érzi.“ .... Hogy mennyire igaza volt, sára kezét egy vasprésbe illesztvén, fölhívta a jelenvoltakat, hogy kezét tetszésük szerinti erővel szorítsák a présbe. A fölhivottak- nak azonban sokkal több eszök volt, semhogy Bader bátyánk e botor vitézkedésének eleget tettek volna. Ugyancsak e bolthelyiségben vette kezdetét a következő hires cselekedete Bader bátyánknak: Egri Nimródok vadászatra készültek a győri bükk-erdőségbe. Az indulás helye a fönnemlitett kereskedés volt, hol épen az induláskor Baderunk is jelen vala. A vadász czimborák tehát felszólították: tartson velők. Készüljön fel gyorsan ; a kocsi itt áll készen ; be fogják várni. De Baderunk kereken visszautasította a szives meghívást, teméntelen sok mulaszthatatlan dolgaival mentegetvén magát. De mi történt? Azonnal lakására sietett, vállára kapta muskétáját, és midőn a vadász- társaság jó kocsikon, a diósgyőri, úgynevezett „J á v o r-k u t.“-hoz megérkezett, — Baderunk már ropogó tűz mellett ott, sütkérezett. — „Hát mért nem jött velünk, a kész kocsin, hiszen csaknem hat mérföldet kellett gyalogolnia, mig idáig ért? — szólnak hozzá sajnálkozva a vadász-czimborák ; mire Baderunk nagy büszkén azt felelte: „Majd biz én holmi ütött-kopott palócz- szekéren összerázatom magam!“ Egy vadászat alkalmával — beszélte Bader bátyánk. — amint állást foglalt, egy bamba császármadár épen a puskája végére ült. Már most e furcsa meglepetésében mit tegyen? De nem jött ám zavarba, s azonnal kész volt tervével. Elsütötte a fegyverét, s amint számított, úgy történt: a madár a contusiotól elaléltan lábai elé hullott. Bader bátyánk pedig felkapta, tarisznyájába rejtette, s haza vitte. Otthon a madár egészen magához jött, s Bader bátyánk egy nagy rigó-kaliczkába zárta. Másnap a madár Bader bátyánkat egy tojással ajándékozta meg. Pikkor