Eger - hetilap, 1888
1888-11-06 / 45. szám
45-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. November 6-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt ki Félévre . . 2 „ 50 Negyed évre. 1 „ 30 r> Egy hónapra — „ 45 )} Egyes szám- * 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorbely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorbelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Több világosságot! (Xy.) Hogy városunk minden viszonyaiban a haladás terére lépett, arról a figyelmes szemlélő könnyen meggyőződhetik, kivált ha alkalma van a nemrég múlt és a jelen állapotok között összehasonlítást tehetni. De még inkább, ha városunk önkormányzati ügyeit intéző képviselő-testületünk működését veszi Ítéletének megállapításánál irányadóul. Mert meg foghat győződni arról, hogy az említett közigazgatási szervben, tisztviselői élén, megvan a buzgóság, megvan az áldozatkészség, szóval megvan a jó akarat előteremteni mindama anyagi és szellemi feltételeket, melyek a város fogalmának lényegét alkotják. S ha e nemes ambitiója sokszor hajótörést szenved, azt nem a tehetetlenségnek, nem az indolen- tiának, mint azt sokszor urbi et orbi hirdetni szeretik, s igy hasonlítanak ama madárhoz, mely saját fészkét bepiszkítani nem utálja, hanem kedvezőtlen pénzügyi viszonyainak, és esetleg egyik- másik szerződéses viszonyban álló közegének tulajdoníthatni és tudhatni be. És kétségkívül az utolsó körülmény lámpavilágitásunk előidézte számtalan panaszoknak, valóban szomorú állapotának egyedüli oka. Hisz’ mint tudva van, az utczai lámpák száma mindenfelé nagymérvű szaporítást nyert s evvel a közönség igényeinek sok tekintetben elég lön téve, és kétségkívül a lámpavilágitás czimén fizetni szokott járandóság is a bérlővel szemben emeltetett. És kérdjük: javultak-e e téren a viszonyok, megszünt-e a közönség panasza? Éppen nem; a lámpavilágitási mizériák tekintetébeni felszólamlások meg-megujulnak, s nincs, aki hederitsen a közönség jogos követelményeire. De hogy is ne, mikor olyan dolgok adódnak elő, minőket e sorok Írója múlt heti péntek estéjén tapasztalt. Esti 8 órakor, tehát olyan időben, midőn a városban még nagy a forgalom, és hozzá oly időben, midőn egyrészt a setét- ség már teljes is. másrészt pedig a hold sem mutatkozott a láthatáron, lévén az az ujhold ideje, történt e megszívlelendő dolog. E sorok írója a makiári negyedben fekvő Tarjányi-féle házból indult az Újvárosban fekvő lakására. A „Korona“ vendéglőig terjedő hosszú utón 4 városi és egy, magánosok által fentartott lámpát talált meggyujtva, ezek közül csak az utolsó pompázott teljes fényében, a többi négy oly gyér világosságot adott, hogy úgyszólván csak a lámpák felső üvegein visszatükröző igen cse- dély fény után lehetett mondani, hogy azok meg voltak gyújtva, ke hogy világosságuktól 3 lépésnyire nem lehetett látni, az már egyszer bizonyos. — A nagy vásártéren 5.. mondd: öt lámpa teljesítette kötelességét, ezek közül kettő t. i. az Eötvös és Deutsch-féle házakon levők az előbb említettek méltó társainak szegődtek, és csak 3 adott elegendő fényt. — Érdekes volt, hogy nyolcz óra után akarta a lámpagyujtogató, az érseki praefectuá- lis házon levő lámpát meggyujtani. De valahogy nem ment neki, — nagyott káromkodott, aztán azt is sötéten hagyta, meg nem gyújtotta. Ez lett volna a 6-ik világitó lámpa. — A Eózsa-utcza felső szögletére akasztott lámpa, bár meg volt gyújtva, de világosságot nem adott. Kérdjük ezek után: mi lehet a bajnak oka ? A lámpagyujtogató-e, vagy a lámpák rossz szerkezete? Az embernek önkéntelen az a gyanúja támad, hogy egyik sem, hanem hogy a lámpagyujtoga- tők utasítva vannak úgy eljárni, ahogyan eljárnak, nehogy a petroleum sok pénzbe kerüljön. Quousque tandem ? Valóban itt az ideje, hogy ezen ázsiai állapotoknak egyszer vége vettessék. Mert, mint a fönebbiekből kitetszik, itt nemcsak az a hiba. hogy valamennyi lámpa meg nem gyujtatott, hanem a meggyujtottaknak több mint felerésze a közönséges mécses világosságát sem terjesztette. Itt csak erélyes intézkedés segíthet. Tartson a város közegeket. kik kötelesek lesznek esténkint végigvizsgálni az utczai esti világítást eszközlő lámpákat, ha meg nem gyújtott, vagy hiányos világítást terjesztő lámpákat találnak, legyen gond arra, hogy a hibás minden ily lámpa után érzékeny pénzbírsággal suj- tassék. — Kijátszás a közönség kárára és rovására nem tűrhető. Hevesmegye évnegyedes közgyűlése. Hevesmegye közönségének a múlt. okt. hó 16., s következő napjain tartott évnegyedes rendes közgyűlésén, folytatólag a következő ügyek nyertek elintézést : A megyei házi pénztár által bemutatott, s a gazdasági s pénzügyi szakosztály véleményes jelentésével kapcsolatban felolvasott, jövő évi megyei költségvetés, melynek értelmében a fedezet 77605 írttal, a szükséglet 776Ö1 frt 05 krral s igy 3 frt 95 krnyi többlettel tüntethetik fel, — helybenhagyatott. — Ezzel kapcsolatban a közgyűlés elhatározta, hogy a megyei III-ik aljegyzői állás javadalmazását, a többiekével egyenlőleg, 700 írtról 900 írtra emeli fel, azon megjegyzéssel, hogy e fizetési többlet a jövő évben megtakarításokból lesz fedezendő. A megyei tiszti nyugdij-alapjavára az állandó választmány által a jövő 1889-ik évre javaslatba hozott 1%-tóli törvényhatósági pótadó kivetése, névszerinti szavazás utján, egyhangúlag elhatároztatott. A tűz rendészeti k o r m á n y r e n d e 1 e t, felolvasása, s az e tárgyban a megye közönsége által tett fontos intézkedések képezték a gyűlés folyamának egyik legkiválóbb fontosságú mozzanatát. E rendelet alapján az állandó választmány által kidolgozott s bemutatott tüzrendőri s építkezési szabályrendelet elfogad- tatik; és pedig ez utóbbi a következő módosítással: Nagyobb építkezési engedélyeknél kút építése kötelező feltételül tűzetik ki. E kutak oly helyekre építendők, hogy tűz esetében könnyen hozzáférhetők legyenek. — Ezzel kapcsolatban a következő intézkedések rendeltetnek el: 1. A tűzrendészed kormányrendelet a megyehatósági közegek utján a megye területén a legszélesebb körben köztudomásra hozandó. 2. A nevezett kormányrendelet értelmében Eger és Gyöngyös rendezett tanácscsal bíró városok saját hatáskörükben jó és czélszerü építkezési szabályrendelet alkotására, s illetve a meglevőknek a kormányrendelet kívánalmaihoz leendő átalakítására utasittatnak. 3. ügy a rend. tanácsú városok, valamint a községek is utasittatnak, hogy a föntemlitett kormányrendeletnek megfelelő tűzrendészed szabályrendeletet dolgozzanak ki, s azt jóváhagyás végett mielőbb mutassák be. E szabályrendelet szerkesztésénél, a nevezett kormányrendelet értelmében, a következők veendők figyelembe: a) mindazon óvó-intézkedésekről való gondoskodás, melyek a községek belsőségén a takarmány- és termeszt- ménynemüek által előidézhető tűzveszély elhárítására szükségesek; b) annak meghatározása, hogy a takarmány- és termeszt- ménynemüek az épületek és egyéb tűzveszélyes tárgyaktól mily
