Eger - hetilap, 1888
1888-11-13 / 46. szám
362 szünidejét a legnagyobb örömmel for Jitotta az említett boltozati olajfestmények kivitelére. Valóban, e mesterek bebizonyították, hogy még halhatatlanságot is képesek maguknak pingálni! . . . Az egy évi önkéntesség tervezett reformjához. (Xy). Két. a közélet terén nagy változtatásokat előidézni hivatott törvényjavaslatot nyújtott be legközelebb kormányunk a képviselőházban, melyeknek egyike az italmérési regále megváltásának hangos czime alatt tulajdonképpen az italmérés állami mo- nopolizálását czélozza, másodiké pedig a véderő körül tervez nagyszabású reformokat. S mig az első rendkívül mélyen nyúlik népünk gazdasági életébe, uj meg uj terhekkel sújtván, a már úgy is túlságosan megterhelt s hazánkban úgyszólván egyedüli nemzetgazdasági és jövedelmezni tényezőt: a mezőgazdaságot, — a másik a fegyverfogható egyének életviszonyaiba foly bele, miért is tehát alig van széles e hazában ember, ki a fenti tvjavaslatok egyike, vagy másika által érdekelt ne lenne. Hogy azonban a kormány e javaslataival nem okozott közörömöt és kellemes meglepetést, azt igazolja azon számos fájdalom felkiáltás, mely nemcsak egyesektől, hanem községektől és törvényhatóságoktól származik és az ország minden vidékéről, nagyon is sűrűn hallatszik. Nem szándékunk e tvjavaslatokra részletesen kiterjeszkedni, ezt lapunk tere sem engedné; mi itt ezúttal csak a „védő-erőről“ szóló tvjavaslat egy intézkedésére, az egy-évi önkéntes szolgálat reformjára akarunk reflektálni. Az uj hadügyi tvjavaslat két irányban nehezíti meg az egy évi önkéntességnek eddig fenállott rendjét. Először a tiszti vizsgálat ki nem állása esetén még egy újabb évi katonai szolgálatra kötelezi az illetőt, s csinál egy anomáliát, -— mert az egy évi önkéntes két évig fog szolgálni, másrészt pedig a katonai szolgálat kizárólagossága miatt az önkéntes tanulmányait a katonai szolgálatot lerovó évben, nem fogja folytatni. — És e csapás fennálló viszonyaink között, igen súlyosan fog a jövő egy évi önkénteseire nehezedni. Lássuk, mi volt tulajdonképen az egy évi ünkéntesi intézmény rendszeresítésének eredeti czélja. Midőn az átalános védkötelezettség kimondatott, s az egyenlőség egyedül helyes elvéből kifolyólag, mindenki köteles lett anyagi erejével a haza védelmében részt venni: igen természetesen egyeseknek a törvényben külön kiemelt, s mindenkire vonatkozható méltányossági okokon kivül kiváltságok, és mentesittetések nem adathatnak, s a katonai szolgálatnak kiki személyesen tartozik eleget tenni. Csakhogy tekintettel a népesség alkat-elemeire a szolgálati idő tartamára vonatkozólag mégis különbségeket kellett tenni, Az „EGER“ tárczája. Iíigénia. — Történeti elbeszélés. — Irta: Végh Kálmán. (Folytatás.) II. Claude József óvatossággal vezette katonáit. Ismerte a talajt, tudta mily nép közt, mily földön jár. Óvatosságát megkétszerezte az, mert tudta, hogy a bretonok alig 25 éves bőse, La-Rochejaque- lin e vidéken portyázik. Minden bokor, minden fatörzs, minden szikla egy-egy ellenséget rejthet, minden falomb közöl egy-egy lövés dördülhetett, s ki tudja, vájjon a vállára hullott sárgult levelet egy breton-e vagy pedig az őszi csipős szél szakította galyjáról. A sziklás hegyi út egy magaslat oldalán kígyózott s egy emelkedettebb helyről a falu csonka tornya, fedetlen házak feketédé falai tűntek fel a holdvilág fényénél. Rövid negyed óra alatt beért a század a községbe, hol hasonló eljárást követett el a tiszt, mint az előbbiben. Vagy bárom foglyot sorozott a már meglévők mellé — s a nélkül, hogy kérdezné, honnan, hogyan, ráparancsolt a falu túrájára, hogy eleséget teremtsen a katonák számára. — Jó uram! honnan, mikor egy jó hete sincs, hogy mindenünket felperzselték ügytársaid. — Ejh, nekem ehhez semmi közöm! Katonáim éhesek, eleséget nekik, vagy magam küldöm el őket keresni. az alsóbb és a műveltebb néposztály között. — Részint mivel a műveltebb, (bizonyos tanintézeteket végzett) ifjaknál meg van a garantia arra nézve, bogy a katonai szolgálat megkivánta elméleti és gyakorlati ismereteket rovidebb idő alatt is lesznek képesek elsajátítani, mint a nehezebben mozgó, kevés előismeretekkel biró, alsó néposztály kevésbbé müveit tömege. S igy már az állain- gazdászati szempont is követeli azt, hogy a szellemi intelligen- czia tényleges katonai szolgálatának ideje rövidebbre szabassék. Másrészt pedig ösmeretes dolog, hogy mai tanrendszerünk mellett. mily későn szerezhet egy értelmiségi pályára lépett egyén önállóságot; a tanulmányi reudszer oly hosszúra szabja az egyes szakpályákra eiőkészitő tanfolyamokat, hogy mire az ifjú készen van iskoláival és szakvizsgáival, korra nézve nem r egyszer közelebb van a ,30-ik, mint a huszadik életévhez. — Es hol van még az utolsó vizsgálattól számítva az idő, melyben csak oly önállóságot vívjon ki magának, mely saját anyagi existentiáját biztosítsa ! Mily távol esik utolsó szakvizsgájától a/.ou kebelében hordott óhajának megvalósítása, hogy családi tűzhelyet alkosson magának, s családját saját munkája után szerzett keresményéből láthassa el! Az uj véderő-javaslat pedig még inkább nehezíti az intelli- gentiának czéljaihoz való jutását, mert az egy évi önkéntes ka- touai szolgálatot kizárólagosnak mondja ki, lelietetlenitvén abban az évben a szakpályára előkészítő tanfolyam hallgatását, egy évvel megtoldja az önállóság megszerezhetésének idejét. A közönséges emberrel egész máskép áll a dolog. Arra nézve, tartozzék az bármily anyagi keresetet űző pályához, legyen az földművelő, iparos vagy bányász stb. reá nézve, a 3 évre terjedő katonai szolgálat, csak előnyösnek mondható. Mert az 3 év alatt oly mivelődésre teszen szert, minőt otthon, egyszerű viszonyai között, s szerény falujában soha sem sikerült volna elsajátítania. — A katonai csapatok, természetes okoknál fogva, inkább városokban lévén elhelyezve, ez a körülmény magában véve is a közönséges emberre nézve, csak képzőleg hathat. A katonaságnál tanul jellemet, becsületet, rendet és a mi fő: engedelmességet. Hasonlítsuk csak össze a falusi legények közül azokat, kik katonáskodtak, azokkal, kiket a sors ott hagyott, s mily óriási különbséget fogunk találni az elsők előnyére, nemcsak átalán a test állását-, a járást s gesztusokat, hanem a szellemi fensőbbséget illetőleg is. Mig tellát ezeknél a három évi tényleges szolgálat úgyszólván szellemi tekintetben képező és fejlesztő körülmény és tényező, az intelligentia katonai szolgálata eddig fönállott rendszerének mindennemű megszorítása csak káros visszahatást gyakorolhatnának tanulmányi és önállóság-megszerezhetési viszonyaira. És éppen a fennebb elmondottakból kitetszik, hogy tévednek azok, kik az egy évi önkéntesség egyedüli czéljául a tartalék-tiszti minősítés megszerezhetését tekintik. Nem akarjuk mi evvel azt mondani, hogy a tartalék-tiszti minőséget kevésbe vesz- --------— -------- _ _________---zr:szr.—-^r:zzrzL:T^s:-:^——---------— De uram, kegyelmezz nekünk! Nézd falunk szentegyházának tornyát, üszkös födelét, nézd házaink kormos víztől ékte- lenitett falait, eredj be és ha találsz kenyeren és pár ösztövér barmon, itt-ott egy-egy csupor tejen kívül valamit, vígy engem is magaddal Lavalba. — Elő a kenyeret, elő a barmokat, van kardunk, ez megöli őket, ti megnyuzzátok, a tűz megsüti és kész a vacsora. Előre! — De nagyságos uram! — az Isten szerelmére, miből élünk meg a jövő aratásig, pedig az még maid egy álló esztendő, ha telelő barmainkat is elveszed. — Parancsoltam! A haza katonái éhesek, a polgárok adjanak nekik enni! — A szent Szűz nevére............... — Elég a komédia — fakadt ki a köztársaság katonája kihúzva öve mellől pisztolyát, a biró homlokának szegezte. Lesz-‘ vacsora a század számára ? e A biró térdre ereszkedve dermetten várta a halált, — de a hol legnagyobb a vész, ott legközelebb az Isten. Trombitaszó harsant fel és vad lárma közt tört elő egy bretagni csapat. — Éljen a haza! éljen a király, éljen La-Rochejaquelin! Gaz kutyák le veletek! Claude József megrettent e váratlan támadásra, pisztolyát balkezébe vette, kardját kirántotta s egy vezényszóra a katonaság harczra készen állott. — A király nevében követelem, adjátok ki a foglyokat, — tört át a levegőn egy mély, hatalmas hang. Gúnykaczaj követte e felhívást.
