Eger - hetilap, 1888

1888-11-06 / 45. szám

358

kai halmozá el a kedves halottak sirhantjait s emlékkeresztjeit. A hálás gyermekek, testvérek és rokonokon kívül ez estén a baráti szeretet is meghozta a maga kegyeletének emlék-koszorúját. Ezek sorában láttuk megkoszorúzva a hatvani temetőben nyugvó jeles egyházi költőnk, Mindszenty Gedeon díszes síremlékét is, melyetj a nemesszivű költőpap kebelbarátja, s költő-társa, Kapácsy Dezső, hevesmegyei árvaszéki jegyző, s előadó, lapunk egyik kiváló munkatársa ékesített föl, mint minden évben, úgy ezúttal is, — a baráti kegyeletes megemlékezés virágaival.

— Az egri egyházmegye köréből. 0 csász. és apóst. kir. Felsége az egri foszékes káptalanban Porubszky József székesegyházi főesperesnek őrkanonokká, Babies János pankotai főesperesnek székesegyházi főesperessé és Zsendovics József öregebb mester-kanonoknak pankotai főesperessé való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedett utolsó mester- kanonoki állomásra Stephanovszky Sándor székesegyházi ez. kanonokot és finöveldei igazgatót legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Csoltkó Pál kápolnai káplán kun-szent-mártoni — Barcsák Mihály kápolnai káplánná neveztetett ki.

— Uj kanonok. Az egri mélt. főkáptalannál a bold. Kova- csóczy István elhunyta által üresedésbe jött kanonoki stallumra király ő felsége közelebbről Stephanovszky Sándor czimz. kanonok, egri érs. vall. finöveldei igazgató ő nságát nevezte ki. Ama bensőbb tisztelet, szeretet, és ragaszkodás, mely bennünket évek hosszú sora óta az uj kanonok ő nsgához fűz, fölment attól, hogy magasztaló frázisokkal ismert szerénységét érintsük. De midőn a közörömnek vagyunk tolmácsai e kinevezés fölött, nem mulaszthatjuk el egyszersmind konstatálni, hogy az uj kanonok ő nsga e kineveztetésében újabb bizonysága nyilvánult ama főpásztori magasabb tapintatnak, mely mig egyrészt a közohajra is figyelemmel kíván lenni, másrészt a valódi érdemeket nemcsak elismerni s méltányolni, de alkalmilag jutalmazni is tudja.

— A hevesmegyei jótékony nö-egyesület tagjai, Mindenszentek ünnepén, f. hó 1-én érzékeny búcsút vettek az egyesületnek számos évek hosszú során át fáradhatlanűl buzgó, volt elnöknőjétől, az egyesület alapítója- s lelkes vezetőjétől, özv. Nánássy Mihály né, szül. Csernyus Amália úrnőtől. A tisztelt úrnő ugyanis, ki az egylet elnökségéről nem rég lemondott, de kit az egylet hálás kegyelete jeleni, örökös tiszteletbeli elnöknőnek választott meg, — tudvalevőleg a múlt napokban elhagyta városunkat, s Budapestre tette át lakását. Ez alkalomból a hevesmegyei jótékony nő-egyesület választmányi tagjai testületileg, s a pártoló nő tagok, városunk előkelőségeinek soraiból is számosán, diszküldöttségileg jelentek meg a derék úrnőnél, holott az egyesület s a jelenvolt tagok nevében, Ury József, b. ügyvéd, az egyesület buzgó titkára, s jogtanácsosa, a következő érzékeny szavakban fejezte ki a bucsúvét érzelmeit a t. úrnő előtt: „Mélyen tisztelt Nagyságös Asszony! Egyletünk szeretve tisztelt örökös első alelnöke! Bármennyire megtisztelő reám nézve a szerencse, hogy a hevesmegyei nő egylet tisztelt tagjai érzelmeinek tolmácsa lehetek: mégis mélyen elfogulva járok el ezúttal tisztemben, midőn nemcsak a búcsúvételre megjelent díszes hölgykoszorú, hanem saját lelkem fájó érzetét is tolmácsolom, melyet azon tudat, hogy Nagyságod szerény körünket elhagyni készül, mindnyájunk kebelében keltett. Szivünket t. i. nemcsak az tölti el fájdalommal, hogy Nagyságod becses társaságát leszünk kénytelenek nélkülözni, hanem az is, hogy nemes lelke szép alkotásának, az árvák könyei törlésére hivatott nőegyletnek vezetésétől visszalépett, a minek folytán méltán szállja meg lelkünket az aggodalom: miként feledtessük szegény árváinkkal árvaságukat, midőn magunk is árván érezzük magunkat? Ily aggodalommal lévén kénytelenek tekinteni a jövőbe, nagyon is mélyen érezzük: mi volt Nagyságod nekünk, mi volt különösen egyletünknek? s épen azért a legnagyobb hála érzetével vagyunk eltelve önfeláldozó tevékenységéért, melylyel az egyletet megalkotni, és anyai gondozással eddig vezetni kegyeskedett. Fogadja Nagyságod soha el nem múló hálánk kifejezését, melylyel szive önzetlenségének mindenha adózunk, és azon kijelentésünket, hogy midőn forró imánkat az egek Urához egyletünk jövőjének felvirágzásáért küldjük, egyszersmind fogadjuk, hogy a mi gyenge tehetségünktől az egylet jóléte előmozdítására kitelik, azt arra kettőzött buzgalommal fordítani igyekezendünk. Midőn ezúttal búcsútisztelgésünket teszsziik: mindnyájunk azon forró óhaját tolmácsoljuk, hogy Nagyságod magát uj otthonában elégülten érezze, és az isteni gondviselés drága életét, övéi és a mi mindnyájunk örömére, számos évek soráig, a lehető legkedvezőbb egészségben megtartani kegyeskedjék ; egyszersmind magunkat szives barátságába,

s magunkkal egyletünket is kedves emlékezetébe ajánljuk!“ Özv. Nánássyné, Csernyus Amália úrnő a bucsuvét ez érzékeny szavaira a könnyekig meghatva adott kifejezést a jelenvoltak iránt mély köszönetének a szives megemlékezésért, s magát tapasztalt jó indulatukba s további szeretetökbe ajánlva, annak Ígérete mellett, hogy irántuk táplált tisztelete s szeretete szivében a távolban is lankadatlanul élni fog, —- kérve kérte a hevesmegyei jótékony nő-egyesület jelenvolt tagjait s támaszait, hogy a virágzó egyletet, melyet szóló úrnő annyi szeretettel s odaadással ápolt, — soha el ne hagyják, hanem eddig tanúsított lankadatlan buzgalmuk, gyámolitásuk, s jó akaratuk által még jobban fejleszteni s magasabb virágzásra emelni törekedjenek. E megható szavak után a jelenvoltak mindnyájától mély megindultság közt vett szives búcsút.

— Gyászistentisztelet. A hjevesmegyei nőeg3Tlet elhunyt tagjaiért jövő hétfőn, f. hó 12-én reggeli 9 órakor fog a gyászmise az irgalmas nénék templomában megtartatni, melyre az egylet tagjait az elhunytak iránti hála és kegyeletből tisztelettel meghívja az elnökség.

— Bernát István miniszteri biztos az alsófokú keresk. és ipariskolák legújabban kinevezett országos felügyelője f. hó 3-án a 12 órai vonattal városunkba érkezett, hogy a felügyelete alá tartozó helybeli iskolákat inspiciálja. Halász Ferencz kir. tanfelügyelő és keresk. és ipariskoláink felügyelő bizottságának elnöke, Lug a László kíséretében, délután első sorban az alsófokú kereskedelmi iskolát látogatta meg, a hol a kettős könyvvitelből tartott előadást hallgatta meg, majd néhány kérdést kívánt intéztetni a nemzetgazdaságtanból a III. évfolyam növendékeihez. Örömmel constatálta, hogy ezen iskolánál fejlődést, buzgalmat és példás figyelmet tapasztalt. Esti 5 órakor az ipariskolák szemléjére ment, a hol a III. évfolyam növendékei a földgömb-ismerettel és közéleti fogalmazványok gyakorlatával foglalkoztak. Ezen iskolánál is elismerését nyilvánította a példás rend és szorgalom fölött. Vasárnap a 10 órai vonattal már Gyöngyösre utazott a min. biztos úr. Amint nyilatkozataiból következtethető, jó emlékkel távozott körünkből. Nekünk jól esett és örömünkre szolgált, hogy városunk szép áldozatkészsége folytán fenálló iskoláink iránt a magas kormány érdeklődést tanúsít, és elismeréssel adózik, mert ennek hatása van az ifjúság képzésében.

— Az egri jogakadémia olvasóköre a f. é. okt. hó 2ti-án tartott rendes közgyűlésen tisztikarát és választmányát következőleg alakította meg. Elnök: Horváth Gyula; alelnök: Csoór Gáspár; titkár: Érti Gyula ; pénztáros: Bertha János ; jegyző: Fehér- pataki László; választmányi tagok: Bacsó Béla, Barchetti Károly, Götz Boldizsár és ifj. Péter Ferencz.

— Az 1848 9-iki honvédek országos menedékházának igazgatójául a 48/9-iki honvédegyleteknek közelebbről Budapesten tartott országos közgyűlése, Cserey Ignácz volt 48-as honvéd- ezredeí-t, jelenleg Hevesmegye tiszti árvagyámját jelölte ki. Csak a m. kir. honvédelmi miniszter megerősítése kell hozzá, hogy közkedveltségű „Cserey apánk“ e díszes állását elfoglalhassa, s mint parancsnok újból a 48-as (fájdalom, most már csak rokkant) hősök élére álljon. Mint legújabban értesültünk Cserey apánk kineveztetése biztosra vehető, miután a t. ezredest, a honvédmenház leendő parancsnokát, a honvédelmi miniszter, f. hó 1-én sürgöny utján magához kérette.

— Esküvő. F. hó 3-án a délesti órákban esküdött egymásnak örök hűséget Glósz Irma és Sümeghy Árpád tiszaná- nai gyógyszerész. A nyoszolyó asszonyi tisztet özv. Payer Jánosné és Jármy Vinczéné szül. Sümeghy Ilonka assz., a násznagyi tisztet pedig Megó József és Kövér Bertalan főszolgabíró teljesítették. Nyoszolyó leányok voltak: a Sztupka nővérek, Plank Irén, Megó Margit, Miticzky Etel és Glósz Margit, (Rimaszombatból) vőfélyek: Sümeghy Béla, Ruzsin Bertalan, Glósz Béla, Glósz Sándor, Glósz Barna és dr. Glósz Kálmán. Az esketési szertartást ft. dr. Ambrus István, egri papnövelőintézeti tanulmányi fölügyelő, a vőlegény gyermekkori barátja végezte, ki is a szertartás után hatásos beszédet mondott a fiatal párnak fejtegetve kötelmeiket a magok, a vallás, a társadalom iránt. Estve kedélyes nászlakoma fejezte be a menyekzőt.

— Gyászhir. Ollé-tejedi Öllé László, az egri kir. törvényszéknek, annak idején, egyik legképzettebb, s legbuzgóbb bírája, ki hosszas, súlyos betegeskedése folytán csak nemrég lépett nyugalomba, — a múlt okt. hó 30-án, életének 48-ik évében elhunyt. — Öllé László, mint végzett jogász, a hatvanas évek elején került a Dunántúlról Egerbe. Kán Sándornak, akkor a