Eger - hetilap, 1888
1888-12-11 / 50. szám
50-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Deczember 11-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt -- kr Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 Egy hónapra — „ 4ö „ Egyes szám — „ 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petf* sorhely után 6, bélyegadc fejében minden hirdetéstSí 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hevesvármegye népoktatásügye az 1887 — 88. iskolai évben. (Hevesmegye kir. tanfelügyelőjének a megyei közigazg. bizottsághoz terjesztett jelentése.) A vezetésemre bízott tankerület népiskolai közoktatásának 1887—88. tanévi állapotáról részint az iskolai hatóságok által beterjesztett adatok, részint iskolalátogatásaim alkalmával szerzett tapasztalatok alapján van szerencsém az alább következő jelentést előterjeszteni. A kép, melyet megyénk népoktatásügyéről feltárok, — a lehetőségig hű; a hiányokat leplezetlenül felsorolom, — mert csak azok alapos megismerésével lehet megszüntetésük iránt intézkedni ; — de másfelől méltatni fogom azon valóban elismerésre méltó áldozatkészséget és érdeklődést, melyet iskolafenntartóink a népnevelés érdekében a közel múltban tanusitottak; elsorolom azon becses intézkedéseket, melyeket a tek. közig, bizottság e téren tett, s felmutatom azoknak örvendetes eredményét. Teszem mindezt főleg azon czélzatból, — hogy a népoktatásügyünk iránti érdeklődés minél szélesebb körben felkeltessék, s a művelt társadalom bevonása által annak minél nagyobb lendület biztosittassék. I. A tankötelesek és tényleg iskolába járó gyermekekről. A tankötelesek száma 37.876, — kik közt volt kor és nem szerint 6—12 éves fin 14.347, leány 14.192, összesen 28539; — 13—15 éves fin 4.897, — leány 4440, összesen 9337. — A tankötelesek vallás szerinti állapota: rom. kath. 33.190, gör. kath. 4, helv. bitv. 2566, ágost. liitv. 49, izraelita 2067; — nyelvre nézve mindannyian magyarok. — Megyénkben minden ezer lakosra 181 tanköteles jut (az egész országban átlag ezer lakosra jut, 172.g tanköteles.) Az iskolába járók főösszege 31.376, kik közül elemi népiskolába jár: fiú 12.343, leány 11865, összesen 24.208; ismétlőiskolába (ide értve az iparos és keresk. tanulókat is), fiú 3651, leány 2920, összesen 6571 ; középiskolába: fiú 597. — Vallásuk szerint az iskolába járók: rom. kath. 27.524, gör. kath. 4, helv. bitv. 2039, ágost. bitv. 49. izraelita 1760. — Az 1887—8. tanévben ezer tanköteles közöl tényleg iskolázott megyénkben 828, még pedig a mindennapiak közöl 848. az ismétlők közöl 767. — Az egész országban átlag 1000 tankötelesből iskolába járt 81 l.B, még pedig a mindennapiak közöl 865, — az ismétlők közöl azonban csak 665.8 Az iskolába járók közül legalább 8 hóig, mint a népokt. törvény 54. §-ban elrendelt legrövidebb szorgalomidőn át, iskolába járt 25.394. nyolcz hónapnál kevesebb ideig járt 5982. — Azonban az iskolába járók összesen 440.769 isk. félnapot mulasztottak, melyek közül az isk. helyi hatóságok által igazoltatott 427 ezer mulasztás, büntettetett 13.762 mulasztás, befolyt 378 frt isk. m. bírságpénz. A 31.376 iskolába járó közöl csupán 4557 oly növendék volt, kik az egész szorgalomidő alatt nem mulasztottak. — Az iskolába járók közül a tanuláshoz szükséges tankönyvvel bút 28.574, — nem bírt 2802. Nem járt iskolába: 2653 fiú, 3847 leány, összesen 6500 tanköteles. — Az elemi iskolába járók közül kilépésre jogosult, tehát 12-ik életévét betöltött növendékek száma 4035, kik közül irni-olvasni tud 3131, csak olvasni 102. II. A községekről és iskolákról. Hevesvármegyében a két rendezett, tanácsú város betudásával összesen 117 polgári község van, melyek mindenikében találunk iskolát; a puszták közöl 8 helyben bir iskolával, — 18-ból pedig a szomszéd község iskolájába járnak a tankötelesek ; 25 pusztán, tanyán azonban a gyermekek egyáltalán nem részesülnek oktatásban. A népoktatási tanintézetek száma 185, melyek közöl állami jellegű 1, községi 17, rom. kath. felekezeti 140, helv. bitv. 15, izraelita 12; — fokozatra nézve valamennyi iskola elemi, mégpedig vegyesen fiuk, leányok számára 138, külön fiú iskola 22. leányiskola 25. — Az iskolák közül saját házukban volt elhelyezve 175, bélházban 10. A tannyelv valamennyi iskolában magyar. Volt az iskolákban 270 tanterem, melyeknek felszerelését képezte: 322 fekete iró-tábla, 33 szemléleti képgyűjtemény, 39 bibliai szemléleti képgyűjtemény, 164 számológép, 196 Magyar- ország falitérképe, 48 Osztrák-magyar-monarchia fali térképe, 136 Európa fali térképe, 46 föld ötrésze térképe, 153 földgömb, 130 természetrajzi falitábla gyűjtemény, 54 természettani falitábla gyűjtemény, 26 rajz- és szépirási gyűjtemény, 131 isk. tanítói könyvtár. — 18 iskola mellett volt tornatér, de ezek közül csak 9 volt tornaeszközökkel is ellátva; faiskola volt 124, iskola kert 62. A tanitók összes száma 278, kik közöl képesített 267, nem képesített 11; rendes tanító 260, segéd 18; férfitanitó 241, nő- tanitó 37, lelkésztanitó 1 ; a magyarnyelvet szó és Írásban mindannyi bírja. Az iskolák összes bevétele tett készpénzben 108.745 frtot, egyebekben (ingatlan, termény, szolgálmány stb.) 78.765 irtot, összesen 187.510 frtot. Származott ezen jövedelem: a) ingatlan vagyonból, melyeknek becsértéke 693.824 frt., jövedelme 48.790 frt. b) tőkepénzből, melyeknek mennyisége 89.974 frt, kamat jövedelme 6.083 frt. c) tandijakból 15.232 frt. d) állami segélyből 1218 frt. e) községi segélyből 34.311 frt, f) egyházi segélyből 80.753 frt. g) egyéb, vegyes forrásokból 1123 frt. Az iskolák összes kiadása 187.510 frt, még pedig rendes tanitók fizetésére 133.341 frt, segédtanítók fizetésére 4580 frt, — fűtés, tisztogatás, kisebb javításokra 12.215 frt, taneszközökre 1325, frt szegény tanulók tankönyveinek beszerzésére és segélyezésére 1846 frt, vásárlás, épitkezés, tőkésítésre 14.058 frt, a tantermek béregyenértéke, az iskolafenntartók által fizetett nyugdij- iiletékek s vegyesekre 20.145 frt. Egy iskola fenntartása átlag 1013 frt, egy tanuló oktatása 6 frtba került. — Egy rendes tanító évi átlagos fizetése 513 frt. egy segédtanítóé 254 frt. Ezekben van szerencsém megyénk népoktatásügyének 1887—8. tanévi állapotát feltüntetni. — Hogy ezen száraz statist, adatok értékét kellően méltathassuk, szükséges azokat, az egyes népoktatási tényezők előző évi adataival egybehasonlitani, ily módon levonhatjuk majd a következtetést: mennyiben haladt elő népnevelésünk; melyek annak hiányai, mi módon lehet ezek elhárítását eszközölnünk?
