Eger - hetilap, 1888
1888-12-04 / 49. szám
389 megerősített alapszabályzat elkészülte, az orsz. tűzoltó szövetségbe való belépés, az 1886-iki fiumei kirándulás, a múlt évben tartott fényes bál; különösen pedig az a társadalmi élet, melyet megválasztatása óta az egyesületben mindinkább fejlesztett. Mióta fő- parancsnoka az egyesületnek, azóta mindig akadt valami ürügy, melynek czime alatt úgynevezett gulyásos-estélyre hívta egybe az egyesület tagjait. Ily kedélyes gulyásos est volt az is, melyet a múlt szombaton, f. hó 1-én rendezett az egyesület pompásan befutott szertári helyiségében, s melyen összesen mintegy 94—96 (működő és pártoló) tag vett részt, s melynek czimét az egri önkéntes tűzoltó egyesület működő tagjainak legújabban testületileg történt leféuyképeztetése alkalmából, a Perlgrund helybeli ügyes fényképészünk által felajánlott s az őrtanya főparaucsnoki szobájában elhelyezett, díszes nagy egyesületi fénykép leleplezése képezte. A folyton élénk társalgásban tartott estét, melyen a pompásan elkészített gulyás Neszvadba Gyula szakácsparancsnokot (kinek a vezénylete alatt majálisok alkalmával is sok jó halászlé készült már) dicsérte legjobban, nagyban emelte a Balog czigány szívhez szóló játéka. rJfoasztban sem volt hiány; legelőször Ko- vách Kálmán k. főmérnök emelt poharat éltetve az egyesület működő tagjait, mire dr. Pásztor Bertalan főparancsnok a választmányra s a pártoló tagokra, majd a jelenvolt Csiky Sándorra ürített poharat; Bukovich Lajos alparancsnok, Dr. Danilovich Pálra, majd Fischer Soma Bukovichra emelt poharat. A kedélyes mulatság az éjféli órákban ért véget. Sz. — Tánczestély. Az egri jogakadémia polgárainak tekintélyesebb része (már t. i. azok, akikben még nem aludt meg az a kis igazi jogászvér) a jövő 1889-ik évi január hó 5-ikén zártkor ű tánczestély t (kránzchen). rendez az ó-kaszinó nagytermében az egri állandó színház javára. Helyesen! Ha már igy kellett történnie; mert alig hisszük, hogy volna még a magyar földön megye, a melyiknek fővárosa ne birna bárminő állandó színházzal, Eger az, mely e részben az utolsó helyen áll; aztán van már a jogászsegélyző-egyletnek elég szép tőkéje (6000 írton felül,) a hevesmegyei takarékpénztárban de; másrészt azért is helyesen cselekedtek jogászaink akkor, mikor ily mindnyájunk által óhajtott eszme minél előbbi megvalósithatását tűzték ki jótékonyságuk tárgyául, mert ha jól tudjuk, városunknak tekintélyes férfiakból álló u. u. „állandó színház bizottsága“ is van, s igy remélhetőleg kitűzött czéljuk elérésében, tánczmulatságuk minél fényesebb sikerülésében, nevezett t. bizottságával iskitelhetőlegtánmgattatni fognak. A kránzchen rendező bizottsága a közelebbi napokban a következő joghallgatókból alakult meg: Biró József, Csuppay Ferenez, Dusárdy István, Erdélyi József, Érti Gyula, Ficzere Béla, Frantz Gyula, Fülöp József, Galambos Fiilöp, Galambos János, ifj. Gröber Ferenez, Hunyor Ödön, Lipovniczky Pál, Po- rubszky István, Porubszky Sándor, Sándor Szilárd, Ury Lajos. Már maga e névsor elég garantia arra, hogy e kránzchen, mely az előző évek báljait van hivatva helyettesíteni, azoknak megfelelő fénynyel sikerüljön. A hozzánk beküldött tudósítás szerint, a meghívók már e héten szét fognak küldetni. — A jogakadémia soiréeja. Rég óhajtott, sokszor megkisér- lett, de mindig meghiúsult dolgot újított, fel a jogakadémia kebelében fennálló segélyző-egylet idei választmánya: a farsangban rendezendő irodalmi estélyek eszméjét. Oly nagy intelligencziával biró városban, minő a mienk, valóban csodásnak tűnhet fel, hogy alig akad meg egy-egy emberöltőben egypár irodalmi estély. E tekintetben városunkhoz alig hasonlítható más város hazánkban. Mindenütt, hol össze lehet toborzani egy estélyre való publikumot, első dolga az intelligencziának, hogy a közművelődés e leghatalmasabb eszközei egyikét, az irodalmi estélyek eszméjét felkarolja. Csak mi maradtunk e téren is hátra, mint majdnem minden korszerű dologban. A jogászsegély-egylet választmánya, felfogva a nemes czélt, mely ily felolvasó estélyekhez fűződik, s jól megértve azt a nagy hatást, melyet ezek az igazi nemzeti közreműve- lódésre gyakorolnak: elhatározta, hogy f. hó 15-én megnyitja sorát az egész farsang tartama alatt a casinó dísztermében több Ízben rendezendő irodalmi estélyeknek, s ezek jövedelmét különböző jótékony czélra fordítja. Az első estély jövedelméből ren- deztetnék a többi, ugyanazért a t. egylet választmányával együtt mi is kérve-kérjük a t. közönséget, hogy a különben is rendkívüli változatos s ügyesen összeállított müsorú soiréera minél tömegesebben megjelenni szíveskedjék. Az estélyeknek ferdén értelmezett fő kellékét, a tánezot, az adventi szent napok miatt az első estélyen ugyan el kellett hagyni, de ezt bőven kárpótolja a gazdag műsor, melyből — értesülésünk alapján mivel még teljesen összeállítva nincs, — kiemeljük, hogy két kiváló fiatal Írónkon kívül felolvas még két jogász, szaval, énekel egy, zongorázik egy, czimbalmozik egy. A főérdekeltséget azonban P o s gay Margitka k. a. czimbalomjátéka fogja kelteni, mely iránt már is igen nagy az érdeklődés. — Mint halljuk, a buzgó rendezőség, megyénk aranytollú főjegyzőjét is fel szándékozik kérni a közreműködésre. — Dalestély. Az egri dalkör — hallomás szerint — Karácson másod-ünnepén, a pártoló tagok számára dalestélyt rendez. — Az egri szegénytanulókat segélyzö egyesület f. év decz. 1-én tartotta választmányi ülését. Jelen voltak: Halász Ferenez kir. tanfelügyelő, elnök; Zalár József megyei főjegyző, v. tag; Éliássy Ferenez egyl. pénztáros, Dr. Schvartz Dávid v. tag; Dienes József egyl. gazda; Szőke Sándor és dr. Molnár Rezső egyleti jegyzők. — Éliássy Ferenez jelentést tett az egylet vagyonáról, mely szerint az eddigi adakozás a múlt évi maradványnyal együtt összesen 130 frt 70 kr. — A felügyelő bizottság —a begyült összegből a legjobb akarata mellett is csak 31 szegényta- núlót képes fölruházni. — A ruhakiosztás deczember hó 8-án d. e. 11 órakor a városháza dísztermében lesz. Az egyesület tagjai, mint az érdeklődők tisztelettel meghivatnak részt venni a szegények örömében, s ünnepélyesebbé tenni a nemes jó akaratot. — Bárha a jövő év kedvezőbb lenne, s a város nemes szivü adakozói egyetértve együttesen törekednének a szegény gyermekek nyomorán segíteni; nagyobb s maradandóbb lenne a jótékony hatás a segélyezettekre is. — Strakosch Sándor tr., a világhírű német deklamátor és recitátor, — mint lapunk egyik utóbbi számában már emlitve volt, — legküzelébb művészi körútra indul hazánkban, s ez alkalommal városunkat is útba ejti. Itteni szavalómüvészeti előadását, — mint lapunknak Írja, — f. decz. hó 16-án, vasárnap, szándékozik megtartani, a törzskaszinó nagytermében, még pedig a következő rendkívüli érdekes programmal: a) A nagy fórum-jelenet, Shakespeare „Julius Caesar“-jából; b) A kevlaari búcsú, Heinétől; c) Jelenetek Schiller „Haramiák“ ez. drámájából; d) A rémkirály (Erlkönig) ballada, Goethétől. Az estély azonban csak akkor lesz megtartható, ha az előadás iránt müveit közönségünk, kellő számú előjegyzés mellett (I. r. zártszék: 1 frt 50 kr; II. r. zártszék: 1 frt; belépti dij 60 kr. — előjegyezhetni t. Szolcsányi Gy. ur könyvkereskedésében, Alapítványi bérház) f. decz. hó 10-ig megfelelő érdeklődést tanúsít. Magára Strakoschra nézve csak annyit mondhatunk, hogy ő egyike a ma élő legnagyobb drámai művészeknek, ki német ajkú művész létére, csak imént befejezett művészi kőrútjában Amerikában mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel s kitüntetéssel találkozott. Szóval: olyan drámai művész, aminőt még nem láttunk Egerben. Röviden még csak annyit mondunk róla, hogy Strakosch f. é. aug. hó 11-én Ischlben a királyi család legszorosabb körében mutatta be világra szóló művészetét. Magas publikuma volt: a király, és királyné ő felségeik, Lipót bajor herczeg és neje Gizela főherczegnő, valamint Mária Valéria királykisasszony ő fenségeik, Korniss grófnő, és Majláth grófkisasszony. Király ő felsége, szokása ellenére, teljesen végig hallgatta az egész, mintegy 6 számból álló művészi előadást, s ismételten a legmelegebb szavakban adott kifejezést művészete iránti elismerésének. A királyné óhajtására a „Kevlaari búcsút“, Mária Valéria királykisasszony óhajtására pedig Schiller „Buvár“-ját szavalta el Strakosch. Mondanunk sem kell, hogy mindkét magas hallgató részéről a leghizelgőbb elismerésben részesült. Királyné ő felsége azt mondá: „Egész éjen át kész volnék önt elhallgatni.“ Előadás után a királyi család saját körébe ültette a művészt, s étkezés közben egész családiasán társalogva, kiváncsi érdeklődéssel kérdezősködtek tőle amerikai útja s éleményei felöl. — Valóban sajnálatos volna ránk nézve, ha Strakosch, r é s z v é t h i á n y miatt, nem tarthatná meg Egerben előadásait. Igaz, hogy Strakosch német, — de művész; már pedig rég megénekelte nagy költőnk, hogy: „Művész hazája nagy világ.“ — Strakosch Sándor művésztől épen lapunk zártakor vesz- szük a következő sorokat: „T. tanár ur! Lelkem mélyéből örven- dek, hogy Egerben is tarthatok drámai előadást. Az én mélyen tisztelt honfitársaim, — a magyarok, — mert én is magyar vagyok, Sebesről, Eperjes mellett, — a legnagyobb előzékenységet tanúsítják irányomban. Mindenütt telt házakkal, s rendkívüli lelkesedéssel találkozom. E hatalmas eredmény az én drága hazámban valóban végtelenül büszkévé tesz! Büszkévé s boldoggá, a szó legnemesebb'értelmében, s szivemet magasan feldobogtatja! Fogadja stb. Szeged, decz. 1. 1888. Strakosch Sándor, s. k.“ —
